Légyalkatúak

A légyalkatúak vagy rövidcsápú kétszárnyúak, rövidcsápúak (Brachycera) az ízeltlábúak törzsének a rovarok (Insecta) osztályába és a kétszárnyúak (Diptera) rendjébe tartozó alrend.

Légyalkatúak
Üvegpotrohú légy (Volucella pellucens)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota) Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera) Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota) Rend: Kétszárnyúak (Diptera) Linnaeus, 1758 Alrend: Légyalkatúak (Brachycera) Schiner, 1862
Alrendágak
Rablólégyalakúak (Asilomorpha) Valódilégy-alakúak (Muscomorpha) Katonalégy-alakúak (Stratiomymorha) Bögölyalakúak (Tabanomorpha) Vermileonomorpha Falégyalakúak (Xylophagomorha)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Légyalkatúak témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Légyalkatúak témájú kategóriát.

Származásuk. elterjedésük

Szélsőségesen kozmopolita taxon. Némely fajai (mint például a házilégy) előfordulnak mindenhol, ahol az ember megtelepszik.

Megjelenésük, felépítésük

Vaskos felépítésű, erős testű, zömök kétszárnyúak.

Csápjaik rövidek és heteronómok, azaz különböző formájú ízekből állnak. A fejlettebb családok csápja három ízűvé redukálódott; a harmadik ízen vagy csápserte ül, vagy az ízek teljesen összeolvadtak. Az ostornak nevezett 3. csápíz gyűrűzött.

Életmódjuk, élőhelyük

A lárvák lábatlanok, fejtokjuk csökevényes.

Hagyományos rendszerezésük

A korábbi rendszerek a légyalkatúak evolúciójában két fő fejlődési irányt különböztetettek meg. Az ősibb legyek — köztük a bögölyök — tapogatója rendszerint két ízből épül fel, lárváik feje még megvan. Bábjuk a hátrészén hosszanti vonalban vagy T alakban nyílik fel — erről nevezték el ezt a csoportot egyenes bábrésű legyeknek (Orthorrhapha).

A fejlettebb legyek tapogatója csak egy ízből alakult ki. A csápok fölötti ív alakú varrat az ősibb Orthorrhapha csoportban nincs meg. Bábjuk tonnabáb, amely kör alakú fedő lepattanásával nyílik fel; a fedőt ív alakú varrat keretezi; ezért ezt a csoportot kerek bábrésű legyeknek (Cyclorrhapha) nevezték.

1.	2.	3.
Az egyenes bábrésű legyek: Az egyenes bábrésűek lárváinak fejtokja látható, a potrohon állábak lehetnek. A báb pupa libera típusú. A kifejlett légy csápján nincs serte. Szájszervük általában szúró-szívó jellegű. 1. Bombylius maior – pöszörlégyfélék családja (Bombyliidae) 2. Promachus vertebratus – rablólégyfélék családja (Asilidae) 3. Stratiomys chamaeleon – katonalégyfélék családja (Stratiomydae)

A bögölyök mellett kilenc másik család (katonalégyfélék – Stratiomyidae; kószalégyfélék – Rhagionidae; gömblégyfélék – Cyrtidae; rablólégyfélék – Asilidae; tőröslégyfélék – Therevidae; pöszörlégyfélék – Bombyliidae; ablaklégyfélék – Scenopinidae; táncoslégyfélék – Empididae; szúnyoglábúlégy-félék – Dolichopodidae) képviseli az Orthorrhapha-típusú legyeket hazánkban.

Az Orthorrhapha osztagon belül korábbi rendszerekben két öregcsaládot különböztettek meg. A Homoeodactyla öregcsaládba tartoztak a bögölyök is. A kétszárnyúak jellegzetes lábfeji tapogatópárnáinak száma ebben az öregcsaládban három, a fejlettebbnek tekintett Heterodactyla öregcsaládban viszont csak két tapadópárna jellemző.

Az itt leírt rendszerezések mára sok esetben parafiletikusnak bizonyultak, így a kladisztikus taxonómia elveinek nem felelnek meg. Ezt a rendszert találjuk még a legtöbb magyar állatrendszertani munkában, így többek között a Dudich Endre és Loksa Imre által írt, a hazai felsőoktatásban sokáig domináns Állatrendszertan című nagy összefoglaló műben is.

Kerek bábrésűek

A kerek bábrésűek (Cyclorrapha) pupáriuma kerek vonalban hasad fel. Nyüveknek nevezett lárváik (acephalikusak). azaz nincs fejtokjuk. A potrohukon nincsenek állábak. Bábjuk pupa coarctata típusú. A kifejlett légy csápján csápsere (arista) nő. Szájszervük nyaló-szívó típusú, tehát labiuma igen jól fejlett, alsó része pedig két nagy, kapillárisokkal áttört ajakpárnává (labellum) alakult. A légy az ajakpárnából kibocsájtott nyállal elfolyósított táplálékot szívja fel.

Korszerűbb rendszerezésük

A molekuláris genetikai kutatások kiderítették, hogy az evolúció során a légyalkatúak már hamar több, önálló ágra (kládra) szakadtak, így nem érvényes az Orthorrhapha–Cyclorrhapha-felosztás. A kladisztikus rendszerek több alrendárat különböztetnek meg, ezek egyike a bögölyalakúaké. A bögölyalakúak számos családja közül néhány már kihalt (pl. Alinkidae, Eostratiomyiidae). A Tabanomorpha alrendá két öregcsaládja a kószalégyszerűeké (Rhagonidea) és a bögölyszerűeké (Tabanoidea). Ez utóbbiba az alábbi családokat soroljuk:

• Pelechorhynchidae
• Oreoleptidae
• Athericidae – íbiszlégyfélék
• Tabanidae – bögölyfélék

Az itt felsorolt családok rokonsági kapcsolatait kladogramon is ábrázolhatjuk.

Bögölyszerűek	Pelecorhynchidae  Oreoleptidae  Íbiszlégyfélék  Bögölyfélék

A kószalégyféléket (Rhagonidae) már korábban is a bögölyök közeli rokonainak tekintették, és közéjük osztottak be több olyan nemet is, amelyeket azóta családi — sőt, alrendág — rangjára emeltek (például Vermileonidae, Athericidae). Hasonlóan kisebb nemekből alakult ki a többi bögölyformájú család.

A rendbe a 2020-as évek elején alábbi alrendágak, tagozatok, altagozatok, öregcsaládok és családok tartoznak:

1. Rablólégyalakúak alrendága (Asilomorpha)

Rablólegyek öregcsaládja (Asiloidea)

• Apioceridae
• Apsilocephalidae
• rablólégyfélék (farkaslégyfélék, Asilidae),
• pöszörlégyfélék (gyapjaslégyfélék, Bombyliidae)
• Evocoidae
• Hilarimorphidae
• óriáslégyfélék (Mydidae)
• Mythicomyiidae
• ablaklégyfélék (Scenopinidae)
• tőröslégyfélék (Therevidae)

Táncoslegyek öregcsaládja (Empidoidea)

• Atelestidae
• Brachystomatidae
• szúnyoglábúlégy-félék (Dolichopodidae)
• táncoslégyfélék (Empididae)
• Hybotidae
• Microphoridae

Recésszárnyú legyek öregcsaládja (Nemestrinoidea)

• recésszárnyúlégy-félék (Nemestrinidae)
• gömblégyfélék (Acroceridae)

2. Valódilégy-alakúak alrendága (Muscomorpha)

Homlokrés nélküli legyek csoportja (Aschiza)

Púposlegyek öregcsaládja (Phoroidea)

• Ironomyiidae
• nyílszárnyúlégy-félék (Lonchopteridae)
• púposlégyfélék (Phoridae)

Talpaslegyek öregcsaládja (Platypezoidea)

• talpaslégyfélék (Platypezidae)
• lúdtalpaslégyfélék (Opetiidae)

Zengőlegyek öregcsaládja (Syrphoidea)

• csupaszemlégyfélék (Pipunculidae)
• zengőlégyfélék (Syrphidae)

Homlokrésesek csoportja (Schizophora)

Torpikkely nélküliek alcsoportja (Acalyptrata)

Tetűlegyek öregcsaládja (Carnoidea)

• Australimyzidae
• méhtetűfélék (Braulidae)
• Canacidae
• madártetűlégyfélék (Carnidae)
• gabonalégyfélék (Chloropidae)
• Cryptochetidae
• Milichiidae
• szikilégyfélék (Tethinidae)

Fejeslegyek öregcsaládja (Conopoidea)

• fejeslégyfélék (Conopidae)

Harmatlegyek öregcsaládja (Drosophiloidea)

• Curtonotidae
• Camilidae
• harmatlégyfélék (Drosophilidae)
• Diastatidae

Vízilegyek öregcsaládja (Ephydroidea)

• vízilégyfélék (Ephydridae)

Sphaeroceroidea öregcsalád

• kéneslégyfélék (Chyromyidae)
• Heleomyzidae
• Nannodastiidae
• Sphaeroceridae

Lauxanioidea öregcsalád

• bödelégyfélék (Celyphidae)
• pajzstetűlégyfélék (Chamaemyiidae)
• szélesfejűlégy-félék (Eurychoromyiidae)
• pudvalégyfélék (Lauxaniidae)

Micropezoidea öregcsalád

• Cypselosomatidae
• Micropezidae
• kaktuszlégyfélék (Neriidae)
• Pseudopomyzidae

Nothyboidea öregcsalád

• Tanypezidae
• Somatiidae
• csupaszlégyfélék (Psilidae)
• nyelesszeműlégy-félék (Diopsidae)
• Syringogastridae
• Gobryidae
• Megamerinidae

Földilegyek öregcsaládja (Opomyzoidea)

• Acartophthalmidae
• aknázólégyfélék (Agromyzidae)
• tüskéscombúlégy-félék (Anthomyzidae)
• Asteiidae
• nektárlégyfélék (Aulacigastridae)
• fatönklégyfélék (Clusiidae)
• Fergusoninidae
• Neminidae
• Neurochaetidae
• taplólégyfélék (Odiniidae)
• földilégyfélék (Opomyzidae)
• Marginidae
• Periscelididae
• Teratomyzidae
• Xenasteiidae

Szarvaslegyek öregcsaládja (Sciomyzoidea)

• hínárlégyfélék (Coelopidae)
• Dryomyzidae
• Helcomyzidae
• Helosciomyzidae
• Huttoninidae
• Phaeomyiidae
• Ropalomeridae
• szarvaslégyfélék (Sciomyzidae)
• billegetőlégyfélék (Sepsidae)

Fúrólegyek öregcsaládja (Tephritoidea)

• Ctenostylidae
• szuronyoslégyfélék (Lonchaeidae)
• rámáslégyfélék (Pallopteridae)
• sajtlégyfélék (Piophilidae)
• laposfejű légyfélék (Platystomatidae)
• Pyrgotidae
• Richardiidae
• Tachiniscidae
• fúrólégyfélék (Tephritidae)
• foltosszárnyú légyfélék (Ulidiidae)

Torpikkelyesek alcsoportja (Calyptratae)

Kullancslegyek öregcsaládja (Hippoboscoidea)

• kullancslégyfélék (Hippoboscidae)
• cecelégyfélék (Glossinidae)
• Mormotomyiidae
• denevérlégyfélék (Nycteribiidae)
• denevércsimbefélék (Streblidae)

Igazi legyek öregcsaládja (Muscoidea)

• viráglégyfélék (Anthomyiidae)
• árnyékszéklegyek (Fanniidae)
• igazi legyek (Muscidae)
• trágyalégyfélék (Scatophagidae)

Bagócsok öregcsaládja (Oestroidea)

• fémeslégyfélék (Calliphoridae)
• bagócsfélék (Oestridae)
• ászkalégyfélék (Rhinophoridae)
• húslégyfélék (Sarcophagidae)
• fürkészlégyfélék (Tachinidae)

3. Katonalégy-alakúak alrendága (Stratiomymorpha) ===

• Panthophthalmidae
• katonalégyfélék (Stratiomyidae, Stratiomydiae)
• Xylomyidae

4. Bögölyalakúak alrendága (Tabanomorpha) ===

• íbiszlégyfélék (Athericidae)
• Pelecorhynchidae
• kószalégyfélék (Rhagionidae)
• bögölyfélék (Tabanidae)

5. Vermileonomorpha alrendág

• Vermileonidae

6. Falégyalakúak alrendága (Xylophagomorpha)

• falégyfélék (Xylophagidae)

Lásd még

• Egyenes bábrésű legyek
• Kerek bábrésű legyek

Források

• ITIS szerinti rendszerbesorolás
• Dipteroidea
• Brehm: Az állatok világa
• Urania Állatvilág II. – Rovarok, Gondolat Kiadó., Bp., 1970
• Dudich Endre–Loksa Imre: Állatremdszertan, Tankönyvkiadó, Bp., 1978
• ↑ REND: DIPTERA: REND: DIPTERA KÉTSZÁRNYÚAK