Gallus Anonymus
Gallus Anonymus (magyarul: Gall Névtelen, lengyelül: Gall Anonim; 1065 körül – 1116 körül) latin nyelven író középkori lengyelországi krónikás, az első lengyel krónikaíró, a Lengyel krónika szerzője.
| Gallus Anonymus | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1065 körül |
| Elhunyt | 1116 körül (51 évesen) |
| Ismeretes mint | történetíró |
| Nemzetiség | olasz vagy francia (?) |
| Pályafutása | |
| Szakterület | történettudomány |
| Jelentős munkái | Lengyel krónika |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gallus Anonymus témájú médiaállományokat. | |
Személye ismeretlen. Magáról mindössze azt az egy tényt árulta el művében, hogy Magyarországon tartózkodva találkozott a lengyel királlyal. Neve alapján (a ’gall’) általában franciának vagy olasznak gondolják, más feltételezések szerint viszont dalmát, német, flamand-vallon vagy akár magyarországi szláv is lehetett.
Élete
szerkesztésSzármazáselméletek
szerkesztésA Lengyel krónika szerzőjének kiléte máig ismeretlen III. Béla király névtelen jegyzőjéhez, Anonymushoz hasonlóan. Ezért természetesen több elmélet és feltételezés is született a személyazonosságával kapcsolatban.
Elsőként Marcin Kromer (1512–1589) lengyel humanista történetíró, térképész és Warmia püspöke foglalkozott a kérdéssel, aki úgy vélte, hogy gall volt. Mai tudás szerint Kromer volt az első, aki Gall-nak nevezte.
Hipolit Kownacki (1761–1854) amatőr lengyel történész ezzel szemben lengyelnek gondolta. Kownacki volt az első, aki a krónikát lengyel nyelvre fordította, bár munkája nem volt teljesen pontos.
František Bartoš (1889–1972) cseh történész viszont németellenességet olvasott ki a krónikából, amiből arra következtetett, hogy szerzője cseh lehetett.
A provanszál-magyar származáselmélet képviselői – Wojciech Kętrzyński (1838–1918), Aleksander Brückner (1856–1939), Stanisław Kętrzyński (1876–1950), Roman Grodecki (1889–1964), Teodor Tyc (1896–1927), Marian Plezia (1917–1996), Pierre David és mások – úgy vélik, hogy mivel a gesztában központi szerepet kapott a Rhone-parti St. Gilles (Szent Egyed) kolostor, ezért annak szerzője innen érkezett Magyarországra és Szent Egyed bencés szerzetese volt. Eredeti származását tekintve azonban jelentős különbségek alakultak ki a kutatók között. Grodecki szláv, Brückner magyar születésűnek tekintette, Plezia pedig feltételezte, hogy a szerző azonos volt azzal a személlyel, aki a Szent László-kori Gesta Hungarorumot készítette.
A legáltalánosabb tudományos közvélekedés szerint Gall Névtelen Észak-Franciaországból vagy Flandriából származott. Josef Bujnoch (1915-2009) és Johannes Fried (1942-) egyenesen úgy véli, hogy Liègeből (Lüttichből) érkezett a mű megírásának színterére.
Egy az előzőnél kisebb létszámú történészi tábor elmélete szerint a krónikás velencei származású volt. Idetartozik Tadeusz Wojciechowski (1838–1919), Danuta Borawska (1922–1991) és Tomasz Jasiński (1951–). Utóbbi odáig ment, hogy a Szent Miklós translatiójának írójával azonosította a krónika alkotóját.
Vélelmezett életrajza
szerkesztésGyakori feltételezés szerint Észak-Franciaországból, Flandriából vagy Dél-Franciaországból jött (innen van a Gall melléknév), közelebbről Provence-ból, az ottani St. Gilles kolostorból, újabb elmélet szerint esetleg a velencei Szent Miklós-kolostorból.
III. (Ferdeszájú) Boleszláv idején élt a XI. század végén, a XII. század elején. Lengyelországba valószínűleg a Szent Egyednek szentelt somogyvári apátságból jött 1110 körül a zarándokútról visszatérő Boleszlávval, aki ilyen módon akart vezekelni testvére, Zbigniew megvakításáért. A krónikát a kancellár, Michał Awdańc megbízásából írhatta.
Szerzetes volt, minden bizonnyal bencés, és a lengyel királyi kancellária hivatalnoka. Egy hipotézis szerint a kis lengyel falu, Lubiń kolostorának szerzetese is volt.
Lengyel krónika
szerkesztés
A Lengyel krónikát (Cronicae et gesta ducum sive principum Polonorum) a benne foglalt eseményekből következtethetően 1112 és 1116 között írta. A mű a lengyel történelmet a Piast dinasztia kezdeteitől a szerző koráig mutatja be. A moralizáló jellegű krónika irodalmi műként is jelentős.
A krónika nagy hatással volt a későbbi lengyel közgondolkodásra, hiszen azt hangsúlyozta, hogy a feudális uralkodó tekintélye kisebb, mint az a tekintély, melyet Isten a nép gyűlésére ruházott. A gondolat a mai Oroszország és Ukrajna területén alakult fejedelemségek korai történetében is jelen volt. A duma (a lengyel szejm megfelelője) sokáig fontos szerepet játszott, amíg hatalmát meg nem törték az abszolút uralomra törő fejedelmek. Lengyelországban azonban a forrásokban elsőként Gallus Anonymusnál felbukkant eszme jóval tovább élt, és a Lengyel-Litván Uniót meghatározó nemesi aranyszabadság és köztársaság intézményének megalapozójává vált, amit a nagy szejm igyekezett aztán korlátozni.
Gallus után a gondolatot Wincenty Kadłubek történetíró vitte tovább.
További információk
szerkesztés- A Gallus Anonymus Lengyel Krónikájának szövege (lengyelül)
- Gall Névtelen: A lengyel fejedelmek avagy hercegek krónikája és tettei. Bp, Argumentum Kiadó, 2008. ISBN 9789634464655
- Bagi Dániel: Anonymus Gallus és Magyarország. A geszta magyar adatai, forrásai, mintái, valamint a szerző történelemszemlélete a latin Kelet-Közép-Európa 12. század eleji latin nyelvű történetírásának tükrében; Argumentum, Bp., 2005 (Irodalomtörténeti füzetek), 276 l. (Recenzió: http://epa.oszk.hu/00000/00021/00385/pdf/MKszle_2010-1-sz_2.pdf)
Források
szerkesztés- Bagi Dániel: A lengyel fejedelmek avagy Hercegek krónikája és tettei című mű szerzője és szövege. In: Gall Névtelen. A lengyel fejedelmek avagy Hercegek krónikája és tettei, ford., tan., jegyz. Bagi Dániel, Argumentum (2007). ISBN 9789634464655
