Erdőirtás
Az erdőirtás az erdőknek a szakszerű erdőgazdálkodás, újratelepítés nélküli elpusztítása. Az erdőirtás a fakitermelés, a mezőgazdasági területek növelése, az urbanizáció növekedése miatt világszerte gyorsul. A trópusi esőerdők égetése nemcsak az adott területen vezet ökológiai katasztrófához, hanem a felszabaduló szén-dioxid nagyban hozzájárul a globális felmelegedési válsághoz.
A következő területeken nagyban folyik a fakitermelés, erdőégetés: Indonézia, Thaiföld, Malajzia, Brazília, Banglades, Kína, Srí Lanka, Laosz, Nigéria, Libéria, Guinea és Ghána.
Erdőirtások Brazíliában
szerkesztésBrazíliában az 1970-es évektől kapott lendületet az esőerdők irtása. 1224-ben 1 km², 1949-ben 17 259 km², 2004-ben 26 129 km² esőerdőt pusztítottak el. Az 1970-es évektől kezdve 528 005 km²-en pusztították ki az esőerdőt.[1] Az Amazonas őserdeinek mintegy ötödét pusztították ki.
Az erdőirtások következménye
Az Amazonas folyó a folyamatokkal párhuzamosan egyre apad. Egyes részei teljesen kiszáradtak.[2]
Magyarország helyzete
szerkesztésRégen Magyarország ⅔-át erdők borították, ma az erdősültség 20-21%-os, ebből a természetközeli erdő csupán 6-7%. Teljesen természetes állapotú (ős)erdő nincsen, és problémát okoz a telepített erdők nagy aránya. De elmondható, hogy az erdőterületek folyamatosan növekednek hazánkban.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Sivatagosodás, erdőirtás. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 7.)
- ↑ Amazon dries up (July 31, 2006 )
Irodalom
szerkesztés- Amit az erdőirtás megállítása érdekében tenni lehet, Agrár Európa, 2010. (14. évf.) Január/2. sz. 18. old.
- Az erdőirtás hidrológiai és talajtani következményei, Agrár Európa, 2010. (14. évf.) Március/1. sz. 18-19. old.
- Óriásplakáttal az erdőirtás ellen, Élet és tudomány, 2008. (63. évf.) 25. sz. 796. old.
- Barbár "erdőirtás" folyik Kárpátalján, Erdőgazdaság és faipar: a Magyar mezőgazdaság melléklete, 2008. 6. sz. 4. old.
- Zétényi Zoltán: Magyarországon nincs erdőirtás Trianon óta!, Erdészeti lapok, 2008. (143. évf.) 7-8. sz. 240. old.
- Az erdőirtás a legnagyobb CO2-kibocsátó, Környezetvédelem, 2007. (15. évf.) 3. sz. 4. old.
- Irházi János: Erdőirtás Romániában: kapcsolati tőkék, HVG, 2006. (28. évf.) 20. (1408.) sz. 37-38. old.
- Erdőirtás Amazóniában - Esőerdők műholdról, Figyelő, 2005. (49. évf.) 38. sz. 44-45. old.
- Hanzély Eszter: Erdőirtás a braziliai Amazonas vidéken: a lakosság és a földbirtokviszonyok hatása, Műszaki információ. Környezetvédelem, 1994. 15-16. sz. 117-125. old.
- Erdőirtás Amazóniában, Erdészeti lapok, 1991. (126. évf.) 10. sz. 292. old. [1]
- Dobay Pál: Az erdőirtás és a talajpusztulás összefüggése, Az erdő, 1990. (125. évf.) 1. sz. 22. old. [2]
- Lányi György: Erdőirtás az Amazonas-medencében, Búvár (1960-1989), 1977. (32. évf.) 5. sz. 237. old.
- Zsuffa István: Az erdőirtás hatása a lefolyásra, Vízügyi közlemények, 1956. (38. évf.) 4. sz. 521-525. old.
- Szabó Jenő: Élelmiszerár robbanás és erdőirtás az Amazonas vidékén, Az Európai Unió agrárgazdasága, 2009. (14. évf.) 3. sz. 28-29. old. [3]