Kismarja

Kismarja község az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.

Kismarja
Református templom
Kismarja címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Derecskei
Jogállás	község
Polgármester	Zsiros László (független)
Irányítószám	4126
Körzethívószám	54
Népesség
Teljes népesség	1099 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	27,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	47,17 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 15′, k. h. 21° 50′47.25, 21.833333333333
Kismarja Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Kismarja weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kismarja témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Az Alföldön, Hajdú-Bihar vármegye keleti csücskében, a megyeszékhelytől, Debrecentől kb. 35 km-re, a legközelebbi várostól, Biharkeresztestől kb. 17 km-re. A településtől nem messze található a jelenlegi magyar–román határ. Természetföldrajzi szempontból a Bihari-sík északkeleti peremén, a Berettyó–Kálló köze szomszédságában fekszik. Szomszédos települések: Hencida, Pocsaj, Esztár, Nagykereki és Bojt. A falu határánál folyik a Berettyó folyó.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Debrecen–Hosszúpályi–Pocsaj–Biharkeresztes közti 4808-as út, mely a belterületének nyugati szélén vezet el. Vámospércs–Létavértes felől Pocsajig a 4807-es, onnan szintén a 4808-as úton érhető el. Határszélét nyugaton érinti még a 4813-as út is.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Vasúton a MÁV 106-os számú Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonalán érhető el. Kismarja vasútállomás a belterület nyugati szélén helyezkedik el, közvetlenül a 4808-as út mellett.

Története

Neve először 1277-ben tűnik fel Maria alakban, 1291-ben már az írások megkülönböztettek Ó-marját és Új-marját. A 13. század végén az Ákos család tulajdona volt.

A 16. században a Bocskai család tulajdonába került a település. 1522-ben Bocskai György volt a földesúr, akinek hatodik gyermeke volt Bocskai István, a későbbi fejedelem.

Egy 1606. szeptember 22-én kelt privilégiumlevélben Bocskai István Kismarját mezővárossá tette, és mezővárosi jellegű önkormányzatot biztosított a községnek. (A helységnek ekkor kb. 400 lakosa lehetett.) A kismarjai lakosok mentesültek az állami adók fizetése alól, csak a taksát kellett fizetniük. Ez a privilégium nem volt véletlen: a fejedelem „hivatalos” neve ugyanis Kismarjai Bocskai István volt. Kismarja a mezővárosi címet 1849-ig viselhette.

1660-ban a török elfoglalta Kereki várát, így Kismarja a török uralom és az erdélyi állam ütköző területébe került, de a privilégiumlevélnek köszönhetően a kis mezőváros átvészelte ezt a nehéz időszakot is. A török kiűzése utáni évtizedekben Kismarja fokozatosan elveszítette adófizetési kiváltságait.

Az 1848–49-es szabadságharcban 28 kismarjai honvéd vett részt.

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Név	Jelölő szervezet	Forrás
1990–1994	Szűcs Barnabás	független
1994–1998	Szűcs László	független
1998–2002
2002–2006
2006–2010
2010–2014
2014–2019	Farkas István Attila	független
2019–2024
2024–	Zsiros László	független

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1263	1289	1254	1212	1114	1124	1099
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98,5%-a magyar, 1,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,4%-a magyarnak, 3% cigánynak, 1,8% románnak mondta magát (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,9%, református 56,6%, görögkatolikus 1,8%, felekezeten kívüli 20,7% (13,3% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 89,2%-a vallotta magát magyarnak, 6% cigánynak, 2,4% románnak, 0,1-0,1% németnek, örménynek, bolgárnak és lengyelnek, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,8% volt református, 3,3% római katolikus, 2% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,6% ortodox, 18,1% felekezeten kívüli (28,3% nem válaszolt).

Egyházi közigazgatás

Református egyház

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Debreceni Református Egyházmegyéjéhez tartozik, mint önálló anyaegyházközség.

Görögkatolikus egyház

A Hajdúdorogi főegyházmegye (Hajdúdorogi Püspökség) Székesegyházi Főesperességének Nagylétai Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló parókiával. A település görögkatolikus vallású lakosai a pocsaji parókiához tartoznak, mint filia.

Evangélikus egyház

Az Északi evangélikus egyházkerület (püspökség) Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség. Kismarja evangélikus vallású lakosai a Debreceni Evangélikus Egyházközséghez tartoznak, mint szórvány.

Természeti értékek

• Védett természeti értékei:
  • Templomkert
  • Őszi kikerics élőhelye

Nevezetességei

• Vár-domb
• Református templom: 1804-ben épült, késő barokk stílusban.
• Bocskai-mellszobor: 1911-ben készítette Tóth András.
• I-II. világháborús emlékmű.
• Tájház.

Híres emberek

• Itt született 1807-ben Fekete János honvéd alezredes. Korán lépett a katonai pályára, ahol hadnagyságig emelkedett, de családi okokból lemondva a katonai pályáról, birtokára vonult vissza. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésekor a honvédek sorába lépett. Előbb mint százados, majd őrnagy és végül mint a 28. huszárezred alezredese küzdött. A szabadságharc leveretése után halálra ítélték, melyet utóbb 12 évi várfogságra enyhítettek. 1851-ben azonban kiszabadult fogságából és birtokára vonult vissza.
• Itt született 1884. július 9-én Hevesi Ákos gazdatiszt, a Forradalmi Kormányzótanács tagja.
• Itt született 1896. július 24-én Czellér Lajos szakszervezeti vezető.
• Itt született 1934. március 12-én Lázár György orvos, az orvostudományok MTA doktora (1975), professor emeritus.

Külső hivatkozások

• Kismarja község honlapja
• Kismarja térképe Archiválva 2021. október 2-i dátummal a Wayback Machine-ben