Karakalpaksztán

Karakalpaksztán Autonóm Köztársaság (karakalpakul Qaraqalpaqstan Respublikası, üzbégül Qoraqalpogʻiston Respublikasi) Üzbegisztán autonóm területe, mely az ország északnyugati felében található. Fővárosa Noʻkis (Nukus). A tartomány területe 160 000 négyzetkilométer, és a történelmi Hvárezm területén helyezkedik el.

Karakalpaksztán Autonóm Köztársaság
Qaraqalpaqstan Respublikası Qoraqalpogʻiston Respublikasi
Karakalpaksztán zászlaja Karakalpaksztán címere
Fővárosa	Noʻkis
é. sz. 43° 02′ 24″, k. h. 58° 51′ 36″43.04, 58.86
Államforma	autonóm tartomány
Vezetők
Államfő	Mixail Tsybenko
Hivatalos nyelv	karakalpak; üzbég
autonóm	Üzbegisztánon belül
kikiáltása	1991
Népesség
Népszámlálás szerint	1 817 500 fő (2017)
Becsült	1 711 800 fő (2013)
Népsűrűség	7,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	164,900 km²
Időzóna	UTC+5 (UTC)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	üzbég szom (UZS)
A Wikimédia Commons tartalmaz Karakalpaksztán Autonóm Köztársaság témájú médiaállományokat.

Történelme

Kr. e. 500 és Kr. u. 500 között a terület virágzó mezőgazdasággal rendelkezett, az Amu-darja (A‘mu‘wda‘riya)folyó öntözésre való felhasználása által. A karakalpakok, akik eredetileg nomád életmódot folytattak, a 16. században jelentek meg a területen. Karakalpaksztán 1873-ban került az Orosz Birodalomhoz, miután a Hivai Kánság átengedte azt. Autonóm státuszát a Szovjetunión belül nyerte el, először Kazahsztán, majd 1936-tól Üzbegisztán részeként. Az 1960-as és 70-es években gazdagságát ismét az Amu-darjának, és annak elgátolásának köszönhette, ám ma a terület Üzbegisztán legszárazabb vidéke, miután az Aral-tó kiszáradásnak indult, a mezőgazdaság pedig szinte ellehetetlenült. Körülbelül 48 000 ember vesztette el megélhetését a környezeti katasztrófa miatt, a tiszta ivóvíz hiánya pedig elősegíti a betegségek terjedését.

Földrajza

Karakalpaksztán nagy része sivatag. Az Amu-darja legalacsonyabb táján, az Aral-tó déli felén helyezkedik el. A Kizil-kum sivatag keletre, a Kara-kum pedig délre található tőle. A Kaszpi-tengertől egy sziklás fennsík választja el nyugatra.

Politika

Karakalpaksztán formálisan szuverén, és vétójoga van az Üzbegisztán által hozott döntésekre. Az üzbég alkotmány kimondja, hogy a Karakalpaksztán és Üzbegisztán közötti viszonyt „szerződések és megállapodások szabályozzák”, és minden vitás ügyet „megbékélés útján kell rendezni”.

Demográfiai viszonyok

Karakalpaksztán lakossága 1,7 millió fő körül mozog. 2007-es becslések szerint 400 000 főnyi karakalpak, ugyanennyi üzbég és 300 000 kazah élt a területen. A „kara kalpak” karakalpak néven „fekete kalap”-ot jelent, ám a népi kultúra olyannyira elveszett a szovjet idők során, hogy mára már nem tudni, hogy a név mire vonatkozott. A karakalpak nyelv közelebb áll a kazah, mint az üzbég nyelvhez, ám 1996 óta latin betűkkel írják hivatalosan, akár csak az üzbég nyelvet.

A főváros, Noʻkis mellett említésre méltó még Hodzsejli (karakalpakul: Xojeli, üzbégül: Xoʻjayli; oroszul: Ходжейли), Tahijatasz (karakalpakul: Taxiyatas, üzbégül: Taxiatosh; oroszul: Тахиаташ), Csimbaj (karakaplakul Shımbay, üzbégül: Chimboy; oroszul: Чимбай), Kongrát (karakalpakul: Qon'ırat, üzbégül: Qoʻngʻirot; oroszul: Кунград) és Mujnak (karakalpakul: Moynaq, üzbégül: Moʻynoq; oroszul: Муйнак), egy korábbi kikötő az Aral tavon, mely ma 85 kilométerre található az aktuális partszakasztól.

Gazdaság

A terület gazdagságát egykor legfőképp az Aral-tavi halászat adta, ma gyapotot, rizst és dinnyét termesztenek leginkább. A terület villamos energiáját egy hidroelektromos gát adja az Amu-darján, mely még a szovjet időkben épült.

Az Amu-darja deltavidéke korábban erősen lakott volt, és ideális volt az öntözéses földműveléshez. Ám a klímaváltozás és az Amu-darja (vele együtt az Aral-tó) emberi beavatkozás miatti kiszáradása miatt szinte teljesen elhagyatott lett a terület. A korábbi folyóoázisok, tavak, erdők és farmok kiszáradtak, és megmérgeződtek a szél által lerakott sóval és megmaradt növényvédő szerekkel. A nyári átlaghőmérséklet 10°C-kal megnőtt, míg a téli átlaghőmérséklet ugyanennyivel csökkent. Az anémia, a légzőszervi megbetegedések aránya drasztikusan megnőtt a régióban.

Adminisztratív felosztás

Karakalpaksztán legnagyobb városai

Száma a térképen	Kerület neve	Székhely	Térkép
1	Amudaryo kerület	Mang'it	Karakalpaksztán kerületei
2	Beruniy kerület	Beruniy
3	Shımbay kerület	Csimbaj (Shımbay)
4	Ellikqala kerület	Bostan
5	Kegeyli kerület	Xalqabad/Kegeyli
6	Moynaq kerület	Mojnak (Moynaq)
7	Nukus kerület	Aqman'g'ıt
8	Qonliko'l kerület	Qanliko'l
9	Qon'irat kerület	Kongrát (Qon'irat)
10	Qarao'zek kerület	Qarao'zek
11	Shomanay kerület	Shomanay
12	Taxtako'pir kerület	Taxtako'pir
13	To'rtku'l kerület	To'rtku'l
14	Xojeli kerület	Hodzsejli (Xojeli)

Média

Rádió

2009-ben megnyílt az első karakalpak rádióállomás. A neve Nukus FM, mely 100.4 MHz-n sugároz, és csak Noʻkisban fogható.

Kapcsolódó cikkek

• Moynaq
• Aralkum

További információk

• A karakalpaksztáni minisztertanács hivatalos honlapjaArchiválva 2012. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Karakalpaksztán turisztikai oldala
• Karakalpaksztáni utak
• Karakalpak zene