Jakobi József
Jakobi József (Kolozsborsa, 1882. december 9. – Kolozsvár, 1967. december 30.) erdélyi magyar belgyógyász orvos, orvosi szakíró.
Jakobi József | |
Született | 1882. december 9. Kolozsborsa |
Elhunyt | 1967. december 30. (85 évesen) Kolozsvár |
Állampolgársága | román |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | belgyógyász orvos, orvosi szakíró, pedagógus |
Iskolái | Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1909) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája
szerkesztésA kolozsvári unitárius kollégiumban tanult. Orvosi oklevelét a kolozsvári egyetem orvosi karán szerezte (1909), egészségügyi tanári (1910) és tisztiorvosi képesítést (1912) nyert. Előbb a kórvegytani intézetben Purjesz Zsigmond, majd a belgyógyászati klinikán Jancsó Miklós mellett tanársegéd, 1919-től magángyakorlatot folytat, a kolozsvári Zsidó Kórház egyik alapítója, 1923-tól belgyógyász főorvosa, a Paul Ehrlich Orvostudományi Egyesület alelnöke.
Az 1944-es deportálás idején barátai hét hónapig bújtatták, ezt követően haláláig folytatta kórházi és magánorvosi munkáját. A belgyógyászat és az orvosi kémia tárgykörébe vágó szakdolgozatait a kolozsvári Orvosi Szemle, az Erdélyi Orvosi Lap, az EME orvostudományi szakosztályának Értesítője s a Budapesti Orvosi Újság, Orvosi Hetilap, Gyógyászat közölte.
Különlenyomat formájában is megjelent dolgozatai közül kiemelkednek:
- A keményítőnek nyálemésztési termékeiről (Kolozsvár, 1920)
- Az ortostatikus albuminuriáról (Kolozsvár, 1921)
- A spanyol influenzáról ("Grippás saját eseteim kapcsán". Kolozsvár, 1929)
- Az állati száj- és körömfájás emberi vonatkozásairól (Kolozsvár, 1931)
- A dobverő újabb klinikai jelentőségéről (Kolozsvár, 1931)
Források
szerkesztés- Gaal György: A Paul Ehrlich Orvostudományi Egyesület egy évtizedes története. Orvostudományi Értesítő, XC. évf. 1. sz. (2017)
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0
- Szabó Imre: Erdély zsidói. Kolozsvár: Kadima. 1938.