Kisbudmér

magyarországi község Baranya vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 10.

Kisbudmér (németül: Kleinbudmer,[3] horvátul: Mali Budmir[4]) község Baranya vármegyében, a Bólyi járásban.

Kisbudmér
Kisboldogasszony római katolikus templom
Kisboldogasszony római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásBólyi
Jogállásközség
PolgármesterKelemen Ferenc (független)[1]
Irányítószám7756
Körzethívószám69
Népesség
Teljes népesség89 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség17,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,72 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 54′ 53″, k. h. 18° 26′ 46″45.914630°N 18.446230°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 53″, k. h. 18° 26′ 46″45.914630°N 18.446230°E
Kisbudmér (Baranya vármegye)
Kisbudmér
Kisbudmér
Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbudmér témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Villánytól északra, Bólytól délnyugatra fekszik. A szomszédos települések: észak felől Nagybudmér, északkelet felől Borjád, kelet felől Pócsa, dél felől Kisjakabfalva, nyugat felől pedig Ivánbattyán.

Megközelítése

szerkesztés

Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak egy útvonalon érhető el, az 5701-es útból Borjád központjában nyugatnak kiágazó 57 103-as, majd a nagybudméri elágazást elhagyva az 57 104-es számú mellékúton. A szomszédai közül, Borjádon felül csak Nagybudmérral van közúti kapcsolata.

Története

szerkesztés

Az oklevelek 1285-ben említették először, Budmer néven. Már a középkorban két falut alkotott, melyet 1339-től Alsó- és Felső- előnévvel különböztettek meg. A település a Budmér nemzetségbeli Budméri család birtoka volt, akik a megye közéletében játszottak szerepet.

1298-ban Bezedek mellett voltak birtokosok.

1308-ban a család egyik tagja [Óvári] Konrád fia Jakab szolgálatában állt.

1308-ban Károly Róbert király az örökös nélkül elhalt Leus birtokát Becsei Imrének adta, de a beiktatásának Leus unokaöccsei András fia Mihály és Gergely ellentmondtak.

1332-ben papja 1 fertó, 1335-ben 8 báni pápai tizedet fizetett.

A török megszállás kipusztította a lakosságot. Később, bár szerb lakosság kis létszámban visszatelepült, a 16. században nagy számú német lakosság telepedett le, meghatározva ezzel a falu képét. Később magyar lakosság is megtelepedett itt.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Novacsek János (független)[5]
  • 1994–1998: Novacsek János (MDF-KDNP)[6]
  • 1998–2002: Novacsek János (Néppárt)[7]
  • 2003–2006: Novacsek János (Fidesz)[8]
  • 2006–2010: Novacsek János (független)[9]
  • 2010–2014: Bíró Árpádné (független)[10]
  • 2014–2019: Kelemen Ferenc (független)[11]
  • 2019–2024: Kelemen Ferenc (független)[12]
  • 2024– : Kelemen Ferenc (független)[1]

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt. Aznap a 97 szavazásra jogosult lakos közül 77 fő járult az urnákhoz, egyikük érvénytelen szavazatot adott le, az érvényes szavazatok pedig épp fele-fele arányban oszlottak meg a két jelölt, az ezúttal Fideszes színekben induló Novacsek János addigi polgármester és egyetlen kihívója, Kunné Dobos Mária Katalin független jelölt között.[13] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2003. április 27-én tartották meg, némileg magasabb részvételi aránnyal, de eredményt ekkor sem sikerült elérni: a 84 érvényes szavazat ekkor is fele-fele arányban oszlott meg kettejük között.[14] A településvezető személyéről csak egy újabb időközi választáson sikerült dönteni, 2003. augusztus 3-án, amikor is 85 érvényes szavazat született – eleve kizárva a két jelölt közti szavazategyenlőséget – és Novacsek János 11 szavazattal felülmúlta ellenfele eredményét.[8]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
108
107
106
101
97
88
95
89
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 4,3% cigánynak, 3,4% németnek, 1,7% románnak mondta magát (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44%, református 4,3%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 21,6% (29,3% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 79,5%-a vallotta magát magyarnak, 17% németnek, 4,5% cigánynak, 1,1% románnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,7% volt római katolikus, 6,8% görög katolikus, 1,1% református, 1,1% evangélikus, 2,3% egyéb keresztény, 2,3% egyéb katolikus, 9,1% felekezeten kívüli (44,3% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

szerkesztés
  1. a b Kisbudmér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 május 26)
  4. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  5. K települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Kisbudmér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  7. Kisbudmér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  8. a b Kisbudmér települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. augusztus 3. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  9. Kisbudmér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  10. Kisbudmér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  11. Kisbudmér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
  12. Kisbudmér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
  13. Kisbudmér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  14. Kisbudmér települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. április 27. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  15. Kisbudmér Helységnévtár
  16. Kisbudmér Helységnévtár

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés