Fertőszéleskút
Fertőszéleskút (németül Breitenbrunn, horvátul Patipron) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Kismartoni járásban.
| Fertőszéleskút (Breitenbrunn) | |||
 | |||
| A Török torony | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Rang | mezőváros | ||
| Járás | Kismartoni járás | ||
| Alapítás éve | 1257 | ||
| Polgármester | Josef Tröllinger (SPÖ) | ||
| Irányítószám | 7091 | ||
| Körzethívószám | 02683 | ||
| Forgalmi rendszám | EU | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1890 fő (2022. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 71 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 140 m | ||
| Terület | 25,8 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 56′ 30″, k. h. 16° 44′ 00″47.941667°N 16.733333°EKoordináták: é. sz. 47° 56′ 30″, k. h. 16° 44′ 00″47.941667°N 16.733333°E | |||
| Fertőszéleskút weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fertőszéleskút témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésKismartontól 23 km-re a Lajta-hegység déli lejtőjén és a Fertő északnyugati partján fekszik.
Története
szerkesztésMár a kőkorszakban lakott hely volt, határában a Haidenberg-dűlőben római épületek maradványai kerültek elő.
Oklevélben 1257-ben "Praittenbrunn" néven említik először. Nevét ma is meglévő ásványvízforrásáról kapta. Az eredeti falu lényegében a mai főutca a Haydengasse és a Kirchengasse között feküdt. A győri székeskáptalan 1262-es okirata szerint "Praytunprun in capite Ferhew" területe a Locsmándi grófok birtoka. Magyar neve 1332-ben tűnik fel először "Praytunbpron in vulgari hungarico Zyluskuth" alakban. Később "Szeleskut, Fertöszéleskuth" formában is szerepel a korabeli forrásokban. 1569-ben Fraknó várának tartozéka lett, mely 1622-től az Esterházy család birtoka volt. 1529-ben és 1683-ban a falut a török elpusztította, utóbbi alkalommal a török Eszterházy nádor 500 katonáját vágta le a sáncokon. Legrégibb anyakönyvi bejegyzései 1668-ból származnak. 1689-ben vásártartási jogot kapott, mely a mai napig is fennáll. Ezeket Szent János hetének csütörtökén és Szent Leonárd hetének szerdáján a mai napig is megtartják. A vásárnapokon a polgármester vezetésével törvényt is ültek. Kőbányájából messze vidékekre is szállítottak követ. A település 1597 és 1748 között négy alkalommal is teljesen leégett, ezért mivel akkoriban házait náddal, fazsindellyel fedték azokból kevés maradt.
Vályi András szerint " SZÉLESKÚT. Breitenbrunn Német Mezőváros Sopron Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Fertő, vagy Nizsider tava mellett, a’ Pozsonyi ország útban; 2 nyomásbéli határja hegyes, és térséges, leginkább búzát, gabonát, árpát, és zabot terem; borai jók, és egésségesek; réttye kevés, nádgya elég van; piatza Sopronban 4 mértföldnyire."[2]
Fényes Elek szerint " Széleskut (Breitenbrunn), német m. v. Sopron vmegyében, közel a Fertőhöz, 1300 kath. lak., paroch. templommal, tágas szőlőhegygyel, kevés szántóföldekkel. Ut. p. Sircz."[3]
1910-ben 1230, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
Nevezetességei
szerkesztés- A település névadó forrása egykor bőséges vizet adott, melyet főként mosáshoz, itatáshoz használtak fel. Később elveszítette jelentőségét és az 1960-as években a Főtér rendezésekor betemették. Húsz évvel később főként idegenforgalmi és városszépítési célból újra kiásták és nyílását a nagymartoni Friedrich Opferkuh kőfaragómesterrel homokkőből újból kiépíttették.
- A falu közepén látható a Török-torony a 17. század második felében épült. A 32 méter magas toronyból messze lehetett látni a környező síkságon és időben lehetett jelezni közeledő ellenséget. Harangja a veszélyre figyelmeztetett. 1681-ben a Szent Koronát is őrizték benne. Itt látható Burgenland legrégibb toronyórája is. Aljában börtön volt. Ma múzeum van benne. A toronnyal szembeni vendéglő épületében szállt meg Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-ben bécsi hadjárata során. A torony mellett látható a város kalodája.
- Szent Kunigunda tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1675-ben épült a 13. századi német Kunigunda-kápolna helyén. A templom az 1683-as török hadjáratban, majd az 1737-es tűzvészben súlyosan megsérült. Orgonája 1785-ben, barokk oltárai 1802-ben épültek. Körülötte láthatók az 1786-ban lebontott védelmi rendszer maradványai.
- A Sásony felőli határnál sáncok nyomai láthatók, melyeket "Töröksáncok"nak neveznek és annak a sáncnak a maradványai, melyeket még a 17. században a török ellen emeltek. A feljegyzések szerint 1683. július 8-án ötszáz császári katona vívott itt vesztes csatát a törökkel, mely során a falu is leégett és sok lakost megöltek, vagy fogságba hurcoltak.
Külső hivatkozások
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Osztrák Statisztikai Hivatal: Bevölkerung am 1.1.2021 nach Ortschaften (Gebietsstand 1.1.2021)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
