Fundáta

	Fundáta (Fundata)
	Szivárvány Fundáta felett
	; Fundáta címere
	; Fundáta címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Brassó
Község	Fundáta
Rang	községközpont
Irányítószám	507070
SIRUTA-kód	41006
	Népesség
Népesség	404 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	- (2011)
Népsűrűség	10,98 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	1304 m
Terület	36,81 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 26′ 12″, k. h. 25° 16′ 30″45.436681°N 25.275116°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 12″, k. h. 25° 16′ 30″45.436681°N 25.275116°E
	Fundáta weboldala
	Sablon • Wikidata • Segítség

Fundáta (románul: Fundata, németül: Fundatten) falu Romániában, Erdélyben.

Fekvése

Szórt település Brassótól negyven kilométerre délnyugatra, Erdély határán, a Bucsecs-hegységben, a Törcsvári-hágó felett. Az egyik legmagasabban fekvő település Romániában.

Története

Először 1713-ban említették, mindössze négy családfővel.^[2] Törcsvár vidéki román pásztorfaluként előbb Brassóból igazgatták, 1863-tól Fogarasvidékhez, majd Fogaras vármegyéhez tartozott. 1771-ben 32 lakott és kilenc elhagyott házból állt. 1840-ben ide, a Roia nevű határrészbe helyezték át a karantént Törcsvárról. 1879–80-ban közmunkával megépült a Törcsvárról a Giuvala-hágón át az akkori Romániába átvezető út.^[3] Lakói a 19. század végén 2444 juhot tartottak.^[4] 1900 utánig helyben készítették a fapálcikákat a brassói gyufagyár számára.^[5] Mai határának egy része 1918 előtt is Romániához tartozott. 2010. július 26-án a község területén zuhant le egy katonai szállítóhelikopter, a fedélzetén hat izraeli tiszttel és egy román századossal. A nyilvánosság a katasztrófa nyomán szerzett először tudomást a román–izraeli katonai együttműködésről.^[6]

1850-ben 776 ortodox román lakosa volt. 2002-ben 526 ortodox vallású lakosából 525 volt román nemzetiségű.

Nevezetességek

Elsősorban füstölt sajtjáról és fenyőfakéregbe csomagolt tömlős túrójáról nevezetes.
Ortodox temploma 1843-ban épült, a legenda szerint a helybeli Moise Gavenescu költségén, aki eredetileg szegény ember volt, de miután egy arannyal teli hordócskára bukkant, boltot nyitott és nagy vagyont gyűjtött. A templommal kívánta megköszönni Istennek, hogy kisegítette a szegénységből.

Jegyzetek

↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
↑ Bogdan Florin Popovici: ‘Conscripția de la 1713: satele brănene’, Cumidava 26 (2003): 79–83. o.
↑ Ioan Moșoiu: Branul și cetatea Branului. București: Turing-Clubul României, 1930, 63. o.
↑ Nicolae Dunăre: Forme de viață pastorală. In uő szerk.: Țara Bîrsei. București, 1974, 2. köt., 161. o.
↑ Nicolae Dunăre szerk.: Țara Bîrsei. București, 1972, 1. köt., 341–42. o.
↑ punkto.ro^{[halott link]}

Források

Satul
Bogdan-Florin Popovici – Emil Stoian: Carantina Branului. Bucureșți, 2002

Erdélyportál
Földrajz-portál

[1] Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro

[2] Bogdan Florin Popovici: ‘Conscripția de la 1713: satele brănene’, Cumidava 26 (2003): 79–83. o.

[3] Ioan Moșoiu: Branul și cetatea Branului. București: Turing-Clubul României, 1930, 63. o.

[4] Nicolae Dunăre: Forme de viață pastorală. In uő szerk.: Țara Bîrsei. București, 1974, 2. köt., 161. o.

[5] Nicolae Dunăre szerk.: Țara Bîrsei. București, 1972, 1. köt., 341–42. o.

[6] unkto.ro^{[halott link]}

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]