Hedmark megye

megye Norvégiában
(Hedmark szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. március 7.

Hedmark Norvégia egyik megyéje (norvégül fylke) az ország délkeleti Østlandet földrajzi régiójában.

Hedmark megye
Hedmark megye címere
Hedmark megye címere
Hedmark megye zászlaja
Hedmark megye zászlaja
Közigazgatás
Ország Norvégia
SzékhelyHamar
PolgármesterArnfinn Nergård
Népesség
Teljes népesség197 406 fő (2019. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Terület27 397,845541405 km²
IdőzónaUTC+01:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 60° 50′, k. h. 11° 40′60.833333°N 11.666667°EKoordináták: é. sz. 60° 50′, k. h. 11° 40′60.833333°N 11.666667°E
Hedmark megye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hedmark megye témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Hedmark elhelyezkedése Norvégiában.

Közigazgatási központja a 27 593 lakosú (2006) Hamar. Legjelentősebb városai Hamaron kívül Kongsvinger, Elverum és Tynset. Hedmark Norvégia 19 megyéje közül a harmadik legnagyobb, területe 27 397 km² (több mint háromszorosa a legnagyobb magyar vármegye, Bács-Kiskun területének.) Lakossága 197 406 fő (2019. jan. 1.)[1] (Norvégiában a 11., csak mintegy négyötöde a legkevésbé népes magyar vármegye, Tolna népességének). Három hagyományos régiója Hedmarken, Østerdalen és az Odalen és Vinger régiókat is tartalmazó Solør.

Nevének óészaki nyelvű alakja Heiðmörk. Ennek előtagja, a heiðnir egy germán törzs neve. Utótagja, a mörk jelentése „erdős vidék, határvidék”). 1919-ig neve nem Hedmark fylke, hanem Hedemarkens amt volt.

Hedmark Østlandet északkeleti része. Határos Svédország Dalarna és Värmland megyéivel. Norvég szomszédai Sør-Trøndelag, Oppland és Akershus megyék. Oppland megyével együtt egyedülállók abban a norvég megyék közt, hogy nincs tengerpartjuk.

Legnagyobb tavai a Femunden és a Mjøsa. A megyén keresztülhalad Norvégia legnagyobb folyója, a Glomma.

Földrajzilag a következő területekre osztható: a Mjøsától keletre Hedmarken, Elverumtól északra Østerdalen és Elverumtól délre Glåmdalen.

Hedmark Norvégia egyik legkevésbé urbanizált vidéke. Lakosainak mintegy fele nem városokban él. A népesség főleg a Mjøsa, Norvégia legnagyobb tavától délkeletre elterülő mezőgazdasági vidéken koncentrálódik.

Norvégia faszükségletének legnagyobb részét Hedmark szolgáltatja. A fát hagyományosan a Glomma folyón úsztatták le a tengeren, ma teherautókon és vonaton szállítják.

Történelem

szerkesztés

A kora vikingkorban, a Széphajú Harald (kb. 850 – kb. 933) előtti időkben Hedmark kis királyság volt. Királyai közül néhány:

Hedmark eredetileg a nagy Akershus amt (megye) része volt, de 1757-ben Akershusról leválasztották Oplandenes amtot, amit aztán 1781-ben kettéválasztottak: Hedemarkes amtra, a mai Hedmark megye elődjére, illetve Kistians amtra (a mai Oppland megye).

 
Hedmark címere.

Címere 1987-ben született, három barkespader nevű fakérgező szerszámot mutat.

Önkormányzat és közigazgatás

szerkesztés
 
Hedmark községei.

Hedmarkhoz a következő 22 község tartozik:

Hedmark volt az 1994-es téli olimpia helyszíne.

  1. a b Population and changes during the quarter (M) 1997K4 - 2019K2. (Hozzáférés: 2019. november 17.)

További információk

szerkesztés