Heimschuh

Heimschuh osztrák község Stájerország Leibnitzi járásában. 2017 januárjában 1986 lakosa volt.

Heimschuh
A Szt. Zsigmond-plébániatemplom
Heimschuh címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Leibnitzi járás
Irányítószám	8451
Körzethívószám	03452
Forgalmi rendszám	LB
Népesség
Teljes népesség	1968 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	280 m
Terület	18,51 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 45′ 12″, k. h. 15° 29′ 18″46.753333333333, 15.488333333333
Heimschuh weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Heimschuh témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Elhelyezkedése

Heimschuh a Leibnitzi járásban

A mezei kápolna

Heimschuh a tartomány déli részén fekszik a Nyugat-Stájerország régióban, a Sulm (a Mura mellékfolyója) mentén. Az önkormányzat 6 falut fog össze (Pernitsch kivételével valamennyit a saját katasztrális községében): Heimschuh (1028 lakos), Kittenberg (43), Muggenau (132), Nestelberg (289), Pernitsch (93), Unterfahrenbach (421).

A környező települések: északra Tillmitsch, keletre Leibnitz, délkeletre Gamlitz, délnyugatra Großklein, északnyugatra Kitzeck im Sausal.

Története

A Sulm völgye az ókorban árvízjárta medence volt, így alig lakták; az első lakói az illírek voltak, akik a mai falutól nyugatra fekvő Königsbergen telepedtek meg. A római időben itt futott a Flavia Solva (ma Leibnitz) és a Noricum provincia fővárosa, a mai Karintiában fekvő Virunum közötti útvonal. Ebből a korszakból származnak egy római ház márványkockái és néhány kelta halomsír.

970-ben I. Ottó császár a salzburgi érseknek adományozta a Sulm és a Laßnitz folyók közti régiót, amibe beletartozott Heimschuh területe is. A falut feltehetően Gunther von Heunburg (vagy Heimburg) alapította a 11. században, amikor a térség még a Stájer Hercegség elődjéhez, a Muravidéki (vagy Karantán) őrgrófsághoz tartozott. Nevének második tagja valószínűleg a kis erdőt jelentő középnémet Schachen szóból ered. Heimschuh első írásos említése 1144-ből származik hempsach formában. 1256-ban Haymschachként írják a nevét.

A falu birtokosai 1381-1453 között az a nemzetség volt, amely felvette a település nevét. Első képviselőjük Fritczel von Haimtschach, utolsó Sigmund Haimtschacher volt. A Sulm szabályozásával elmúlt az árvízveszély és a termékeny talajnak köszönhetően megindult a falu gyarapodása. Az ófalu, Kleinheimschuh mellett felépült az új Großheimschuh.

Az 1848-as polgári forradalom után a lakosság felszabadult a feudális kötöttségek alól és 1850-ben megalakult a községi önkormányzat. Ausztria 1938-as Német Birodalomhoz csatolását követően Heimschuh a Stájerországi reischsgauhoz tartozott, a második világháború után pedig a brit megszállási zónába került.

1967-ben a szomszédos Nestelberg községet és Fahrenbach egyes részeit Heimschuhhoz csatolták.

Lakosság

A heimschuhi önkormányzat területén 2017 januárjában 1986 fő élt. A lakosság 1961 óta (akkor 1516 lakos) egyenletesen gyarapodott; ez a trend csak 2016-ban fordult meg. 2014-ben a helybeliek 97,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,6% a régi (2004 előtti), 1,1% az új EU-tagállamokból érkezett. A munkanélküliség 2,2%-os volt.

Látnivalók

• a Szt. Zsigmond-plébániatemplom elődje 1170-ben már létezett. Mai formájában a barokk korszakból származik, amikor a korábbi román és gótikus épületet átépítették. Egyes gótikus részei, mint a torony, vagy a déli bejárat, megmaradtak. Főoltára korai barokk stílusú. Az önálló heimschuhi egyházközség (és a plébániatemplomi státusz) 1948-ban jött létre.
• a mezei kápolna (Flurkapelle)

Testvértelepülések

• Bistrica ob Sotli (Szlovénia)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Heimschuh című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• A település honlapja
• 61016 – Heimschuh Statistik Austria
• A Wikimédia Commons tartalmaz Heimschuh témájú kategóriát.