Wikipédia

Három méreg (buddhizmus)

a buddhizmusban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. január 29.

A három méreg (szanszkrit: triviṣa; tibeti: dug gsum) vagy a három káros gyökér (szanszkrit: akusala-múla; páli: akuszala-múla), a buddhizmusban a három gyökér klésára vonatkozik, a nem tudás, a vágy és az undor. Ezt a három mérget tartják a szenvedés okának (szanszkrit: dukkha).

A három mérget disznóként, madárként és kígyóként ábrázolják az életkerék tengelyszemében a nemtudás, a vágy és az undor megjelenítésére.

Rövid jellemzés

szerkesztés

A buddhista tanításokban a három méreg az okozója annak, hogy az érző lények a szanszára (létkerék, az egymás utáni életek láncolata) fogságában rekednek. Ezt a három mérget tartják minden más klésa (ártó mentális tényező) gyökerének.[1][2]

A három mérget disznóként, madárként és kígyóként ábrázolják az életkerék (bhavacsakra) tengelyszemében a nemtudás, a vágy és az undor megjelenítésére.[3] A bhavacsakra megmutatja, hogy a három kerék karmához, majd a szanszára hat birodalmában (lásd Buddhista kozmológia) való újraszületéshez vezet. A három közül a gyökérméreg a nemtudás. A nemtudásból fakad a vágy (ragaszkodás) és az undor (gyűlölet).[3][4][5][6]

Gese Tasi Cöring szerint a buddhista hagyományokban úgy tartják, hogy a három méreg okozza mind a fizikális, mint a mentális betegségeket.[7] A hagyományos tibeti orvoslásban úgy tartják, hogy a három méreg elhomályosítja az energetizáló szelek (tibeti: lung) áramlását, amelyek a test három fő csatornájában áramlanak.[8]

A három méreg a nyugati pszichológiában a nárcizmusnak, a vágynak és a haragnak felel meg.[9][10]

Ellentétes üdvös tulajdonságok

szerkesztés

A három méreggel ellentétes hatású mentális tényezők:[11]

A buddhista ösvény fő célja kiművelni ezeket és az ezekhez kapcsolódó pozitív tulajdonságokat.[11]

Szanszkrit/páli/tibeti fogalmak és fordításaik

szerkesztés

A mahájána hagyományban a nem-tudást, a ragaszkodást, és az averziót úgy nevezik, hogy a három méreg, ugyanezt a théraváda hagyományban úgy nevezik, hogy a három ártó gyökér. A három méreg szanszkrit, páli és tibeti elnevezései a következők:

Méreg Szanszkrit[12][13] Páli[14] Tibeti[12][15] Magyar fordításai Szanszkrit/páli/tibeti szinonima[16]
Nem-tudás moha moha gti mug zavarodottság, nem-törődés, eltévelyedettség avidja (szanszkrit); aviddzsa (páli); ma rigpa (tibeti)
Ragaszkodás rága lobha 'dod chags vágy, szenvedély, kapzsiság n/a
Irtózás dvésa dosza zhe sdang harag, agresszió, gyűlölet n/a

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Daniel Goleman (2003), 106, 111. o.
  2. ↑ Khenchen Konchog Gyaltshen (2010), 451. o.
  3. ↑ a b Ringu Tulku (2005), 30. o.
  4. ↑ Dalai Lama (1992), 4, 42. o.
  5. ↑ Sonam Rinchen (2006), 8-9. o.
  6. ↑ Dzongsar Khyentse (2004), 3. o.
  7. ↑ Geshe Tashi Tsering 2006, Kindle Locations 164-167.
  8. ↑ Tenzin Wangyal 2011, 14. o.
  9. ↑ Epstein, Mark (2004), 39. o.
  10. ↑ Leifer, Ron (1997), 25. o.
  11. ↑ a b Gethin 1998, 81. o.
  12. ↑ a b Padmakara (1998), p. 336, 414. (from the glossary)
  13. ↑ Damien Keown. "akuśala-mūla." A Dictionary of Buddhism. 2004. Encyclopedia.com. (May 29, 2011). http://www.encyclopedia.com/doc/1O108-akualamla.html
  14. ↑ Nyanatiloka (1980), http://www.palikanon.com/english/wtb/g_m/muula.htm
  15. ↑ Ranjung Yeshe Wiki - Dharma Dictionary. http://rywiki.tsadra.org/index.php/dug_gsum
  16. ↑ Damien Keown. "moha." A Dictionary of Buddhism. 2004. Encyclopedia.com. (May 30, 2011). http://www.encyclopedia.com/doc/1O108-moha.html

Források

szerkesztés
  • Dalai Láma (1992). The Meaning of Life, translated and edited by Jeffrey Hopkins, Boston: Wisdom.
  • Dzongszar Khjence (2004). Gentle Voice #22, September 2004 Issue.
  • Epstein, Mark (2004). Thoughts Without A Thinker: Psychotherapy from a Buddhist Perspective. Basic Books. Kindle Edition.
  • Sonam Rinchen (2006). How Karma Works: The Twelve Links of Dependent Arising, Snow Lion
  • Goleman, Daniel (2003). Destructive Emotions: A Scientific Dialogue with the Dalai Lama. Random House.
  • Keown, Damien (2004). A Dictionary of Buddhism. Oxford University Press.
  • Khenchen Konchog Gyaltshen (2010). A Complete Guide to the Buddhist Path. Snow Lion.
  • Lamotte, Étienne (ford). The Treatise on the Great Virtue of Wisdom of Nagarjuna. Gampo Abbey.
  • Gese Tasi Cöring. Buddhist Psychology: The Foundation of Buddhist Thought, Volume III. Perseus Books Group, Kindle Edition (2006) 
  • Gethin, Rupert. Foundations of Buddhism. Oxford University Press (1998) 
  • Leifer, Ron (1997). The Happiness Project. Snow Lion.
  • Nyanatiloka (1980), Manual of Buddhist Terms and Doctrines, Buddhist Publication Society, http://www.palikanon.com/english/wtb/dic_idx.html
  • Ringu Tulku (2005). Daring Steps Toward Fearlessness: The Three Vehicles of Tibetan Buddhism, Snow Lion.
  • Tenzin Wangyal Rinpoche (2011). Awakening the Sacred Body: Tibetan Yogas of Breath and Movement. Hay House.
  • Trungram Gyaltrul Rinpoche Sherpa (2004). Gampopa, the Monk and the Yogi : His Life and Teachings. Harvard University.
  • Yongey Mingyur Rinpoche (2008). The Joy of Living. Paperback. Three Rivers Press.

További információk

szerkesztés

Külső hivatkozások

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Három_méreg_(buddhizmus)&oldid=25770702”