Gosztola
Gosztola község Zala vármegyében, a Lenti járásban. Közigazgatásilag a falu a rédicsi körjegyzőséghez tartozik.[3]
| Gosztola | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Vármegye | Zala |
| Járás | Lenti |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Balogh Ferenc (független)[1] |
| Irányítószám | 8978 |
| Körzethívószám | 92 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 56 fő (2024. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 8,6 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,98 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 35′ 19″, k. h. 16° 31′ 32″46.588600°N 16.525539°EKoordináták: é. sz. 46° 35′ 19″, k. h. 16° 31′ 32″46.588600°N 16.525539°E | |
 Gosztola
Pozíció Zala vármegye térképén
| |
| Gosztola weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gosztola témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésA község a Lentit övező dombhátak rejtekében fekszik. A hegyes-völgyes vidék miatt a falu egyutcás, egy dombháton fut végig. A környéken a legközelebbi vízfolyás a Liponyak-patak, mely a közeli völgyben kialakított tavat is táplálja A falut körülveszi az erdő, mely vadban igen gazdag. Vaddisznó, őz és szarvas is él itt szép számmal. Az erdőkben főleg tölgy és bükk található. A közeli napos lankákon már évszázadok óta szőlőt termesztenek az itt és a környező településeken élő emberek.
A községen kelet-nyugati irányban átvezető út Lentiről indul és a falut elhagyva Rédicsre, illetve Lendvadedesre vezet tovább, de teljes itteni szakasza önkormányzati útnak minősül, vagyis Gosztola azon kevés magyarországi települések közé tartozik, amelyeket egyáltalán nem érint országos közút.
Története
szerkesztésA község nevének első említése 1237-ből ered Gosztolya néven. A 15. századig a Bánffyakhoz tartozott, majd 1413-ban Gosztholaként bukkan fel a szécsiszigeti várbirtok részeként. A 18. és 19. században előbb a Széchy, majd a Szapáry család birtokaihoz tartozott. Fekvése miatt a falu lakói az erdőből, kevés föld- és szőlőművelésből, valamint szilvaaszalásból és állattartásból éltek. Sajátos, néprajzilag egyedi, fából és agyagból épített házaikat zsúptető fedte. A második világháború után a falu fejlődése teljesen megállt, még inkább elszigetelődött. Ekkor még aszfaltozott út sem vezetett a faluhoz, így még nehézkesebb volt a bejárás. Iskolája sosem volt, a gyerekek a közeli falvakba jártak oktatásra. Mivel munkalehetőség csak a közeli Lentiben vagy Rédicsen volt, így az itt élők fokozatosan elköltöztek Gosztolából. Így a lakosság száma a 70-80-as évekre kb. 10 főre csökkent. Ma már ez a szám 20 fő fölé nőtt, mindez nagyrészt a falu természeti vonzerejének köszönhető.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Varga József (független)[4]
- 1994–1998: Varga József (FKgP)[5]
- 1998–2002: Varga József (független)[6]
- 2002–2006: Varga József (független)[7]
- 2006–2010: Balogh Ferenc (független)[8]
- 2010–2014: Balogh Ferenc (független)[9]
- 2014–2019: Balogh Ferenc (független)[10]
- 2019–2024: Balogh Ferenc (független)[11]
- 2024– : Balogh Ferenc (független)[1]
Nevezetességei
szerkesztésA falu közepén található egy kis, középkori eredetű, katolikus kápolna, melyet az 1990-es években újítottak fel. A kápolna mellett fekszik a gosztolai temető, benne számos igen szépen kialakított síremlékkel.
Az 1990-es évek végétől a turizmus egyre fontosabb szerepet tölt be a kis település életében.
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 54 | 57 | 61 | 50 | 45 | 50 | 56 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a 42 lakosból 27 magyar nemzetiségűnek, 11 római katolikus vallásúnak vallotta magát.[12]
2022-ben a lakosság 82,2%-a vallotta magát magyarnak, 13,3% németnek, 2,2% ukránnak, 2,2% ruszinnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,4% volt római katolikus, 6,7% református, 2,2% görög katolikus, 2,2% felekezeten kívüli (64,4% nem válaszolt).[13]
2022-ben a NAV adatai szerint itt volt a legmagasabb az egy főre jutó havi átlagkereset az ország települései között 689 ezer forinttal.[14]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Gosztola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Rédics körjegyzőséghez tartozó települések. redics.hu. [2016. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 9.)
- ↑ Gosztola települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Gosztola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Gosztola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Gosztola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Gosztola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Gosztola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Gosztola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Gosztola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Gosztola Helységnévtár
- ↑ https://hvg.hu/gazdasag/20231114_Van_egy_telepules_Magyarorszagon_ahol_netto_698_ezer_az_atlagkereset
