Gamlitz

község Ausztriában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2019. június 23.

Gamlitz osztrák mezőváros Stájerország Leibnitzi járásában. 2017 januárjában 3262 lakosa volt.

Gamlitz
Marktplatz
Marktplatz
Gamlitz címere
Gamlitz címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásLeibnitzi járás
Irányítószám8462, 8451, 8461, 8463
Körzethívószám03453
Forgalmi rendszámLB
Népesség
Teljes népesség3248 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság278 m
Terület36,88 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 43′ 13″, k. h. 15° 33′ 12″46.720278°N 15.553333°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 13″, k. h. 15° 33′ 12″46.720278°N 15.553333°E
Gamlitz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gamlitz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése

szerkesztés
 
Gamlitz a Leibnitzi járásban
 
A gamlitzi kastély
 
a Szt. Péter és Pál-templom és a königgrätzi csata emlékműve

Gamlitz a tartomány déli részén fekszik, a Nyugat-Stájerország régió dombvidékén, közvetlenül a szlovén határ mentén. Legjelentősebb folyóvize a Gamlitzbach. Gamlitz a délstájer borvidék része. Az önkormányzat 8 falut fog össze (9 katasztrális községben, mert Sulztal település Sulz és Sulztal katasztrális községekre oszlik): Eckberg (235 lakos), Gamlitz (1546), Grubtal (381), Kranach (310), Labitschberg (135), Sernau (234), Steinbach (271), Sulztal (123).

A környező települések: délnyugatra Leutschach an der Weinstraße, nyugatra Großklein, északnyugatra Heimschuh, északra Leibnitz, északkeletre Wagna, keletre Ehrenhausen an der Weinstraße, délnyugatra Kungota (Szlovénia).

Története

szerkesztés

Gamlitz területe a kőkorszak óta lakott. Az ókorban a kelták jelenlétéről halomsírjaik, a rómaiakéról pedig a templomban látható síremlékek tanúskodnak.

Nevét szláv eredetű, a gomilnic kifejezésből származik (gom - domb), és vagy a környező dombságra vagy a kelta halomsírokra utal.

1479-ben és 1532-ben a törökök dúlták fel a települést, a 16. és 17. században pedig a pestis szedett sok áldozatot.

2015-ben a stájerországi közigazgatási reform keretében az addig önálló Sulztal an der Weinstraße községet a mezővároshoz csatolták.

Gamlitz egész Stájerország legnagyobb bortermelő községe, 400 hektárnyi szőlőjével a tartomány bortermésének 10%-át adja. 1990-ben itt tartották a szőlőkultúrára fókuszáló tartományi kiállítást.

A gamlitzi önkormányzat területén 2017 januárjában 3262 fő élt. A lakosság 1971 óta (akkor 3264 lakos) 3200 fő körül stabilizálódott. 2014-ben a helybeliek 96,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,4% a régi (2004 előtti), 1,4% az új EU-tagállamokból érkezett. A munkanélküliség 2,5%-os volt. 94,2% római katolikusnak, 1,5% evangélikusnak, 0,3% muszlimnak, 3,2% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

Látnivalók

szerkesztés
 
A Keresztkápolna
  • a gamlitzi Szt. Péter és Pál-plébániatemplom elődje 1170-ben már létezett. A gótikus épületet a 18. században barokk, a 19. században pedig neogótikus stílusban felújították. Neogótikus főoltára a 19. század végén került a helyére.
  • az 1830-ban épült paplak
  • a gamlitzi kastély vagy Obergamlitz eredetileg 1111-1131 között épült és a Sponheim grófok a Sankt Paul im Lavanttal-i apátságnak adományozták. A 15. században a Seidl (vagy Sadl) családé, majd a későbbi évszázadokban a Herzenskraft, Klingendrath, Melcher családoké volt. a 19. században lovassági kaszárnyaként szolgált. Mai formáját a 17-18. században nyerte el. Ma szálloda működik benne.
  • a königgrätzi csata emlékműve.
  • a Keresztkápolna (Kreuzkapelle) a 18. században épült, megtalálhatók benne a templom 16. századi csontkamrájának részei.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gamlitz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.