Iloba

Iloba falu Romániában, Máramaros megyében.

Iloba (Ilba)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Máramaros
Község	Nagysikárló
Rang	falu
Községközpont	Nagysikárló
Irányítószám	437098
SIRUTA-kód	107706
Népesség
Népesség	1125 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	57
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 42′ 46″, k. h. 23° 21′ 28″47.712797, 23.357654
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Máramaros megyében, Nagybányától keletre, a Szamos jobb partján fekvő település.

Története

Iloba nevét 1490-ben említik először az oklevelek, s ekkor már mai alakjában írták.

A szinéri uradalomhoz tartozott, s mindenkor annak sorsában osztozott.

Mint Rákóczi birtok, az ecsedi uradalomhoz tartozott.

1776-ban a bányákat a Károlyi család kapta meg.

A 19. század elején fő birtokosa a gróf Károlyi, gróf Teleki és a Becsky családok.

A 20. század elején nagyobb birtokosai gróf Károlyi Alajos és Papp József voltak.

1717-ben a tatárok elpusztították a községet, s ekkor az elnéptelenedett helységbe oláhok költöztek.

A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Szinérváraljai járásához tartozott.

Bányászat Iloba környékén

Az ilobai völgyben ősidők óta folytattak bányászatot. Az itteni bányászat fénykorát a Rákócziak korában élte.

Ezen a vidéken ólom, horgany, réz, és arany is gazdagon fordult elő. Itt volt található legtisztábban a termésarany is.

Iloba határában andezit kőbánya és szienitbánya is volt, melyet a közeli Szinérváralján dolgoztak fel.

Nevezetességek

• Görög k. templom.

Források

• Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.