Elsődleges látókéreg

az agy vizuális információkat feldolgozó elsődleges része
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. november 25.

Az elsődleges látókéreg (V1, Brodmann 17, striatális kéreg) az agy nyakszirtlebenyének (lobus occipitalis) területén elhelyezkedő, két milliméter vastagságú, réteges szerkezetű struktúra. A kérgi feldolgozás első és nélkülözhetetlen állomása.

Az oldalsó geniculatus magból (LG) induló körülbelül egymillió axon az elsődleges látókéreg negyedik rétegében található sejteknek ad bemenetet. Az LG első és második rétegének (nagysejtes vagy magnocelluláris réteg) axonjai a kéreg negyedik rétegének alsó részét látják el információval. Fontos megjegyezni, hogy a magno- és parvocelluláris pályák, azaz a hol-rendszer és a mi-rendszer pályái a V1-ben nem kapcsolódnak össze.

Szerkezete

szerkesztés

Topografikus elrendeződés

szerkesztés

Mindkét agyféltekében a látókérgi sejtek receptív mezői az ellenoldali látótér topografikus térképét jelenítik meg, ami azt jelenti, hogy a látótér szomszédos területei a látókéreg szomszédos sejtjeire vetülnek. A látótér bal felét a jobb agyfélteke, a látótér jobb felét pedig a bal agyfélteke képviseli.

Kérgi nagyítás

szerkesztés

A látótér központja a nyakszirtlebeny hátsó részén, perifériája a lebeny elülső részén képeződik le. Azt az egyenlőtlenséget, hogy a központ sokkal nagyobb mennyiségű látókérgi szövettel rendelkezik, mint a periféria, kérgi nagyításnak nevezzük. A kéreg jelentős hányada a retina középső részéhez, a foveához tartozik.

Irányérzékeny sejtek

szerkesztés

A kérgi sejtek többsége irányérzékeny, legerősebben az általuk kitüntetett iránnyal rendelkező ingerre válaszolnak. A sejtek receptív mezői elnyújtottak – szemben a retinális ganglionsejtek, illetve az oldalsó geniculatus mag kör alakú mezőivel –, méretük pedig a foveán a legkisebb.

David H. Hubel és Torsten N. Wiesel 1981-ben megosztott Nobel-díjat kapott az alábbi látókérgi sejtek detektálásáért:

  • Egyszerű sejt

Egy bizonyos irányú és helyzetű élre válaszol a legjobban, az álló kontúrokat részesíti előnyben. Receptív mezőjüknek jól körülhatárolt központi és környéki része van.

  • Komplex sejt

Egy bizonyos irányú ingerre reagál a receptív mezőn belül, előnyben részesíti a mozgó kontúrokat.

  • Hiperkomplex sejt

Adott irányú és méretű egyenesre érzékeny.

Színdetekció

szerkesztés

Az irányérzékenység alól kivételt képeznek a látókéreg negyedik rétegének alsó részében, valamint a felső rétegben, foltszerűen elhelyezkedő színérzékeny sejtek. Ez utóbbiak az úgynevezett pacasejtek, melyek a negyedik réteg alsó részéből kapnak bemenetet, ezt pedig a parvocelluláris pályák színérzékeny sejtjei látják el információval.

Binokularitás

szerkesztés

A látókéregben a sejtek mindkét szemből kapnak információt. Az olyan sejtet, melyet bármely szemből érkező inger képes aktiválni, binokuláris sejtnek nevezzük. Két receptív mezővel rendelkeznek, melyeket a látótér egy bizonyos pontjából egyszerre lehet ingerelni.

Oszlopok, hiperoszlopok

szerkesztés

A látókérgi sejtek oszlopokba rendeződnek. Egy-egy oszlopba azonos preferált iránnyal és azonos szemdominanciával rendelkező sejtek tartoznak. A szemdominancia azt jelenti, hogy a bal és jobb szemből érkező bemenet eltérően képes izgalomba hozni a sejtet. Az oszlopok csoportja a hiperoszlop.

Sekuler, R., & Blake, R. (2000). Észlelés. Budapest: Osiris.