Wikipédia

Karantén

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 22.

A karantén, vesztegzár vagy járványügyi elkülönítő vagy elszigetelés[6] általában azt jelenti, hogy elkülönítenek egy olyan személyt vagy személyeket, akik feltételezhetően fertőző betegek azoktól, akik még nem mutatnak tüneteket, amelynek alapvető járványügyi célja a betegség terjedésének megakadályozása. A karanténban a tünetek monitorozása betegségtől függően, annak lappangási idejétől függően történik.

A "Yellow flag"(wd) egyszínű sárga zászló sokáig a karantén alatt levő hajók jelölésére szolgált, amely a sárgaláz járvány öröksége volt, de a modern használatban épp az ellenkezőjét jelzi: egy betegségtől mentes hajó kikötőbe engedését kéri („Q”, Quebec kódzászló)[1][2]
„L”, Lima kódzászló: Karanténnal lezárt hajót jelöl a kikötőben. (A hajók mai nemzetközi tengeri kódlobogó(wd) készletét 1738-ban a francia Mahé de la Bourdonnais alkotta meg.)[3][4][5]

Eredeti jelentésében a karantén egy olyan hely volt, ahol egy jól körülhatárolt, őrzött helyen, a fertőzött személyeket, állatokat és árukat egészségi állapotuktól függetlenül[7] mozgásuk/hozzáférésük korlátozása céljából a helyi hatóságok elkülönítik, azért hogy a fertőző betegségek vagy kártevők továbbterjedését megakadályozzák.[8] A karanténon belül található vírusok, baktériumok és egyéb megbetegedéseket okozó kórokozók így nem juthatnak ki és nem terjedhetnek tovább, valamint az egészségeseknek sem szabad érintkezni az elkülönítettekkel. A karantén egy járványügyi védekezést segítő eszköz, a történelem során a járványok miatt több ember halt meg, mint az összes véres háborúban együttvéve.[9]

A fertőző betegségektől eredő megbetegedés és halálozás ősi veszélye miatt az emberi társadalmak évezredek óta reagálnak elszigetelő intézkedések bevezetésével. A karanténban levőket megfigyelik, ha szükségessé válik, akkor orvosi kezelésben részesítik a gyógyulásukig vagy a tünetmentességükig. A hivatalos eljárásrend szerint az elkülönítetteknek a lappangási idő leteltéig, kötelezően a zárt karanténban kell maradniuk. Előfordul, hogy a karantén egy adott földrajzi területre terjed ki, például településekre vagy akár egy országra (egészségügyi határzár).[10]

A növény- és állategészségügyi karantén esetén, a fertőzés és járványhelyzet elhárítása során felmerülhet a fertőzött növények, beteg állatok megsemmisítése. Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a természetesen elkülönült természeti környezetbe, ne jussanak be messzi tájakról ún. „karantén károsítók”, amik nincsenek jelen az adott térségben, nincs ellenük felkészülve az élővilág ezért ezeknél a megsemmisítés az alapvető intézkedés[11]

Manapság egy-egy járványveszély kialakulásakor a társadalmi távolodás, közösségi távolságtartás (social distancing) célja a fertőző betegség terjedésének megakadályozása vagy lelassítása. Az államok stratégiája az új járványok kitörésekor a társadalmi kapcsolatok csökkentése a fertőzést hordozó személyek és a nem fertőzött személyek közötti kapcsolat valószínűségének minimalizálása érdekében. Ennek egyik eszköze a karantén, ami lehet önkéntes elkülönülés, de lehet hagyományos, hatósági kényszerrel és szabályzókkal történő kényszerintézkedések sorozata is.[12]

Etimológia

szerkesztés

A karantén szó eredetileg a 14. századi Quaranta giorni olasz kifejezésből ered, ami negyven napot jelent, a hajók és a hajózó személyzet 40 napos elszigeteltségét jelentette, mielőtt beléptek volna a velencei kikötőbe, ugyanis ennyi idő alatt kiderült, van-e ragályos beteg a hajón. A járványok elterjedésének megakadályozására irányuló intézkedés során Velencében már 1374-ben elrendelték a 30 napos („Trentana”), később 40 napra (Quaranta) meghosszabbított zárlatot és a betegeket a Lazzaretto Vecchio nevű szigetre száműzték.[13] 1403-ban a velencei lagúna kis szigetén megalapították az első „Lazarett” nevű, leprások (bélpoklosok) házát,[14] vagyis egy járványkórházat.[15] A lazarett fogalma 1485-ben jött létre, amikor pusztító pestis kitörés sújtotta a velenceieket, amely még Giovanni Mocenigo(wd) dózsét is megölte.[13]

Mint minden járvány esetében, a 20. századi spanyolnátha idején is a karantén, a hatósági elkülönítés, a nyilvános helyek látogatásának tilalma és mindenféle csoportosulás betiltása volt célravezető.[16]

Karantén a múltban

szerkesztés
 
Velence kikötője 1565 körül

Az ókori Indiában a Bhodhayna és a Gauthama szútrák karantént ajánlottak szülés és halál után. A szülés utáni karantén az anyára és a babára vonatkozott, tíz napra. A halál utáni a gyászoló családra és még néhány más rokonra, és szintén tíz napig tartott. Ezeket a szabályokat már az i. e. 8. században alkalmazták, és egyes közösségekben még ma is él. Ezért ott a névadás ceremóniáját is csak tíz nap után tartják meg.

A Bibliában Mózes törvénye alapján a bélpoklosoknak el kellett különülniük az egészséges társadalomtól. A diagnózis felállításához a törvény kétszer hét nap elkülönítést írt elő. A leprások elkülönítése máig folytatódik, külön telepeken helyezik el őket. I. al-Valíd omajjád kalifa 706 és 707 között kórházat építtetett Damaszkuszban, ahol a leprásokat elkülönítették a többi betegtől.[17][18] A törökök 1431-ben megépítették az első önálló leprakórházat Edirneben. Az iszlám világban többször is írtak önkéntes karanténokról; olyanokról is, amikor egy-egy település zárkózott el. Nem önkéntes karanténokról nem tudunk egészen 1838-ig, amikor a törökök karanténreformot vezettek be.[19]

A középkori Európában többször alkalmaztak karantént ideiglenes izolálásra, bizonyos járványok, pl. a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség, a félelmetes pestis, vagy a Vibrio cholerae baktérium által okozott kolera járványok idején. Először fejlettebb városokban alkalmazták, ez abból állt, hogy lezártak bizonyos városrészeket, illetve a fertőzöttek otthonait, így nem tudták megközelíteni a fertőzötteket, illetve a ragályos betegek nem tudtak másokat megfertőzni.

A karantén bevezetéséről és annak körülményeiről szóló legkorábbi írásbeli forrás a dubrovniki nagytanács 1377. július 27-i határozata, amelyben a Raguzai Köztársaság Nagytanácsa (Consilium Maius) hozott elkülönítésre határozatot. Sok távoli ország kereskedelmi útvonala futott össze Dubrovnikban, ezért annak érdekében, hogy megvédjék a lakosokat a fertőző betegségektől, kiadták a Nagytanács rendeletét, amely szerint a kereskedőket, utazókat és tengerészeket, akik gyaníthatóan megfertőződtek és betegségeket hurcoltak volna be, nem engedték be a város kikötőjébe és a környékére anélkül, hogy 30 napig tartó karantén táborokban kellett tartózkodniuk, a külvilágtól elszigetelten az áruikkal együtt.[20] 1448-ban a velencei szenátus meghosszabbította az időtartamot 40 napra.[21] Ez a negyven napig tartó elkülönítési intézkedés a Földközi-tenger összes kikötőjében elterjedt gyakorlattá vált, részben a Biblia (Mózes harmadik könyve), részben a híres görög orvos, Hippokratész írásaira alapozva, miszerint egy akut betegség tüneteinek 40 napon belül meg kell jelennie.[22] Modern becslések szerint 37 nap volt az az idő, ami eltelt a pestissel való fertőződéstől a halálig. Emiatt ez az időtartam elegendő volt annak kiderítésére, hogy van-e fertőzött a hajón.[23]

A félelmetes „fekete halál”, a fertőző pestis járvány sújtotta országokból érkezett személyeket, akár betegek, akár egészségesek voltak, ingóságaikkal együtt a határnál bizonyos ideig (eredetileg 40 napig) visszatartották, vesztegelni hagyták és csak a kiszabott „veszteglési idő” elteltével bocsátották tovább. Ezt az eljárást nemcsak a pestis, hanem a sárgaláz, a szifilisz és az Európába betört kolera ellen is gyakorolták. A vesztegzár azonban, ahol aránylag szűk helyen sok ember zsúfolódott össze, ahol az egészségesek és betegek ellátásáról nem történt megfelelő gondoskodás, csakhamar járványfészek lett és így nagy veszélyhelyzet okozójává vált. A járványok megfékezésére tett intézkedések során az elkülönítésre alkalmas karantén kialakítása általános, ragályos fertőzéseket fékező, népegészségügyi megoldássá változott. A középkor végére szigorú és kötelező állami intézkedések és törvények határozták meg a karanténszabályokat.

Velencében 1348 után három közegészségügyi tisztviselőt neveztek ki [24] Reggio/Modenában hasonló intézkedést vezettek be 1374-ben. Velencében az első elkülönítőt 1403-ban alapították egy kis szigeten. 1467-ban Genova követte ezt a példát, és 1476-ban Marseille karanténállomását általános járványkórházzá alakították. Marseille nagy karanténállomását Pomègues-ben rendezték be. 1831-ben az Egyesült Királyság nyugati partján rendeztek be karanténállomásokat, melyeket a járvány után másra használtak. A legkiterjedtebb telepet Bordeaux közelében rendezték be.

Észak-Amerikában többször is kitört a sárgaláz a 18. század végén és a 19. században. A legismertebbek az 1793-as philadelphiai,[25] az 1856-os georgiai és az 1888-as floridai sárgaláz.[26] De kolera és himlő is okozott járványt a 19. században. A pestis Honoluluban[27] és San Franciscóban 1899-től 1901-ig okozott járványt.[28] A kormányok földrajzi karantént vezettek be. A spanyolnáthával szemben viszont a még egészséges népesség zárkózott el.[29]

Magyarországon

szerkesztés
 
Trieszt kikötője 1718 körül

III. Károly magyar király 1717. június 2-án kiadott rendeletében Triesztet[30] szabadkikötőnek nyilvánította. A járványveszély fokozódása miatt 1725. december 19-én Trieszt és Fiume kikötőiben is „vesztegintézeteket” hozott létre, a tengeri kikötőkben már több évszázada létező vesztegzárak mintájára.[31]

1738-ban az orosz-osztrák-török háború során a belgrádi békét követően, a temesvári téli szállásra rendelt csapatoktól terjedt szét pestis járvány Magyarországon, Ausztriában, Lengyelországban.

1739-ben támadta meg Debrecent, a legnagyobb pestisjárvány.

A városon belül a járvány pusztítását a magisztrátus a királyi Helytartótanácstól kapott rendeletek előírásai szerint igyekezett megakadályozni. Korlátozták vagy megszüntették a nagyobb csoportosulással járó munkákat és társadalmi eseményeket (aratás, szüret, vásár), lezáratták és őriztették a pestises házakat. Szigorú szabályokat alkalmaztak a temetések során: külön pestistemetőt létesítettek a városon kívül, külön "temetőembereket" és kocsisokat fogadtak a halottak kivitelére, a halottlátogatást, ceremoniális temetést, torozást betiltották.
– Kristóf Ildikó: A pestis pestise. Járvány és lázadás Debrecenben, Rubicon, 1990/6. Csángók

A járvány után rendelte el Mária Terézia az ún. „kontumácia-stációkat” (vesztegzár-állomásokat[32]) a magyar és erdélyi határokon, az intézkedés hatására a továbbiakban elmaradtak a járványok Magyarországon.[33] 1770-ben jelent meg a Magyar Királyságban a Generale normativum in re sanitatis, a szervezett egészségügy alaprendelete. 1755-ben pedig a tengerészeti karanténtörvény (Seequa-rantene-Gesetz von 1755). Előfordult extrém hosszú (84 napos) vesztegzár is.[34][35]

1830 decemberében a magyar határon katonai kordont kellett felállítani, hogy megakadályozzák a kolera terjedését. A lázadó parasztok a kormány és a vármegyék tisztviselőit, földesurakat támadtak meg. A hatóságok – köztük az akkor éppen kolerabiztosi tisztséget viselő fiatal Kossuth Lajos – különféle kezelési módokkal próbálkoztak, de a gyógyszerként alkalmazott bizmutpor és a kutak fertőtlenítése teljesen hatástalan volt a fertőzés terjedése ellen.[36] Statáriumot rendeltek el és a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben. Végül a katonaságnak kellett levernie a kolerafelkelést. A járványnak ekkor 237 641 halálos áldozata volt.[37] A zárlatot 1831. október 3-án oldották fel.[38]

A magyarországi folyókon közlekedő hajókon előforduló kolera megbetegedések, illetve halálozások esetére a kereskedelemügyi miniszter 1892. évi rendelete a következően intézkedett: „A hajó vezetője köteles a hajó fertőzött voltát fölismerhetővé tenni, és pedig nappal egy élénk sárga szinü, háromszögü, a hajó árbocára vagy őrfájára, vagy külön zászlónyélre tűzött csúcslobogóval; éjjel. 1. gőzhajókon: a) menet közben élénk zöld fénnyel égő lámpával, a jelző lámpa szelvényének közepével egy magasságban a hajó jobb oldalához megkötött, zsinórra felhúzott lobogóval, b) ha horgonyoznak, vagy a parthoz kikötve állnak, a szabályszerü zöld lámpán kivül ezzel egy magasságban függő fehér lámpával. 2. egyéb (gőzerőre be nem rendezett) hajón, ugy menet, mint állás közben a hajó fedélzetének, vagy tetőzetének legmagasabb részén, ennek hosszában egymás mögött 50 cm. távolban elhelyezett 2 db. világos, fehér fényü s minden oldalról látható. lámpával.” [39]

A magyar olvasóközönség Rejtő Jenő humoros írásaiból ismerkedhetett a sárga zászló jelével, amely a Vesztegzár a Grand Hotelben című művében is szerepel: „…Megérkezett az egészségügyi tanácsos. Igen kövér volt. Egyik fülétől a másikig tokája képződött, és asztmatikusan szuszogott állandóan. Elsősorban megkérdezte a reszkető térdű portást, hogy mi van ebédre, és kérte, hogy neki a reistafel-hez ne adjanak curryszószt, mert ha látja, akkor képtelen ellenállni, viszont a gyomrának nem tesz jót. Régi csel volt Markheit tanácsos úr részéről, vesztegzár esetén néhány gyors, prózai magánintézkedéssel lehűteni a hisztérikus hangulatot. Egy hajón, amely nyolc kolerabeteggel és félőrült utasokkal futott be, sárga zászló alatt, a tanácsos elsősorban tűvé tett mindent sósborszeszért, és keservesen panaszkodott a rettegéstől félholt utasoknak, hogy gyomorrontást kapott, és ilyenkor napokig viszket a bőre.…”[40]

Járványhelyzet kialakulásakor a hivatalos eljárásrend szerint, a karantén céljára szolgáló intézményt az Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) jelöli ki. A hatályos magyar törvények szerint „kötelező járványügyi intézkedés foganatosításához nincs szükség a beteg beleegyezésére, azonban a beteget – az eset körülményeihez képest – ekkor is megilleti a tájékoztatáshoz való jog”.[41]

Minden járványügyi intézkedést kötelező végrehajtani. Magyarországon az 1997. évi CLIV. törvény alapján, a járványügyi megfigyelés alá helyezett személy a megfigyelés tartama alatt foglalkozása gyakorlásában, kapcsolattartási jogában és mozgási szabadságában korlátozható. Egészségügyi válsághelyzetben a járványügyi tevékenységet az országos tisztifőorvos[42] koordinálja.[43]

Karantén elzárások napjainkban

szerkesztés
 
Vuhan városában a karanténban ún. kabinkórházakat alakítottak ki a fertőzött emberek központosított kezelésére

Többször van szükség hatósági karantén elrendelésére napjainkban is. Szükség esetén egyéneket különítenek el, illetve területeket zárnak le. Például Andrew Speaker-t 2007-ben multirezisztens TBC, Kaci Hickoxot ebola gyanújával 2014-ben. Az ebolajárvány befejezéséhez is hozzájárult a karantén; karanténállomásokon, illetve otthoni karanténban tartózkodtak a fertőzésgyanús emberek. Az egészségügyi szakértők kritizálták az utazási korlátozásokat, mivel az a segítség célba juttatását is megnehezítette.[44]

A H1N1-járvány idején Spanyolországban jelentős területeket zártak el. 1969-ben az Apollo–11 utasait is elkülönítették, mivel úgy gondolták, hogy esetleg ismeretlen eredetű fertőzés érte őket a Holdon.[45] A vuhani karantén esetében egy nagy kínai várost zártak le 2020. januárjában a Covid19-pandémia tovaterjedésének akadályozására.[46] A járvány epicentrumában, Hupej tartományban, egyszerre több mint 35 millió kínai ember mozgását korlátozták a helyi hatóságok.[47] India egy hónapra lezárta határait.[48]

Magyarországon

szerkesztés

Egy munkajogász szerint a magyar jogrendszerben nincs az egészségügyi karanténra vonatkozó munkajogi szabály, a munkavállalót nem illeti meg díjazás, mert az ilyen hiányzás nem minősül fizetett távollétnek.[49] A hvg.hu szerint A munka törvénykönyve azonban rugalmas: munkaadó és munkavállaló megállapodására bízza, hogy a munkaadó engedélyével, a munkavállaló mentesüljön a munkavégzés alól. A felmentés alatt járó munkabér, a nullától száz százalékig bármi lehet.[50] Magyarországon a Covid19-pandémia kezelése során számos esetben szükség volt hatósági házi karantén elrendelésére is.[51] Sokan az önként vállalt karantént is vállalták, különösen a gyengébb immunrendszerrel rendelkező idősek és krónikus betegségben szenvedők.[52][53] Elkülönítésre kötelezték a gyanús eseteket és a valószínűsített eseteket is.[54][55]

Jelzése

szerkesztés
 
Karantén zászló (1868)

Hogy idegenek meg ne sértsék a karantént, és ne váljanak kontakt személyként szintén karanténkötelessé, a karantént jelezni kell. Hajókon és kikötőkben zászlókkal jelzik. A történelem során sárga, fekete és zöld zászlókat használtak, betegségtől függően. A 18. és 19. században, a sárgaláztól való félelem miatt a hajókat karanténba helyezték, a karanténba helyezett hajók napközben a kikötőkben felhúzták a „sárga zászlót” és éjszaka is megvilágították.[56] Habár a sárga zászló eredetileg a sárgalázra figyelmeztetett, a kitűnő láthatósága miatt világszerte elterjedt, és a betegség jellegétől függetlenül is használatban maradt. Nemcsak a hajókat, hanem karantén alá vont házakat, lakásokat is ezzel jelöltek. Jelenleg a hajózásban a karantént a sárga-fekete kockás zászló jelzi.[57] A sárga jelentése éppen az ellenkezője: Fertőző betegségtől mentes hajó kikötőbe bocsátását kéri.[58]

Etikai és gyakorlati megfontolások

szerkesztés

Emberek karantén alá vonása polgári jogi és etikai kérdéseket vesz fel, hiszen korlátozzák az illető szabad mozgását; különösen, ha hosszú távra szól. Erre példa Mary Mallon.

Mary Mallon szakácsnőként dolgozott családoknál, és tünetmentes hordozóként terjesztette a tífuszt. Ezért büntetőjogi felelősségre vonták. Büntetése alatt felvetették neki azt a lehetőséget, hogy eltávolítják epehólyagját, amivel megválthatta volna szabadságát, de nem egyezett bele. Miután letöltötte büntetését, szabadon bocsátották, de eltiltották a szakácskodástól. Ezután mosónőként dolgozott, de mivel azzal kevesebbet keresett, visszatért régi foglalkozásához. Másodjára már szigorúbbak voltak vele. Mivel ismét nem volt hajlandó arra, hogy alávesse magát a műtétnek, egész hátralevő életét, azaz 23 évet és 7 hónapot North Brother Island egy kórházában, a Riverside Hospitalban kellett töltenie.[59][60]

Az Egyesült Nemzetek és a Siracusa-elvek

szerkesztés

A Siracusa-elvek nem kötelező emberi jogi elvek, melyeket a Siracusa International Institute for Criminal Justice and Human Rights alkotott meg, és az Egyesült Nemzetek Szövetsége 1984-ben fogadott el.[61] Kimondják, hogy a korlátozásoknak arányosnak, bizonyíthatóan szükségszerűnek, törvényesnek és fokozatosnak kell lenniük. Megjegyzik, hogy közegészségügyi okokból szükséges lehet egyes alapjogok korlátozása, hiszen azzal betegséget vagy sérülést előznek meg.

A jogok korlátozásának, mint a karanténba helyezésnek, szükségesnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy:

  • feleljen meg a közösségi szükségnek
  • legyen arányos a céllal, azaz a betegség terjedésének akadályozásával
  • a lehető legkisebb korlátozást jelentse a cél elérése érdekében
  • jogilag szabályozott legyen
  • ne legyen önkényes vagy diszkriminatív
  • csak azokat a jogokat korlátozza, amelyeket a cél eléréséhez szükséges (például a karanténban levők véleménynyilvánítási és szólásszabadsága megmaradjon)[62]

Karantén esetén továbbá:

  • a korlátozó intézkedésnek tudományosan és adatokkal alátámasztottnak kell lennie
  • az összes információnak nyilvánosan elérhetőnek kell lennie
  • az intézkedéseket meg kell értetni azokkal, akiknek a jogait korlátozzák
  • az intézkedések gyakorlatát rendszeresen felül kell vizsgálni és újra kell gondolni

Az államnak biztosítania kell a következőket:

  • A fertőzötteket védelem illeti meg a bántalmazással és az erőszakkal szemben
  • Gondoskodni kell az alapvető szükségletekről, mint víz, élelmiszer, tisztálkodás, orvosi és megelőző kezelés
  • Karantén esetén a közvetlen kapcsolattartás nem lehetséges, de a közvetettnek elérhetőnek kell lennie
  • A korlátozásoknak függetlennek kell lenniük a társadalmi helyzettől
  • Az intézkedés alá vontakat megfelelő kárpótlás illeti meg veszteségeikért, mint például a kiesett fizetés[63]

Pszichológiai hatás

szerkesztés

A karantén negatívan hat a benne levők lelkiállapotára. Ide tartozik a poszttraumás stressz, a zavarodottság és a harag. A The Lancet Rapid Review cikke szerint a hosszan tartó karantén hatásai közé tartozik a fertőződéstől való félelem, frusztráltság, unalom, nem megfelelő készletek, félinformációk, pénzügyi veszteség és stigmatizáltság. Egyes kutatók szerint hosszú távú hatásai is lehetnek. Ha szükséges valakit karanténozni, akkor annak nem szabad a szükségesnél tovább tartani, érthetően meg kell indokolniuk, értesíteniük kell a protokollról, továbbá biztosítani kell, hogy ne szenvedjen hiányt. A tágabb környezetet és társadalmat is fel kell világosítani a karantén előnyeiről.[64]

Rövid távú karantén

szerkesztés

A karanténara hasonlít az a fertőtlenítési gyakorlat, hogy az emberek csak azt követően távozhatnak a helyszínről, hogy levetették potenciálisan fertőzött ruháikat, és fertőtlenítő zuhanyt vettek. Ez a lépfene támadások után volt gyakorlat. A "Daily News workers quarantined" cikk hasonlót ír le.[65]

A HazMat Magazine 2003 február-március száma szerint, ha lépfenét gyanítanak valakinél, akkor addig kell bezárközniuk, amíg sor nem kerülhet a fertőtlenítésre.

Steve Urbon, a Standard-Times riportere 2003 február 14-én hasonló intézkedést írt le, amikor polgárjogi aktivisták kifogásolták, hogy az embereket akaratuk ellenére vitték fertőtlenítő zuhany alá. Capt. Chmiel ezt a karantén jogi szabályaival indokolta.[66][67]

A fertőtlenítő zuhany célja a karanténhoz hasonló: megelőzni a betegség terjedését. Azonban míg a karantén alá vont emberek szervezetükön belül, addig a fertőtlenítő zuhanyra kötelezettek kívül, ruhájukon, hajukban, bőrükön hordozhatják a betegség kórokozóit.

A karantén fogalmának fejlődésével járműveket is karanténoznak, mint mobil kórházakat vagy mentőautókat.

Önkéntes karantén

szerkesztés

Az önkéntes karantén azt jelenti, hogy emberek önként alávetik magukat a karantén szabályainak otthonukban. A közbeszédben a Covid19-pandémia alatt terjedt el. A szabály az, hogy az önkéntes nem megy el otthonról. Nem megy munkába és boltba sem. Vagy az otthon felhalmozott készleteit fogyasztja, vagy pedig házhoz rendel. Nem fogad vendégeket; szemetét is mással viteti ki. A #maradjotthon mozgalom ennél szigorúbb szabályokat fogalmaz meg, minden közvetlen szociális érintkezést tiltva a karantén alatt; a házhoz rendelést is tiltja.

Átvitt értelemben

szerkesztés

John F. Kennedy karanténnak nevezte azt az intézkedését, hogy a kubai rakétaválság alatt nem engedte, hogy hajóval bárki is bejusson Kubába. Ennek oka az volt, hogy a karantén jogszerű, míg a blokád háborús ok lehet.[68]

A karantén mint fogalom átvitt értelemben is használatos az informatikában, amikor vírusirtó alkalmazások a rosszindulatú szoftverek (kártevő, vírus, féreg stb.) programkódjait tartalmazó adatállományokat nem semmisítik meg, hanem egy elkülönítésére használt tárterületre csoportosítják. A karantén célja, hogy a gyanús fájlokat, vírusokat elkülönítse a rendszertől.[69] A fájlokat biztonságosan tárolja, úgy, hogy ne tudjon kapcsolatba lépni más fájlokkal. Az elkülönített fájlokat nem lehet használni, csak ha visszaállítják az eredeti helyükre. A visszaállításra a rendszergazdának van lehetősége.[70]

A spanyol (la) cuarentena arra is vonatkozik, amikor a gyermekágyas anya különül el csecsemőjével a külvilágtól.[71]

Képek

szerkesztés
  •  
    Az önkentes karantén hatása a pandémiára
  •  
    Lazzaretto di Milano 1704-ben, habár olyan „gyógyító” helyek, mint a Lazzaretto, ma már nem léteznek, de a kollektív képzeletben ezeknek a helyeknek a gondolata, mint a horror és a halál továbbra is él[72]
  •  
    Az első karanténsziget a Lazzaretto Vechio sziget napjainkban, nevét Szent Lázárról kapta, aki a a sírásók, koldusok és bélpoklosok védőszentje[73][74]
  •  
    Sürgősségi járványkórház, a Kansas állambeli Funston Campben, a spanyolnátha pandémia idején
  •  
    Az angliai Derbyshire megyei Eyam falu 17. századi önkéntes elszigetelődésekor használt kő, ahol folyóvízzel vagy ecettel „fertőtlenített” pénzérméket hagytak a segítőknek[75]
  •  
    Karikatúra, a török ruházatban kaszát tartó, „kolera” felirattal ellátott csontváz a part felé halad, miközben a partot védők fertőtlenítőszerrel felszerelve szeretnék visszatartani, 1883, PUCK Magazine
  •  
    Düsseldorfi lazarett Liège-ben, 1914

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Quarantine Flag. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  2. ↑ Quarantine flag. maritimeprofessional.com. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  3. ↑ A kódlobogók története. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  4. ↑ Peter Oliver Okin: The Yellow Flag of Quarantine: An Analysis of the Historical and Prospective Impacts of Socio-Legal Controls Over Contagion (angol nyelven). University of South Florida. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  5. ↑ Vass Tibor Okleveles navigátor-mérnök és nautikai szakértő: A lobogóviselés szabályai a tengeren. mja.hu. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  6. ↑ Prof. dr. Jakab Ferenc, Dr. Kemenesi Gábor: A koronavírusról és a kialakult járványügyi helyzetről tárgyilagosan. mta.hu/. MTA, 2020. február 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. ↑ Quarantine and Isolation Centers for Disease Control and Prevention, Quarantine and Isolation, accessed 5 February 2020
  8. ↑ "quarantine" noun Merriam Webster definition www.merriam-webster.com, accessed 27 January 2020
  9. ↑ Járványok. pest.katasztrofavedelem.hu. Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  10. ↑ Rothstein, Mark A. "From SARS to Ebola: legal and ethical considerations for modern quarantine." Ind. Health L. Rev. 12 (2015): 227.
  11. ↑ Miért van szükségünk a növényegészségügyre?. portal.nebih.gov.hu. NÉBIH. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  12. ↑ "Information about Social Distancing" Archiválva 2020. március 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, Santa Clara Public Health Department.
  13. ↑ a b Mass Plague Graves Found on Venice "Quarantine" Island. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  14. ↑ Az emberiség öt nagy ostora. [2017. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  15. ↑ Magyar etimológiai szótár L lazarett. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  16. ↑ A spanyolnátha áldozatai. mnl.gov.hu/. Magyar Nemzeti Levéltár. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  17. ↑ The Emergence of the Prototype of the Modern Hospital in Medieval Islam. Foundation for Science Technology and Civilisation (2006. december 1.) 
  18. ↑ D.M., Dunlop (2012. április 24.). „Bīmāristān” (angol nyelven). 
  19. ↑ Quarantine Oxford Islamic Studies Online[halott link]
  20. ↑ Die zehn wichtigsten Sehenswürdigkeiten in Dubrovnik (német nyelven). Dubrovnik Tourist Board. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  21. ↑ The Journal of Sociologic Medicine- Volume 17
  22. ↑ A History Of Quarantines, From Bubonic Plague To Typhoid Mary (angol nyelven). National Public Radio (NPR), 2020. január 26.
  23. ↑ Susan Scott and Christopher Duncan, Biology of Plagues: Evidence from Historical Populations, Cambridge, United Kingdom: Cambridge University Press, 2001
  24. ↑ Drews, K., 2013. A Brief History of Quarantine. The Virginia Tech Undergraduate Historical Review, 2. vtuhr.org, accessed 2 February 2020
  25. ↑ Powell J. H., Bring Out Your Dead: The Great Plague of Yellow Fever in Philadelphia in 1793, University of Pennsylvania Press, 2014. muse.jhu.edu, accessed 3 February 2020
  26. ↑ Arnebeck, Bob. "A Short History of Yellow Fever in the US". January 30, 2008; From Benjamin Rush, Yellow Fever and the Birth of Modern Medicine. bobarnebeck.com, accessed 3 February 2020
  27. ↑ The Disastrous Cordon Sanitaire Used on Honolulu's Chinatown in 1900 www.slate.com, accessed 3 February 2020
  28. ↑ Mark Skubik, "Public Health Politics and the San Francisco Plague Epidemic of 1900-1904," Doctoral Thesis, San Jose State University, 2002 www.skubik.com, accessed 5 February 2020
  29. ↑ Peter Oliver Okin, "The Yellow Flag of Quarantine: An Analysis of the Historical and Prospective Impacts of Socio-Legal Controls Over Contagion," Doctoral dissertation, University of South Florida, January 2012; p. 232, scholarcommons.usf.edu, accessed 5 February 2020
  30. ↑ Becher Ernő: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - A tengerészet kifejlődése s a hajózás Triesztben és Isztriában.. MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMNYOMDA, 1886. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  31. ↑ Balázs Péter: Mária Terézia 1770-esegészségügyi alaprendelete. Magyar Tudománytörténeti Intézet, 2007. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  32. ↑ Kulcsár Krisztina: Vesztegzárállomások a Habsburg Birodalom határvidékén, 2012. április 16. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  33. ↑ Illyés Bálint, Jakab László: Kunszentmiklós egészségügye a XVIII—XIX. században, 1982. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  34. ↑ Balázs Péter: A tengerészeti egészségügy kezdeteia magyar királyságban. Az MTA Könyvtárának Repozitóriuma. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  35. ↑ Balázs Péter: Mária Terézia 1770-esegészségügyi alaprendelete1–2. kötet. Az MTA Könyvtárának Repozitóriuma. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  36. ↑ Az 1831-es kolerajárvány politikai eszmetörténeti tanulságai. (Hozzáférés: 2021. március 8.)
  37. ↑ Amikor félmillió áldozatot követelt a kolera Magyarországon. (Hozzáférés: 2021. március 7.)
  38. ↑ 1831. október 3. Feloldják a kolerazárlatot Magyarországon. (Hozzáférés: 2021. március 8.)
  39. ↑ Bokor József (szerk.). Veszteglő-intézetek, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2020. február 28. 
  40. ↑ Rejtő Jenő Online könyvek. rejtojenokonyvek.hu. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  41. ↑ 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről. ÁNTSZ. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  42. ↑ Az országos tisztifőorvosi tisztséget egy központi állami irányító, koordináló és felügyeleti feladatokat ellátó személy tölti be, aki a közegészségügyi, a járványügyi, az egészségfejlesztési, az egészségügyi igazgatási tevékenységekért felel , továbbá felügyeli az egészségügyi ellátást. A tiszti főorvosi tisztség szakmai és politikai függetlenséget igényel
  43. ↑ 1997. évi CLIV. törvény. (Hozzáférés: 2020. március 8.)
  44. ↑ „Statement on the 8th meeting of the IHR Emergency Committee regarding the Ebola outbreak in West Africa”, Kiadó: WHO. (Hozzáférés: 2016. június 9.) 
  45. ↑ Ritka képeken az Apollo-11 űrhajósai, miután hazatérve a Holdról karanténba kerültek. (Hozzáférés: 2021. február 17.)
  46. ↑ Vuhant bezárták, a koronavírus terjedése még nem lassul. HVG.HU, 2020. január 25. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  47. ↑ Újabb 15 millió kínait vettek vesztegzár alá. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  48. ↑ Mar 12, Sushmi Dey | TNN |: Coronavirus update: India quarantines itself from world for a month to fight coronavirus | India News - Times of India (angol nyelven). The Times of India . (Hozzáférés: 2020. március 13.)
  49. ↑ Karanténban rekedés esetére nem jár táppénz, de ha szállodában vagyunk, az állam fizeti a szobát, 2020. február 27. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  50. ↑ Milyen jogaim vannak dolgozóként, ha karanténba kerülök?. hvg.hu, 2020. március 2. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  51. ↑ Koronavírus: Itt vannak a házi karantén szabályai, 2020. március 19. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  52. ↑ Mi az önkéntes karantén, a hatósági karantén, illetve a kijárási tilalom?. penzcentrum.hu, 2020. március 18. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  53. ↑ Ezért fontos a hatósági házi karantén bevezetése és betartása, 2020. március 12. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  54. ↑ Eljárásrend a 2020. évben azonosított új koronavírussal kapcsolatban. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  55. ↑ Koronavírus - Jogi tudnivalók. tasz.hu. Társaság a Szabadságjogokért. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  56. ↑ The Grand Princess Has Docked in California. Here’s What to Know About the History of Quarantine on Ships. time.com, 2020. március 9. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  57. ↑ (2002. november 1.) „The origin of quarantine”. Clinical Infectious Diseases 35 (9), 1071–2. o. DOI:10.1086/344062. PMID 12398064. 
  58. ↑ Quarantine Flag history flagspot.net, accessed 2 February 2020
  59. ↑ "Typhoid Mary and the Public’s Right to Health," Broad Street Magazine, Feb 16, 2015, 12:37 pm
  60. ↑ Mary Beth Keane, "The History of Quarantine Is the History of Discrimination," October 6, 2014 Time Magazine,, accessed 5 February 2020
  61. ↑ United Nations Economic and Social Council UN Sub-Commission on Prevention of Discrimination and Protection of Minorities, "The Siracusa Principles on the limitation and derogation provisions in the International Covenant on Civil and Political Rights," Section I.A.12 UN Doc. E/CN.4/1985/4, Annex. Geneva, Switzerland: UNHCR; 1985. www.unhcr.org, accessed 5 February 2020
  62. ↑ (2013) „Failing Siracusa: Governments' obligations to find the least restrictive options for tuberculosis control”. Public Health Action 3 (1), 7–10. o. DOI:10.5588/pha.12.0094. PMID 26392987. PMC 4463097. 
  63. ↑ M. Pabst Battin, Leslie P. Francis, Jay A. Jacobson, The Patient as Victim and Vector: Ethics and Infectious Disease, Oxford University Press, 2009. ISBN 019533583X
  64. ↑ (2020) „The psychological impact of quarantine and how to reduce it: Rapid review of the evidence”. The Lancet 395 (10227), 912–920. o. DOI:10.1016/S0140-6736(20)30460-8. PMID 32112714. 
  65. ↑ Kelly Nankervis: Anthrax scare temporarily closes Midland Daily News Archiválva 2020. január 27-i dátummal a Wayback Machine-ben Daily News/ www.ourmidland.com
  66. ↑ (2013) „Lessons from the history of quarantine, from plague to influenza A.”. Emerging Infectious Diseases 19 (2), 254–259. o. DOI:10.3201/eid1902.120312. PMID 23343512. PMC 3559034. 
  67. ↑ Ebola Virus Disease: From Origin to Outbreak. London: Academic Press, 62. o. (2016. november 5.). ISBN 978-0128042304 
  68. ↑ Society, National Geographic: Kennedy 'Quarantines' Cuba (angol nyelven). National Geographic Society , 2014. szeptember 25. (Hozzáférés: 2019. november 20.)
  69. ↑ Műveletek a karanténba helyezett elemekkel és a fenyegetésekkel kapcsolatosan. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  70. ↑ Thomas J. Mowbray. Cybersecurity: Managing Systems, Conducting Testing, and Investigating Intrusions. Wiley, 72. o. (2013). ISBN 978-1-118-84965-1 „Both antivirus and anti-spyware programs either quarantine or remove the malicious file. A quarantined file is temporarily disabled, usually by moving it to a sandboxed directory. An administrator may restore it.” 
  71. ↑ Tuhus-Dubrow, Rebecca: New-mom traditions from around the world: Cuarentena and "doing the month." (angol nyelven). Slate Magazine , 2011. április 12. (Hozzáférés: 2019. november 20.)
  72. ↑ Luigi De Signoribus: Lazzaretto: storia, origine e significato del termine. italiapost.it. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  73. ↑ Jankovics Marcell: Szent Lázár. Jelkép-kalendárium. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  74. ↑ Képeken 7 elátkozott sziget, amit lezártak az emberek előtt - Ez volt az oka!. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  75. ↑ David McKenna: Eyam plague: The village of the damned (angol nyelven). BBC, 2016. november 5. (Hozzáférés: 2020. február 29.)

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Quarantine című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Karantén&oldid=27305877”