Kokand

Kokand (üzbég nyelven: Qo'qon, Қўқон, قوقان; orosz nyelven: Кока́нд; perzsa nyelven: خوقند, latinizált: Xuqand; Chagatai: خوقند, Xuqand; tadzsik nyelven: Хӯқанд, latinul: Xökand) város Üzbegisztánban a Fergána régióban, a Fergana-völgy délnyugati peremén. Kokand lakossága 2014. április 24-én körülbelül 187 477 volt. A város beceneve "Szélváros", vagy néha "A vaddisznó városa".

Kokand (Qo’qon/Қўқон)
Közigazgatás
Ország	Üzbegisztán
Jogállás	város
Irányítószám	150700
Népesség
Teljes népesség	252 731 fő (2020. jan. 1.)
– elővárosokkal	239 900 (2016) fő
Népsűrűség	6000 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	409 m
Terület	40 km²
Időzóna	+5 (UTC)
Elhelyezkedése
é. sz. 40° 31′ 43″, k. h. 70° 56′ 33″40.528611111111, 70.9425
Kokand weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kokand témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Taskenttől 228 km-rel délkeletre, Andižántól 115 km-rel nyugatra és Fergánától 88 km-rel nyugatra fekvő település.

Kokand a Fergána-völgybe vezető két fő ősi kereskedelmi út kereszteződésében fekszik, melyek közül az egyik északnyugatra vezet a hegyek fölött Taskentbe, a másik pedig nyugatra Khujandon keresztül. Ennek eredményeként Kokand a fő közlekedési csomópont a Fergána-völgyben.

Története

Egy középkori pajzson ábrázolt csatajelenet Kokandból

Khudayar Khan tér, Kokand

Kokand legalább a 10. század óta fennáll, egykor Khavakand néven volt említve, és az utazók beszámolóikban gyakran említették mint a Dél-Ázsia és Kelet-Ázsia közötti karavánút melletti várost. Kokandot az 1. században a kínai Han-dinasztia hódította meg. Később az arabok győzték le, majd a 13. században a mongolok pusztították el.

A jelenlegi várost 1732-ben mint erődöt említették, amely egy másik régebbi erőd, Eski-Kurgan helyén épült. 1740-ben az üzbég királyság fővárosává vált, a Kokandi Kánság, amely nyugatra Kizilordáig és északkeletre Biskekig terjedt. Kokand egyben a Ferganai-medence legfontosabb vallási központja is, több mint 300 mecsettel büszkélkedve.

Az Orosz Birodalom erői Mihail Dmitrijevics Szkobelev irányítása alatt 1883-ban elfoglalták a várost, amely azután az orosz Turkesztán részévé vált. Miután Kokand és általában egész Közép-Ázsia csatlakozott a Birodalomhoz, 40 évig a békében élt a régió. Az első világháború alatt két forradalom történt az Orosz Birodalomban. A szeparatisták kihasználták a helyzetet, hogy destabilizálták a várost és megakadályozták a forradalmi változásokat. Tehát ez volt a rövid életű (72 napos) (1917–18) Autonóm Turkesztán (a Kokand Autonómia néven is ismert) bolsevikellenes ideiglenes kormány fővárosa.

Nevezetességek

Ajtórészlet Kokandból

• Khudayar Kán palotája - 1863 és 1874 között Muhammad Khudayar Kán építette. A befejezés után Közép-Ázsia egyik legnagyobb és legszembetűnőbb palotája volt. Eredetileg százhárom szobája volt, melyből mára tizenkilenc maradt fenn, és ma múzeumnak ad otthont.
• Jummi-mecset - 1800-1812-ben épült és 1989-ben nyitották meg újra.
• Amin Bég Medresze - 1813-ban épült.
• Dakhma-I-Shokhon, a kokandi kánok 1830-as években épült nekropolisza.
• Khamza Múzeum - Kokand szovjet hősének, Hamza Hakimzade Niyazinak szentelték.

Oktatás és kultúra

A városban számos medresze található. Kokand számos tudósnak ad otthont, mint például Abdulhafiz Al-Quqoniy és Yorqinjon Qori Al-Quqoniy.

Kokand oktatási központ, egy intézettel, kilenc főiskolával és líceummal, valamint számos múzeummal.

Gazdaság

Kokand központja a műtrágya, vegyi anyagok, gépek, gyapot és élelmiszeripari termékek gyártásának. Az elmúlt két évtizedben új kerületek és középületek épültek a városban, valamint számos ház, üzlet, kávézó, étterem és egyéb magánszektorbeli vállalkozás is.

A város szülöttei

• Verebes Károly magyar színész

Források

• Географические названия мира: Топонимический словарь. — М: АСТ. Поспелов Е.М. 2001.
• The Politics of Muslim Cultural Reform, Jadidism in Central Asia by Adeeb Khalid, Oxford University Press, 2000

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Kokand című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.