Georgij Apollonovics Gapon
Georgij Apollonovics Gapon (ismert még mint Gapon pópa, Beliki, Poltavai kormányzóság, Orosz Birodalom, 1870. február 27. – Szentpétervár, 1906. április 11.) orosz ortodox pap, rendőrségi ügynök,[2] az 1905-ös orosz forradalom egyik vezetője.
| Georgij Apollonovics Gapon | |
 | |
| Született | 1870. február 5. Biliki |
| Elhunyt | 1906. március 28. (36 évesen) Ozerki[1] |
| Állampolgársága | orosz |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Halál oka | akasztás |
 | |
| Georgij Apollonovics Gapon aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Georgij Apollonovics Gapon témájú médiaállományokat. | |
Életútja a „véres vasárnapig”
szerkesztésNyikolaj Romanov, korábbi cár és jelenlegi tömeggyilkos, légy átkozott! Ártatlan munkások, feleségeik és gyermekeik vére az a zúgó folyam, amely immár örökre elválaszt téged az orosz néptől. Szálljon a fejedre ez a vér te hóhér!
1898-1903-ban a szentpétervári hittudományi akadémián tanult. 1903-ban létrehozta a Szentpétervári Orosz Gyári Munkások Gyülekezetét. Kezdeményezte, hogy 1905. január 9-én a pétervári munkások petícióval a cári palota elé vonuljanak. A rendőrség és a katonaság a tömegbe lőtt, ez az úgynevezett „véres vasárnap”.[4] Az esemény után eltűnt, de búvóhelyéről kiáltványt bocsátott ki, amelyben II. Miklós cárt tette felelőssé. Szerepe máig kétséges. Egyesek tudatos provokátornak vélik, akit felhasználtak azok, akik ürügyet kerestek arra, hogy lesújthassanak a népre. Mások szerint beépített ügynök volt, akinek a mészárlás után felébredt a lelkiismerete.[5]
Halála
szerkesztés1906 áprilisában felakasztva találták. Halála körülményei nem tisztázottak. Egyik, de nem valószínű lehetőség, hogy öngyilkos lett a „véres vasárnap” okozta lelkiismeret-furdalás és megrázkódtatás miatt. Egy másik nézet szerint olyan anarchisták ölték meg, akik a véres vasárnap főszervezőjét látták benne. Egy harmadik nézőpont szerint az Ohrana gyilkolta meg, amiért korábbi emberük ellenük fordult, és tevékenysége kezdett kompromittálóvá válni a titkosrendőrség számára.[5] Maurice Paléologue emlékirataiban céloz rá, hogy egyesek szerint, meggyilkolását Ivan Manaszevics-Manujlov (akit később Borisz Stürmer titkárságának vezetőjévé tett) szervezte meg.[6]
A populáris kultúrában
szerkesztésA Cárok végnapjai (Nicholas and Alexandra) című, 1971-ben bemutatott történelmi filmdrámában Gapon pópát Julian Glover angol színész alakította.[7]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Integrált katalógustár (Németotszág) (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Oroszország története 431. o.
- ↑ Harmat (1982), 83;
- ↑ Az oroszországi „véres vasárnap”
- ↑ a b Harmat (1982), 82–84;
- ↑ Paléologue (1982), 246–247;
- ↑ A Cárok végnapjai című film stáblistája. (Hozzáférés: 2014. szeptember 13.)
Források
szerkesztés- ↑ Oroszország története: Font Márta – Krausz Tamás – Niederhauser Emil: Oroszország története: Egyetemi tankönyv. Szvák Gyula. 2. Budapest: Pannonica; (hely nélkül): ELTE Ruszisztikai Központ. 2001. ISBN 963 8469 69 2
- Harmat Endre. Gyilkosság a palotában / A Raszputyin-rejtély. Gondolat Könyvkiadó (1969)
- Maurice Paléologue.szerk.: Antal László: A cárok Oroszországa az első világháború alatt. Európa Könyvkiadó. 963-07-2420-0 (1982)
