Kanak
Kanak (szerbül Конак / Konak, németül Konak) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Torontálszécsány községben.
| Kanak (Конак / Konak) | |
 | |
| A felújított római katolikus templom 2009-ben | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Közép-bánsági |
| Község | Torontálszécsány |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 23253 |
| Körzethívószám | +381 23 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 777 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 24 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 43 m |
| Terület | 41,7 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 18′ 32″, k. h. 20° 54′ 29″45.308889°N 20.908056°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 32″, k. h. 20° 54′ 29″45.308889°N 20.908056°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kanak témájú médiaállományokat. | |
Fekvése
szerkesztésTorontálszécsánytól délkeletre, a Berzava mellett, Bóka és Istvánvölgy közt fekvő település.
Története
szerkesztés
Kanak nevét 1425-1452. között említette először oklevél Konaki néven, minta Konaki család birtoka. E család egyik tagját; Konaki Kerekedy Andrást, az országbíró 1452-ben a Himfiak és az Itebői család között támadt perben bíróul küldte ki.
A település a középkorban Temes vármegyéhez tartozott és a régi Keve vármegye határán feküdt.
Kanak a török hódoltság alatt is lakott maradt, de magyar jobbágyai elköltözködtek innen, és helyükbe szerbek telepedtek, akik egészen a hódoltság végéig itt maradtak.
Az 1717. évi összeíráskor itt szerbektől lakott 17 házat írtak össze.
A gróf Mercy-féle térkép szerint a csákovai kerülethez tartozott. 1779-ben, mikor Torontál vármegyét visszaállították, Kanakot a nagybecskereki járásba osztották be.
1781-ben, a kincstári birtokok elárverezésekor, Karácsonyi Mihály torontáli főszámvevő vett itt birtokot.
1801-ben Kanak a billédi uradalommal együtt a zágrábi püspökség birtokába került. Verhovácz Miksa zágrábi püspök Petrovics Illés hétszemélynöknek adta a falut; 1838-ban fia Petrovich József volt a helység földesura, majd Dániel László, Tatarin Sándor, Gyertyánffy László dr, Meiszner Péter, Mircsov Demeter és Donát voltak a település legnagyobb birtokosai.
A 19. század elején németek telepedtek le itt, akik 1820. után elköltöztek innen, helyükbe bolgárok jöttek Vingáról, Rogendorfról, Óbesenyőről és Lukácsfalváról.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt, 1848. augusztus 6-án a szerviánusok az egész helységet felgyújtották; ekkor hamvadtak el a községi irományok is.
A szabadságharc után, az 1848-ban innen elmenekült bolgárok lassanként visszatértek, de a horvátok nem.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
"Kanak, rácz falu, Torontál vármegyében, a Berzava csatornája mellett, Bókához 1 1/4 mérföldnyire: 120 kataszteri holdon, 5 evangélikus, 828 óhitű lakossal, anyatemplommal, 53 egész telekkel. A helységet sok puszta körözi, melyek közül Krivohara puszta roppant kiterjedésű rétjei s legelője miatt nevezetes. Földesura báró Bedekovich, Petrovich s más feudális nemesei a zágrábi püspöknek. Utolsó posta: Margita."
1910-ben 1828 lakosából 550 magyar, 67 német, 639 szerb, 526 bolgár volt. Ebből 1085 római katolikus, 32 evangélikus, 679 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Bánlaki járásához tartozott.
Kanak vidékén fekhetett egykor Saruld (Sarud) helység is, melyet a középkorban Temes, néha pedig Krassó vármegyéhez is számítottak:
Saruld
szerkesztésSaruld nevét az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékekben Zoruld, Soruld néven említették.
1438-ban bizonyos rác főurak kezéből, királyi jóváhagyással, a Thallócziak birtokába jutott.
Népesség
szerkesztésDemográfiai változások
szerkesztés| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1828 | 1838 | 1726 | 1459 | 1211 | 1150 | 996[2] | 777[1] |
Etnikai összetétel
szerkesztés| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 401 | 40,26 |
| Magyarok | 371 | 37,24 |
| Bolgárok | 73 | 7,32 |
| Jugoszlávok | 27 | 2,71 |
| Cigányok | 19 | 1,90 |
| Horvátok | 18 | 1,80 |
| Szlovákok | 10 | 1,00 |
| Macedónok | 10 | 1,00 |
| Románok | 7 | 0,70 |
| Németek | 4 | 0,40 |
| Szlovének | 2 | 0,20 |
| Montenegróiak | 1 | 0,10 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Látnivalók
szerkesztés- Dániel-kastély - a Berzava folyó közelében található. Báró Dániel Lajos földbirtokos építtette 1884-ben. Egy nagy park közepén helyezkedik el, ahol a 19. század végén még különböző egzotikus, ritka növények pompáztak, amelyekből ma már csak néhány fedezhető fel. Jelenleg általános iskola működik a kastélyban.
- Római katolikus templom - 1895-ben épült Keresztelő Szent János tiszteletére
- Görögkeleti templom - 1758-ban épült Szent Száva tiszteletére, 1879-ben újjáépítették. 2009. október 22-én tornya felújítás közben összeomlott.
Képek
szerkesztés-
A római katolikus templom a felújítás előtt 2006-ban -
A görögkeleti templom -
A Dániel kastély -
Évszázados tölgyfa a Dániel kastély udvarában -
A Berzava Kanaknál
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
szerkesztés- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Borovszky Samu: Torontál vármegye
- A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. - Bp., 1912.
