Kategóriavita:Szándékosan hibás alakban hagyott szócikkek

A kategória archiválása

Tekintve, hogy kategóriából nyom nélkül lehet kivenni cikket (azaz nem lehet kideríteni utólag, hogy milyen cikkek voltak előzőleg a kategóriában), alább kigyűjtöttem a kategória aktuális tartalmát. Az újonnan bekerülő cikkek függvényében szabadon módosítható. Ádám ✉ 2007. november 24., 22:46 (CET)

• Intézménynevek: Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete, Ferencvárosi Torna Club, Internet Szolgáltatók Tanácsa, Magyar PEN Club, Nagy Budapest Törzsasztal, Nemzeti Nyomozó Iroda, Szent Mungo Varázsnyavalya- és Ragálykúráló Ispotály, Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum (8 db) MOM Park eltávolítva;
  • javítottuk (vagy legalábbis módosítottuk) a nevüket: BKV Előre Sport Club, Országos Idegennyelvű Könyvtár, Szabolcs-Szatmár-Beregi Járműtörténeti Egyesület (3 db)
• Műcímek: 6:3 avagy, Játszd újra Tutti, A kockásfülű nyúl, A kékszakállú herceg vára, A sebhelyesarcú, A táncz, A Végtelen Történet, Chihiro Szellemországban, Csordulj könnyem, mondta a rendőr, Feketeszárú cseresznye, Gyalog galopp, Jóban Rosszban, Jóbarátok, Képregény Koktél, Kung Fu Panda, Másfélmillió lépés Magyarországon, Pillangó-hatás, Shaolin leszámolás, Tanár úr kérem, V.I.P. – Több, mint testőr, Werckmeister harmóniák, Az Omega ember (21 db).

Korábban már átnevezett cikkek

Az alábbiak már a helyes nevükön vannak, a hivatalos cím ellenére:

• 6 : 3, avagy játszd újra, Tutti!
• Werckmeister-harmóniák
• Jóban-rosszban

Ezekkel mi legyen? Talán korrektebb lenne visszanevezni őket arra a névre, amin ténylegesen megjelentek, és berakni a cikk elejére a most már létező {{rögzültrossz}}^(?) sablont. Ádám ✉ 2007. november 24., 12:42 (CET)

A fent szereplő filmet én hoztam létre, most, hogy körbenézek a neten, többféleképpen is van írva. Melyik oldalt kell elfogadni, a port.hu-t? Buda ^vita 2007. november 24., 12:49 (CET)

Vagy azt, vagy pedig azt, ami a DVD-borítón szerepel. Ha egyáltalán úgy döntünk, hogy át akarjuk mozgatni (tartok tőle, hogy ez lenne következetes). Ádám ✉ 2007. november 24., 13:11 (CET)

Támogatnám a következetességet, ha már ilyen örvendetesen kialakulni látszik a szokásjogunk. :) Tehát ha megállapíthatóan SIC jelent meg, akkor szerepeljen azon a nevén, ezzel a megjegyzéssel, és utalóval a megfelelő címről. • Bennó^{vendégszerető hajlékom} 2007. december 7., 23:46 (CET)

Köszönöm a hozzászólást. Átraktam őket a hivatalos nevükre. Ádám ✉ 2007. december 8., 13:17 (CET)

Kérdéses esetek

Ezeket ugye átnevezhetjük? Vagy itt is ragaszkodni kell a bejegyzett névhez? (Ha igen: biztos, hogy mind elég hivatalos ahhoz, hogy ezt figyelembe kelljen venni?)

• Ferencvárosi Torna Club, Újpesti Torna Egylet, Viking Sport Egyesület, Magyar Vízilabda Szövetség, Magyar Labdarúgó Szövetség, Zalaegerszegi Torna Egylet, Halásztelek Football Club, Miskolci Vasutas Sport Club, Tabi Városi Sport Club, Újpest Football Club, Rákospalotai Egyetértés Atlétikai Club, Árpádföldi Rugby Club, MTK Rugby Club, Kecskeméti Atlétika és Rugby Club, Nagykanizsa Demons Amerikai Football Klub, Battai Bátor Bulldogok (vö. buldog)

Az FTC-t azért hagynám meg, mert így látni azt, hogy miből keletkezett a mozaikszó. Az 'emelesz' is ismerősen cseng, azt sem kellene bántani. Buda ^vita 2007. november 24., 14:00 (CET)

És ezzel mi legyen?

• Magyar Goju-Kai Karate-Do (itt igazából az egész cikket végig kéne javítni átírás szempontjából, de most csak a címet kérdezem, hátha azt kivételesen meg kell őriznünk)

Ádám ✉ 2007. november 24., 13:11 (CET)

---

ez tök jó kategória :D – Alensha ^{üzi m} 2007. november 24., 22:45 (CET)

Ezzel zavarban volnék. Először is vajon melyik tekinthető hivatalosnak? De ha az kiderül, és még fennáll a kategóriánkba tartozása, akkor egyértelműen. Ha meg nem, akkor legyen a megfelelő nevén, maximum az elterjedt másik névalakról redir. Hasonló az esete a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete mozaiknevének, Adam, kérlek, vedd ezt is gondozásod alá! • Bennó^{vendégszerető hajlékom} 2007. december 7., 23:49 (CET)

Ez hova való? Ne fürgyé le! Ádám ✉ 2008. január 4., 02:52 (CET)

Jelenleg még nem létező címek, amelyekhez ez a sablon kell majd

• A Pendragon legenda (→ A Pendragon-legenda)
• Tanár úr kérem (→ Tanár úr, kérem)

Ádám ✉ 2007. december 7., 20:18 (CET)

Mitől lesz valami hivatalos vagy szándékos? Egyáltalán mi tekinthető hitelesnek?

Sziasztok! Ádám78 kérésére szolnék hozzá. Én mindjárt ott kezdeném, hivatkozva a Jóban-rosszban c. szócikk körüli vitára, ahol írjátok a „hivatalos” kifejezést. Máris megkérdem én, mitől lesz hivatalos egy bulvároldalon szereplő helytelenül leírt cím? Azért, mert következetesen helytelenül írják? Én ezt nem nevezném hivatalosnak. A hivatalos az a grafikus alkotás, ahogy a TV képernyőn megjelenik a mű címe, és amit semmiképpen nem lehetne itt a Wikipédiában alkalmazni. Az a grafikus alkotás pedig úgy olvasható, ahogy akarjuk, akár helyesen is, ha két sor közötti elválasztóvonalat kötőjelnek vesszük.

Mindenekelőtt, meg kell(ene) tudnunk különböztetni az expressziv/tréfás, stb. értelmű eltorzított alakokat a sima egyszerűen tudatlanságból helytelenül írt címektől, és a Jóban-rosszban esetén az utóbbiról van szó, ami teljesen egyértelmű. – El Mexicano ^(taberna) 2007. december 8., 18:00 (CET)

Mex +1. Azonkívül leírnám ide is, amit a sorozat oldalára: egymáshoz is viszonyítsuk a cikkeinket ebből a szempontból, mert fura értékrend, hogy Belarusznak Fehéroroszországnak kell lennie, a feng shuit meg a kyokushint nem írjuk úgy, ahogy a művelői, de egy ilyen sorozat buta készítőinek a véleménye meg többet számít, mint tízmillió belarusz meg jó sok kyokushinos és feng shui-rajongó. 2007. december 8., 18:18 (CET)

A műcím azért más eset kissé mint a földrajzi nevek és a jövevényszavak helyesírása. Létezik ugyanis poetica licentia a helyesírásban is (ún. "szerzői helyesírás"), eladdig, hogy a szépirodalomban kimondottan szokás az egyéni helyesírás, és ha a szerző azt kívánja, hogy valami contra ortographiam legyen, annak általában enged a legtöbb kiadó, esetleg megjegyzik kolofonban, kopirájtoldalon, hogy a mű a szerző kívánságára az ő helyesírása szerint jelent meg. A könyvtári gyakorlatban is szentségnek számít a műcím, még a kimondottan nyomdahibásat is legfeljebb egy [sic!] jelöléssel látják el, ha az elsőrendű forrásnak számító címoldalon úgy jelent meg. Az alkotó szent. :) Tehát: csakúgy mint a félhivatalos-hivatalos intézménynevek esetében, a műveket sem igazítanánk át utólag, legfeljebb így, feltűnően megjelöljük (többek között az átnevezéseket megelőzendő). Az más kérdés, hogy magában a cikkben és az egyéb említésekkor mit kezdünk az alakokkal, szerintem ott is tartsuk tiszteletben a megjelent alakot. • Bennó^{vendégszerető hajlékom} 2007. december 8., 19:42 (CET)

Ez mind oké, Bennó, csak épp nem a kérdésre válaszoltál. Mitől hivatalos cím az, hogy Jóban Rosszban? Megkérdezted az alkotót vagy a rendezőt, hogy így kell-e leírni? – El Mexicano ^(taberna) 2007. december 8., 19:47 (CET)

Na, szóval… Átgondoltam, amiket Ádám listázott a vitalapomon, hogy meg kéne beszélni. Nekem ezek a javaslataim lennének:

• Műcímeket először is nézzük meg, kortárs vagy régi mű.
  • Amennyiben régi, és az akkori helyesírásnak megfelel (pl. A táncz) szerintem ne nevezzük át és ne legyen rajta sablon se. Mindenki tudja, hogy a c-t egy időben cz-nek írták, fölösleges tudálékoskodásnak hat odaírni, hogy a táncot ma c-vel kell.
  • Amennyiben mai mű, nézzük meg, vélhetően ki akartak-e fejezni valamit a helytelen címmel (pl. Leningrád cowboys menni Amerika), vagy csak nyelvtanóra helyett kocsmázni jártak a szerzők („Jóban Rosszban”). Előbbit tiszteletben kell tartani, kifejeznek vele valamit, része a műnek. Utóbbit szerintem könyörtelenül javítsuk át, és a cikkben említsük meg a gyakori helytelen írásmódot. Enciklopédia vagyunk, nem bulvárlap, a műveltséget a feladatunk terjeszteni, nem a hülyeséget.
• Intézményneveknél nem tudom pontosan, mit tegyünk, talán Linkoman mondott egyszer valamit, hogy jogilag a Nemzeti Nyomozóiroda nem ugyanaz, mint a Nemzeti Nyomozó Iroda, ha ennek tényleg van valami jogi vonzata, akkor egye fene, maradjon a műveletlen alak, de minden esetben jelöljük meg a cikkben, hogy mi lenne helyesen.

Reagálnék azokra a példákra is, amiket Ádám említett a vitalapomon: A Werckmeister-harmóniákat kötőjellel kell írni, mert így helyes. Ádám nagyon jól megfogalmazta annak idején a vitalapján az érveit, az ellenzők semmi egyebet nem tudtak felhozni azon kívül, hogy kötőjel nélkül szeretnék írni, szóval itt nem tudom, miért a helytelen változat győzött. A Tanár úr kérem esetében nem tudom, mi volt akkor a helyesírási szabályzat, amikor Karinthy ezt írta, plusz még lehet, hogy Karinthy ezzel ki akart fejezni valamit (képzeld el magad ideges kisgyerekként, amikor a tanárral beszélsz, szinte egy szuszra jön ki az egész: tanárúrkérem…) A Pendragon-legendába kell egy kötőjel. Anélkül csak egy kijelentő mondat: a Pendragon egy legenda. Ennek nincs értelme.

Szóval úgy látom, sok olyan van, ami egyedi ebírálást igényel, de talán így, ha a szándékosan, művészi szándékkal elírtaknak meg a régi műveknek hagyunk egy kiskaput (itt még meg kell határozni, mi a „régi”), akkor a többi javítható. – Alensha ^{üzi m} 2007. december 9., 14:31 (CET)

Még valami: az ilyenekbe, hogy Shaolin-leszámolás, Chihiró, stb. most ne menjünk bele, mert az a japán átírásos irányelvünk módosítása lenne, és a kettőt egyszerre most sok lenne megvitatni :) – Alensha ^{üzi m} 2007. december 9., 14:33 (CET)

WP:KF-HE – El Mexicano ^(taberna) 2007. december 9., 14:44 (CET)

Átmásolom, amit ideírtam. – Alensha ^{üzi m} 2007. december 9., 15:08 (CET)

Indoklás

Ha már létezik ilyen pedagógiai célzattal létrejött sablon és kategória, érdemes lenne az egyes indoklásokat 3 betű + 3 szám kombinációjánál hosszabbra fűzni. – Dami ^vita 2008. október 26., 15:08 (CET)

Azért nem csak pedagógiai a cél, hanem szerkesztéstechnikai is: hogy ne javítsa ki, aki arra jár, és hibásnak találja. ;) Bennó^fogadó 2008. október 26., 17:34 (CET)

Hát, saját kutatás így is úgyis, külső források nélkül (mert ugye az AkH és az OH értelmezésére épít, nem onnan veszi általában egy az egyben a helyesnek vélt alakot), akkor már lehetne informatív is (talán az érintettek is megértenék, mi a hiba a saját elnevezésükkel, ha már egy ilyen sablon esztétikailag befolyásolja a róluk szóló szócikkeket). Ami meg a ne javítsa ki, ha hibás érvet érinti, ez még ha igaz lenne, hogy biztos nem hibás ami a sablonban meg van adva is ellentétes a Wikipédia elveivel. – Dami ^vita 2008. október 26., 18:15 (CET)

Nagy butaságot tetszettél írni. Az OH. példatára szigorú elvek alapján készül, nem a delphoi orákulumból szopják a megoldásokat. Azért vannak a helyesírásnak alapelvei, hogy a helyesírási szótárakban nem közölt alakokat is ki lehessen következtetni. Ez történik itten is. Az utolsó mondatodnak magyarul nincs értelme sajnos, végzetesen elmulasztottad a szerkesztését a megértést támogató szövegnyelvi szabályok figyelmen kívül hagyása segítségével. ;) A bőségesebb indoklással egyébként egyetértek. Bennó^fogadó 2008. október 26., 18:21 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) Utolsó mondatod a lényeg; az külön téma, hogy az érintettek figyelembe vették-e az adott alapelveket [és jutottak más következtetésre] vagy egyfajta művészi, esztétikai szabadsággal élve választotak az adott alapelveknek nem megfelelő formákat.– Dami ^vita 2008. október 26., 18:27 (CET)

Ne röhögtesd már ki magad ezzel a majomkodással. Hát persze, a legteljesebb művészi szabadság nyilvánult meg a Nemzeti Nyomozó Iroda nevének ezen helyesírásában, sőt meg mernék esküdni, hogy tábornokok külön gegpartyval foglaltak állást a vonatkozó delikát helyesírási szabályok értelmezésének mikéntjében, nyilván. A műcímek esete egészen más kérdés, de az nem is ide tartozik, illetve azért vannak külön kategóriában. Bennó^fogadó 2008. október 26., 18:31 (CET)

Jobban néz ki a logón, esetleg kimondva „Enení! Állj vagy lövök!” mint „Enen! Állj vagy lövök!”. Nem állítom, hogy tudták volna, hogy egybe kellene írni, de el tudom képzelni, hogy ha tudták volna is, mi a helyes akkor is a hárombetüs mellett döntenek (mert az olyan FBI-os :). – Dami ^vita 2008. október 26., 18:34 (CET)

A helyesírási szabálypontok eltérő értelmezéseihez minimum két értelmezés szükséges, amivel erősen túl vannak becsülve az említett intézmények. Szó sincs arról, hogy érett megfontolás után értelmezték volna például másképpen a hathármas szabályt, a létezéséről sem értesült alkalmasint a gépíró. Az más kérdés, hogyha két helyesírási szótár egymásnak is ellentmond, vagy ha nem tudjuk, milyen meggondolásból jutottak erre vagy arra a megoldásra. Bennó^fogadó 2008. október 26., 18:24 (CET)

Talán jó lenne megjegyezni, hogy nem a cikkek vannak hibás alakban, hanem a címük, tehát át lehetne nevezni „Kategória:Szándékosan hibás címalakban hagyott szócikkek”-re, vagy hasonlóra. Peligro ^vita 2008. október 26., 18:28 (CET)

Jogos, és ha már itt tartunk, az intézményneves kategóriát egyszerűen fel kéne számolni, az intézmények nem műalkotások, egyszerűen csak nem tudnak helyesírni, maximum meg lehet említeni a cikkükben, hogy miként írják önnön nevüket édes tudatlanságukban. A műcímek más eset, és annak van is értelme. Bennó^fogadó 2008. október 26., 18:33 (CET)

Nem úgy van, hogy a cég- és márkaneveket meg kell hagyni eredeti alakjukban jogi megfontolásból? Az intézménynév meg a cégnév eléggé hasonló dolognak tűnik. Ádám ✉ 2008. október 26., 23:25 (CET)

Nem hinném, hogy az intézménynevek ebbe a kategóriába tartoznának. Az intézmények névadásánál praktikus szempontok számítanak, az informativitás, és míg mondjuk egy alapítvány esetében inkább fordulhat elő a cégekéhez hasonló kreatív-marketingközpontú névadás, amiért is mondjuk a márka- és cégnevek sajátos helyesírását tiszteletben tartjuk, az intézménynevek esetében ezt a sajátos jelleget én nem látom. Mond erről az OH. például valamit? Bennó^fogadó 2008. október 27., 00:18 (CET)