János Fülöp mainzi érsek

János Fülöp mainzi érsek (németül: Johann Philipp von Schönborn, Laubuseschbach, 1605. augusztus 6. – Würzburg, 1673. február 12.) mainzi érsek és egyben választófejedelem, a Würzburgi és a Wormsi egyházmegye vezetője és a Rajnai Szövetség elnöke.

János Fülöp mainzi érsek
Johann Philipp von Schönborn
Mainz érseke és választófejedelme
Uralkodási ideje
1647. november 19. – 1673. február 12.
Elődje	Anzelm Kázmér Wambolt
Utódja	Lothár Frigyes
Würzburg püspöke
Uralkodási ideje
1642. szeptember 8. – 1673. február 12.
Elődje	Franz von Hatzfeld
Utódja	Johann Hartmann von Rosenbach
Worms püspöke
Uralkodási ideje
1663. – 1673. február 12.
Elődje	Hugo Eberhard Kratz von Scharfenstein
Utódja	Lothar Friedrich von Metternich-Burscheid
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Schönborn-ház
Született	1605. augusztus 6. Laubuseschbach
Elhunyt	1673. február 12. (67 évesen) Würzburgi Püspökség, Würzburg
Nyughelye	Szent Márton és Szent István-dóm
Édesapja	Friedrich Georg von Schönborn
Testvére(i)	Philipp Erwein von Schönborn
A Wikimédia Commons tartalmaz János Fülöp mainzi érsek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

János Fülöp született az Eschbachi kastélyban Georg von Schönborn és Barbara von der Leyen gyermekeként. Eredetileg protestáns volt, de később áttért a katolikus hitre és a jezsuiták oktatták. Tanult Németországban, Franciaországban és Itáliában. 1621-től klerikus volt Würzburgban, 1626-ban átkerült Mainzba.
1642. szeptember 8-án Würzburg püspöke lett. Már ekkor erőteljes orientációt mutatott a franciák felé és ellene volt a Habsburgoknak, akik a német császári címre pályáztak és abszolút módon igyekeztek kormányozni.

1647. november 19-én lett mainzi érsek, s ezzel mint választófejedelemmé emelkedett, így komolyan tudta befolyásolni a császárválasztást. Más Habsburgokkal szemben álló észak-német fejedelmekkel együtt nyíltan a francia király XIV. Lajos oldalán álltak, akinek országa a Habsburg Birodalom esküdt ellensége volt már több mint egy évszázada.

Az érsek ugyanakkor a török elleni háborúra is figyelmet szentelt, noha a franciák török-barát politikát folytattak. Így amikor 1657-ben Erdélyt török támadás érte, egy évvel később létrehozta más német fejedelmekkel és hercegekkel, valamint a svéd királlyal az első Rajnai Szövetséget, amely a török és a Habsburgok ellen született. Kinyilvánította, hogy a török háborút a maga ügyének is tekinti, s csak akkor hajlandó voksát adni I. Lipót osztrák császárra a német-római császárválasztáson, amennyiben segítséget ad II. Rákóczi Györgynek. Lipót ígéretet tett erre és megválasztották császárrá, de miután ez megtörtént, közölte IV. Mehmed szultánnal, hogy nem kívánkozik beavatkozni a török-erdélyi konfliktusba.

1663-ban az érsek megkapta a wormsi püspökség vezetését. Ebben az évben a törökök az erdélyiek után a magyarok és az osztrákok ellen folytatták a háborújukat. Zrínyi Miklós horvát bán, Nádasdy Ferenc országbíró, és Wesselényi Ferenc nádor Regensburgba küldöttséget menesztettek, amely találkozott az érsekkel. János Fülöp megígérte, hogy csapatokat küld Magyarországra. A több mint 7 ezer fős rajnai sereg rövidesen megérkezett és aktívan részt vett a török elleni háborúban.

Az érseket mélységesen felháborította a vasvári béke, s titokban támogatást ígért a Habsburgok ellen Zrínyi Miklósnak, majd Wesselényi Ferencnek is.

1673-ban halt meg Würzburgban, s a Mainzi katedrálisban helyezték örök nyugalomra.

Képgaléria

• 
  Johann Philipp von Schönborn
• 
  Mainz érseke és a Rajnai Szövetség vezetője
• 
  János Fülöp érsek Bartholomäus Holzhauser és II. Károly angol király társaságában

Források

• Karl Georg Bockenheimer: Johann Philipp (Erzbischof und Kurfürst von Mainz). In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB).  32. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1891,  274–276. oldal (németül)
• Friedhelm Jürgensmeier: Johann Philipp von Schönborn (1605–1673) Erzbischof – Kurfürst – Erzkanzler des Reiches (PDF).