Hollós Korvin Lajos
Hollós Korvin Lajos, születési nevén Weisz Lajos, (Budapest, 1905. december 8. – Budapest, 1971. március 27.) magyar költő, író, lapszerkesztő. A Korvin vezetéknevet Korvin Ottó kommunista politikus emlékére vette fel. Felesége Tóth Eszter írónő, Tóth Árpád lánya. Fia Hollós Máté zeneszerző.
Hollós Korvin Lajos | |
Élete | |
Születési név | Weisz Lajos |
Született | 1905. december 8. Budapest |
Elhunyt | 1971. március 27. (65 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Nemzetiség | magyar |
Házastársa | Riesz-Bartos Anna Tóth Eszter |
Gyermekei | Hollós Máté |
Pályafutása | |
Első műve | Nihil (versek, Budapest, 1928) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hollós Korvin Lajos témájú médiaállományokat. |
Élete
szerkesztésWeisz Mózes Sámuel és Multas Ida gyermekeként született. Eredetileg orvosműszerészi szakmát tanult, előbb Bécsben, majd 1939-ben Párizsban egy-egy fél évig. Inaskorától fogva verselt, novellákat írt. Első novellája 1922-ben jelent meg, és már ekkoriban tevékenyen, vezető szerepben részt vállalt a munkás-kultúrmozgalomban, amiben szavalókórusokat szervezett. Az általa írt kórusversek a munkásmozgalom berkein belül népszerűek voltak. 1924-től szállítóvállalati tisztviselő volt, és számos kapcsolódó művet hozott be Magyarországra.
1930-ban elítélték forradalmi hangú verseiért. Miután 1933-ban elvesztette állását, kizárólag az irodalomból élt. A Kórusművészet szerkesztője volt. 1935-ben indult a Nyugat novellapályázatán, amelynek egyik nyertese lett. Az 1930-as években folyamatos rendőri megfigyelés alatt állt, és nyolc alkalommal le is tartóztatták, ebből ötször elítélték. 1938. augusztus 21-én Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Riesz-Bartos Annát, Bartos Jenő és Ricz Mária leányát.[1]
1957-től jelenhettek meg zavartalanul kötetei. Ifjúkorának emlékeit és hangulatait megörökítő önéletrajzi műve, az Óbudai búcsú (1961) művészi foglalata epikus, költői és harcos egyéniségének.
Művei
szerkesztés- Nihil (versek, Budapest, 1928)
- Harc (versek, Budapest, 1930)
- Tömegszállás (versek, Budapest, 1934)
- Harmincas évek (versek, Budapest, 1936)
- Elhal a dal (versek, Budapest, 1938)
- Zivatar (elbeszélés, Budapest, 1939)
- Hátsó lépcső (regény, Budapest, 1945)
- Válogatott költemények. 1925–1945; Faust, Bp., 1945
- Torpedó (elbeszélés, Budapest, 1947)
- Böjti szelek. Regény, avagy Megkésett farsangi maszkabál, anno 1947; Magyar Könyvbarátok Kultúregyeseülete, Bp., 1948
- Fekete gyémántok; Szikra, Bp., 1948 (Szabad Föld téli esték könyvei)
- Egy királytigris naplója (humoreszkek, Budapest, 1949)
- A Vöröstorony kincse. Regény a kuruc világból (regény, Budapest, 1954)
- Harminc esztendő. Válogatott versek 1924–1954 (versek, Budapest, 1955)
- Hunyadi (dráma, Budapest, 1956)
- Illetlen vallomás (válogatott elbeszélések, Budapest, 1958)
- Hallgassatok meg! (versek, Budapest, 1960)
- Óbudai búcsú (önéletrajzi elbeszélések, Budapest, 1961)
- Komédiások (regények, Budapest, 1965)
- A vízbefúlt hal (versek, Budapest, 1970)
- Füttyszó a sötétben. Válogatott versek 1924–1971 (válogatott versek, Budapest, 1974)
- A szürke eminenciás / Elbukottak / Komédiások (kisregények, Budapest, 1976)
- Hunyadi – Pázmán lovag. Színpadi művek (dráma, Budapest, 1978)
- Böjti szelek és más szatirikus írások (Budapest, 1979)
- Alperes nem nyugszik; Magvető, Bp., 1980
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. polgári házassági akv. 1310/1938. folyószáma alatt.
Források
szerkesztés- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
További információk
szerkesztés- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001
- Kortárs magyar írók 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000
- Kortárs magyar írók kislexikona 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. Budapest, Magvető, 1989
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
- Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
- Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája. II. Ajaktól Zsurkig. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum, 1996
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
- Új magyar lexikon I–VIII. Szerk. Berei Andor. Budapest: Akadémiai. 1960–1981.