Az epidot (más néven: pisztacit, delfinit) a szilikátásványok közé tartozó ásványfaj. Elnevezésének eredete: francia közvetítéssel (épidote), a görög epidotos vagy epididonai szavakból (nyúlt megjelenésére utal).

Epidot
Általános adatok
Névváltozatokpisztacit, delfinit
KépletCa2(Fe3+,Al)Al2(OIOHISiO4ISi2O7)
Kristályrendszermonoklin
Ásványrendszertani besorolás
OsztálySzilikátásványok
AlosztálySzoroszilikátok
CsoportEpidotcsoport
Azonosítás
Megjelenésnyílt termetű, sugaras, fészkes
Színsötétzöldtől a sárgászöldig
Porszínszürke
Fényüveg vagy gyanta fényű
Átlátszóságátlátszótól az átlátszatlanig
Keménység6-7
Hasadásbázislapokkal párhuzamosan (001 szerint) tökéletes, 100 szerint rossz
Töréskagylós
Sűrűség3,3-3,5 g/cm³
A Wikimédia Commons tartalmaz Epidot témájú médiaállományokat.

Szerkezete

szerkesztés

Kristályrácsa SiO4-tetraédereket és Si2O7-csoportokat is tartalmaz, így szerkezete a nezo- és a szoroszilikátok közötti átmenetnek tekinthető.

Megjelenési formái, genetikája

szerkesztés

Nyúlt termetű, gyakran sugaras-fészkes megjelenésű.

Epimetamorfitokban kőzetalkotó ásvány: zöldpalában, glaukofánpalában, amfibolitban. Ritkábban kontaktmetamorf kőzetekben, bázisos-ultrabázisos magmás kőzetekben másodlagos elegyrészként (plagioklász átalakulási termékeként=saussuritesedés) is előfordul.

Rokon ásványfajok

szerkesztés
  • Határozó kézikönyvek: Drágakövek
  • Határozó kézikönyvek: Kőzetek és ásványok
  • Körinfo: Epidot