Gerendás
Gerendás (szlovákul: Gerendáš) község Békés vármegye Békéscsabai járásában.
| Gerendás | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Békés | ||
| Járás | Békéscsabai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kurilla-Simon Annamária (független)[1] | ||
| Irányítószám | 5925 | ||
| Körzethívószám | 66 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1045 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 31,19 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 40,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 35′ 49″, k. h. 20° 51′ 36″46.597000°N 20.860000°EKoordináták: é. sz. 46° 35′ 49″, k. h. 20° 51′ 36″46.597000°N 20.860000°E | |||
 Gerendás
Pozíció Békés vármegye térképén
| |||
| Gerendás weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gerendás témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésBékéscsaba és Orosháza között helyezkedik el, mindkét várostól közel azonos távolságra. Szomszédai: észak felől Csorvás, északkelet felől Telekgerendás, délkelet felől Csabaszabadi, dél felől Csanádapáca, délnyugat felől Pusztaföldvár, nyugat felől pedig Orosháza.
Megközelítése
szerkesztésA település csak közúton érhető el, a 47-es főútról körülbelül 5,5 kilométeres letéréssel Csorvástól, vagy Gyula irányából Szabadkígyóson és Újkígyóson keresztül; mindkét irányból a 4431-es úton. Déli szomszédja, Csanádapáca felől a 4453-as úton közelíthető meg.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasútállomás a körülbelül 4 kilométerre fekvő Csorvás vasútállomás, a Szeged–Békéscsaba-vasútvonalon.
Története
szerkesztésOklevél először 1418-ban említette a települést, ami jelentős falu lehetett, hiszen gerendákkal készült temploma volt. A török időkben, 1596-ban elpusztult, és 1740-től Csaba közlegelője volt, ám 1862-től már ismét működött temploma és tornyos iskolája.
A mai község mint Nagygerendás-puszta 1924-ig Békéscsabához tartozott, azután lett önálló település. Az ország első betonútja itt készült 1937 táján.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés| Polgármester | Megjegyzés | ||
|---|---|---|---|
| 1990–1994 | Gajdács János | FKgP[3] | |
| 1994–1998 | FKgP-MDF-KDNP[4] | ||
| 1998–2002 | Fidesz-FKgP-MDF-KDNP[5] | ||
| 2002–2006 | Fidesz-MDF[6] | ||
| 2006–2010 | Fidesz-Gazdakör[7] | ||
| 2010–2014 | Lengyel Zsolt András | Fidesz-KDNP[8] | |
| 2014–2019 | Fidesz-KDNP[9] | ||
| 2019–2024 | Fidesz-KDNP[10] | ||
| 2024– | Kurilla-Simon Annamária | független[1] | |
Népesség
szerkesztés| Lakosok száma | 1352 | 1330 | 1187 | 1158 | 1057 | 1049 | 1045 |
| 2013 | 2014 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 6%-a szlovák és 2%-a egyéb (főleg német, román és szlovén) nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,2%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,9% németnek, 0,8% románnak, 0,2% szerbnek, 16,2% szlováknak, 0,2% szlovénnek mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,8%, református 3,6%, evangélikus 18,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 12,1% (15,6% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 93,4%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% szlováknak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% ukránnak, örménynek és szerbnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,2% volt római katolikus, 13,1% evangélikus, 3,7% református, 0,1% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 18,8% felekezeten kívüli (27,2% nem válaszolt).[13]
Neves személyek
szerkesztés- Az 1860-as években többször megfordult itt a pályakezdő Munkácsy Mihály festőművész. Gerendás határában ugyanis 255 kishold bérlete volt Munkácsy nagybátyjának, Reök Istvánnak. Munkácsy 1863-ban és 1865-ben több hónapot töltött a gerendási tanyán. Sokat rajzolt itt, és elkészült néhány festménye is, közülük leghíresebb a Búsuló betyár.
- Gerendási birtokán eredményesen foglalkozott búzanemesítéssel az első magyar búzanemesítő, Mokry Sámuel (1832-1909).
Nevezetességei
szerkesztés- Apponyi-Gerendás hársfasor
- Topoly-fa, újraültetett fehér nyár
- Gyógyfürdő
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Gerendás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Gerendás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Gerendás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Gerendás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
- ↑ Gerendás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
- ↑ Gerendás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
- ↑ Gerendás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
- ↑ Gerendás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ Gerendás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Gerendás Helységnévtár
- ↑ Gerendás Helységnévtár
