Királynéi pohárnokkancellár
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Ezt a lapot törlésre jelölték.
Erről a lapról egy szerkesztő törlési megbeszélést kezdeményezett, mert úgy találta, hogy nem való a Wikipédiába (például azért, mert a tárgya nem eléggé nevezetes). A megbeszélés a törlésre javasolt lapok oldalán folyik. Ha részt kívánsz venni a megbeszélésben, nem tartod indokoltnak a jelölést, vagy megjegyzést szeretnél tenni, az alábbi lapra írj: Kérjük, a törlési megbeszélés ideje alatt ne nevezd át a lapot, mert az kaotikus helyzetet eredményez. Átnevezési javaslatodat is a törlési megbeszéléshez írd megjegyzésként.
|
A királynéi pohárnokkancellár egy tisztség volt a Magyar Királyságban IV. Béla uralkodása idején. A királyné, Laszkarisz Mária hozta létre.
Eredete
szerkesztésA tisztséget a királyné hozta létre. A szó etimologiája azt árulja el, hogy a tisztség a kancelláriából vált ki, az olyan emberek számára, akik bár a kancellárián kellett volna, hogy tevékenykedjenek, de írástudatlanságuk miatt erre nem voltak képesek, ebben a korban a nemesek között is voltak analfabéták.[1]
Feladata
szerkesztésNem egyértelmű, hogy mi volt a feladata, egyes féltételezések szerint a pohárnokkancellár maga is szolgáló volt (mint a pohárnokok), más elméletek azt állítják, hogy inkább töltött be adminisztratív szerepet, tehát a pohárnokmester felett lévő rang volt. A Magyar Királyság történetében az első pohárnokmester a Rátót nembeli Balduin volt 1235-1239 között. A legvalószínűbb azonban az, hogy a pohárnokmesteréhez hasonló feladatkörrel rendelkezett, ellenben nem a királynak, hanem a királynénak felelt.
A tisztség viselői
szerkesztésEgyetlen nemesről tudunk, aki ezt a pozíciót betöltötte, Detre fia János, aki feltételezhetően Töhötöm vezér leszármazottja, egyébként magyar főúr, Pilis vármegyei földbirtokos. Mivel János birtokadományt kapott a királytól (a tisztség betöltésének ideje alatt), feltételezhető, hogy jól végezte dolgát. Későbbi időkben nem készültek feljegyzések e tisztségről vagy e tisztséget betöltő személyekről, így szinte biztosan állítható, hogy János halála után a tisztség megszűnt. Pohárnokmesterek viszont IV. Béla uralkodása után is voltak, tehát valószínű, hogy nem volt szükség mindkét pozíció fenntartására.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Bäuml, Franz H. “Varieties and Consequences of Medieval Literacy and Illiteracy.” Speculum, vol. 55, no. 2, 1980, pp. 237–65.