Heimschuh

község Ausztriában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. február 14.

Heimschuh osztrák község Stájerország Leibnitzi járásában. 2017 januárjában 1986 lakosa volt.

Heimschuh
A Szt. Zsigmond-plébániatemplom
A Szt. Zsigmond-plébániatemplom
Heimschuh címere
Heimschuh címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásLeibnitzi járás
Irányítószám8451
Körzethívószám03452
Forgalmi rendszámLB
Népesség
Teljes népesség1968 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság280 m
Terület18,51 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 45′ 12″, k. h. 15° 29′ 18″46.753333°N 15.488333°EKoordináták: é. sz. 46° 45′ 12″, k. h. 15° 29′ 18″46.753333°N 15.488333°E
Heimschuh weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Heimschuh témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése

szerkesztés
 
Heimschuh a Leibnitzi járásban
 
A mezei kápolna

Heimschuh a tartomány déli részén fekszik a Nyugat-Stájerország régióban, a Sulm (a Mura mellékfolyója) mentén. Az önkormányzat 6 falut fog össze (Pernitsch kivételével valamennyit a saját katasztrális községében): Heimschuh (1028 lakos), Kittenberg (43), Muggenau (132), Nestelberg (289), Pernitsch (93), Unterfahrenbach (421).

A környező települések: északra Tillmitsch, keletre Leibnitz, délkeletre Gamlitz, délnyugatra Großklein, északnyugatra Kitzeck im Sausal.

Története

szerkesztés

A Sulm völgye az ókorban árvízjárta medence volt, így alig lakták; az első lakói az illírek voltak, akik a mai falutól nyugatra fekvő Königsbergen telepedtek meg. A római időben itt futott a Flavia Solva (ma Leibnitz) és a Noricum provincia fővárosa, a mai Karintiában fekvő Virunum közötti útvonal. Ebből a korszakból származnak egy római ház márványkockái és néhány kelta halomsír.

970-ben I. Ottó császár a salzburgi érseknek adományozta a Sulm és a Laßnitz folyók közti régiót, amibe beletartozott Heimschuh területe is. A falut feltehetően Gunther von Heunburg (vagy Heimburg) alapította a 11. században, amikor a térség még a Stájer Hercegség elődjéhez, a Muravidéki (vagy Karantán) őrgrófsághoz tartozott. Nevének második tagja valószínűleg a kis erdőt jelentő középnémet Schachen szóból ered. Heimschuh első írásos említése 1144-ből származik hempsach formában. 1256-ban Haymschachként írják a nevét.

A falu birtokosai 1381-1453 között az a nemzetség volt, amely felvette a település nevét. Első képviselőjük Fritczel von Haimtschach, utolsó Sigmund Haimtschacher volt. A Sulm szabályozásával elmúlt az árvízveszély és a termékeny talajnak köszönhetően megindult a falu gyarapodása. Az ófalu, Kleinheimschuh mellett felépült az új Großheimschuh.

Az 1848-as polgári forradalom után a lakosság felszabadult a feudális kötöttségek alól és 1850-ben megalakult a községi önkormányzat. Ausztria 1938-as Német Birodalomhoz csatolását követően Heimschuh a Stájerországi reischsgauhoz tartozott, a második világháború után pedig a brit megszállási zónába került.

1967-ben a szomszédos Nestelberg községet és Fahrenbach egyes részeit Heimschuhhoz csatolták.

A heimschuhi önkormányzat területén 2017 januárjában 1986 fő élt. A lakosság 1961 óta (akkor 1516 lakos) egyenletesen gyarapodott; ez a trend csak 2016-ban fordult meg. 2014-ben a helybeliek 97,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,6% a régi (2004 előtti), 1,1% az új EU-tagállamokból érkezett. A munkanélküliség 2,2%-os volt.

Látnivalók

szerkesztés
  • a Szt. Zsigmond-plébániatemplom elődje 1170-ben már létezett. Mai formájában a barokk korszakból származik, amikor a korábbi román és gótikus épületet átépítették. Egyes gótikus részei, mint a torony, vagy a déli bejárat, megmaradtak. Főoltára korai barokk stílusú. Az önálló heimschuhi egyházközség (és a plébániatemplomi státusz) 1948-ban jött létre.
  • a mezei kápolna (Flurkapelle)

Testvértelepülések

szerkesztés

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Heimschuh című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.