Gevorg Emin

Gevorg Emin (örményül: Գևորգ Էմին; Astarak, 1919. szeptember 30. – 1998. június 11.) örmény költő, esszéista és műfordító.

Gevorg Emin
Született	Կառլեն Մուրադյան 1919. szeptember 30. Astarak
Elhunyt	1998. június 11. (78 évesen) Jereván
Állampolgársága	szovjet örmény
Gyermekei	Artashes Emin
Foglalkozása	költő író prózaíró fordító
Tisztsége	főszerkesztő
Iskolái	National Polytechnic University of Armenia (–1940)
Kitüntetései	emlékérem az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban való bátor részvételért Sztálin-díj (1951) Méltóság Érdemrendje (1956. június 27.) Méltóság Érdemrendje (1969. október 10.) A Szovjetunió Állami Díja (1976) Népek Közötti Barátságért Érdemrend (1979. szeptember 28.) Októberi Forradalom érdemrend (1984. november 16.)
Sírhelye	Grave of Gevorg Emin
Gevorg Emin aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Gevorg Emin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Emin egy tanár fiaként született Astarak városában. 1927-ben a családja Jerevánba, az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosába költözött. 1936-ban fejezte be a középiskolai tanulmányait, 1940-ben a helyi Nemzeti Politechnikai Egyetemen vízépítő mérnökként végzett. Az iskolai évek után vízierőművek építésénél dolgozott.

A költői gyökerei mélyen beágyazódtak annak az országnak a kultúrájába és vadregényes tájaiba, ahol felnőtt. Ehhez járult még a modern költészet, különösen a francia szimbolista költők széleskörű ismerete, valamint a költészet erejébe vetett tartós hite.

1941 és 1945 között a második világháborúban harcolt, ahol megsebesült. A verseiben nem tett konkrét utalást saját háborús tapasztalataira, de gyakran utalt az örmény népirtásra.

A műveit örményről számos nyelvre lefordították világszerte. Jevgenyij Jevtusenko Emin művei megismerésekor azonnal barátsággal üdvözölte művésztársát.

A költői munkásságáért 1951-ben Sztálin-díjat, 1976-ban pedig a Szovjetunió Állami Díját kapta. 1972-ben az Egyesült Államokban járt Jevtusenkóval együtt, ahol versfelolvasásokat tartottak. Amerikai tapasztalatai tükröződtek néhány későbbi költeményében.

Első felesége a híres örmény költő, Vahan Terian lánya volt. Neje halála után feleségül vette Armenouhi Hampariant. Három fiuk született.

Emin műfordítói tevékenysége is jelentős volt: különösen nagyra becsülik a lengyel költők műveinek fordításaiért, Adam Mickiewicztől a kortárs költőig, Tadeusz Różewiczig. Lengyelország függetlenségéért és nemzeti identitásáért vívott hosszú harcát látva Emin párhuzamot talált Örményországgal kapcsolatban, és üdvözölte „a lengyel nép büszke lelkületét, fanatikus ragaszkodását a földhöz, a nyelvhez, az irodalomhoz és a hagyományokhoz”.

Testvére Vazgen Muradian örmény-amerikai zeneszerző volt.

Képgaléria

• 
  Szobra Jerevánban
• 
  Síremléke az astaraki Vörös-templom udvarán
• 
  Emléktáblája Jerevánban
• 
  Örmény bélyegen (2019)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Gevorg Emin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Эмин Геворк (Emin Gevork) Nagy Szovjet Enciklopédia (oroszul)
• Gevorg Emin (1918-1998) Centro Studi e Ricerche di Orientalistica [Hozzáférés: 2021-04-04] (olaszul)