Maglód

Maglód város Pest vármegyében, a Vecsési járásban, a budapesti agglomerációban.

Maglód
Római katolikus templom
Maglód címere Maglód zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Járás	Vecsési
Jogállás	város
Polgármester	Kérges László (Maglódi Polgári Kör)
Jegyző	Margruber János
Irányítószám	2234
Körzethívószám	29
Testvértelepülései	Lista Lövéte Vámosladány
Népesség
Teljes népesség	12 431 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	537,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	22,38 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 26′ 38″, k. h. 19° 21′ 09″47.443888888889, 19.3525
Maglód Pozíció Pest vármegye térképén
Maglód weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Maglód témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Műemlék vasútállomás

A Pesti-hordalékkúpsíkság és a Gödöllői-dombság találkozásánál terül el, 180 méteres átlagos tengerszint feletti magasságban. Északi részén, a Hármas-hegynél ered az Alsó-Tápió.

Budapest keleti szomszédságában helyezkedik el, központja a Belvárostól mintegy 28 kilométerre, a főváros XVII. kerületének határától azonban csak 3 kilométerre található keleti irányban.

További, közvetlenül határos települések: észak felől Pécel, kelet felől Mende, délkelet felől Gyömrő, dél felől Üllő, délnyugat felől pedig Ecser.

Nyugati oldalán a Barátság I., délkeleti oldalán a Barátság II. kőolaj- és a Testvériség földgázvezeték halad.

„…egy árkon Pyspuke felé halad, annak régi határjeléig és dél felé Maglód határjeléig, amely Pechul-tul választja el”

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Budapestet Jászberénnyel és Füzesabony térségével összekötő 31-es főút: ez a belterületének északi szélén halad végig. Nyugati külterületeit 2008 óta átszeli (csomópont nélkül) az Ecser és Maglód közötti keskeny völgyben haladó M0-s autóút, Ecserrel és Gyömrővel a 3111-es út, Pécellel pedig a 31 102-es számú mellékút köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal érinti, mely a lakott területének déli szélén húzódik végig. A vonalnak két megállási pontja van a határai között: Budapest felől előbb Maglód vasútállomás a belterület délnyugati, majd Maglódi nyaraló megállóhely a délkeleti szélén; mindkettő közúti elérését csak önkormányzati utak biztosítják, ugyanakkor mindkettő felől fél óra alatt elérhető a Keleti pályaudvar.

Gyömrővel, Ecserrel és Mendével közvetlen vasúti és autóbusz-kapcsolatban áll, illetve áthalad a községen a Budapesttől Monorig közlekedő autóbuszjáratok egyike is, mely számos helyen megáll. Pécellel és Üllővel nincs közvetlen közösségi közlekedési kapcsolata.

Története

Evangélikus templom

Maglód nevét először 1200 körül Anonymus említette elbeszélésében, aki szerint a honfoglalók hetedik vezérének, Téténynek az unokái voltak Gyula és Zombor, akiktől a Maglód nemzetség származott.

A Gyulazombor nemzetség Pest vármegyei szálláshelyei ismertek, és valószínű, hogy a falu névadója a nemzetség Maglód nevű leszármazottja lehetett.

1344-ben mint királyi embert, Maglódi Domokost említ egy oklevél. A 14. században a település a Kátai és a Bodonyi családok birtoka.

A török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc idején elnéptelenedett; 1710 után telepítették be újra, elsősorban Nógrádból érkezett szlovák jobbágyokkal. A 18. században a Fáy és Ráday családok birtokolják.

A község legérdekesebb irodalomtörténeti eseménye, hogy itt ismerték meg egymást Petőfi Sándor szülei, Hrúz Mária és Petrovics István, amire az Ófaluban tábla emlékeztet.

Mai élete

• A 20. század második felében a község dinamikus fejlődésnek indult, elsősorban a nyaralósi és klenovai részen épültek új házak. Ma több mint tízezren lakják, nagy részük Budapesten dolgozik. A 90-es években kiépült a víz-, telefon-, gáz- és csatornahálózat, az elmúlt években számos utcát aszfaltburkolattal láttak el.
• 2007. július 1-jén városi rangot kapott.
• A lakosság nemzetiségi összetétele: 98% magyar, 1,5% szlovák, 0,5% egyéb (cigány, német, román)
• Vallási hovatartozást tekintve: katolikus 43%, evangélikus 18%, református 13%, egyéb vagy nem ismert 26%
• Középfokú végzettséggel a lakosság 33%-a, felsőfokúval 7,8%-a rendelkezik (2001)

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Polgármester	Párt	Megjegyzés
1990–1994	Bezzegh István	független
1994–1998		független
1998–2002		független
2002–2006	Tabányi Pál	független
2006–2010		független
2010–2014		független
2014–2019		független
2019–2024		független
2024–	Kérges László	Maglódi Polgári Kör

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	11 753	11 892	12 341	12 635	12 470	12 412	12 431
	2013	2014	2018	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,7% németnek, 0,6% románnak, 0,9% szlováknak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,4%, református 11,6%, evangélikus 7,2%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 18,4% (32,4% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% szlováknak, 0,6% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,1-0,1% szerbnek, lengyelnek, horvátnak, görögnek, bolgárnak és ukránnak, 3,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,5% volt római katolikus, 10,8% református, 5,7% evangélikus, 1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,6% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 17,1% felekezeten kívüli (42,2% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Római katolikus templom
• Evangélikus templom – késő barokk, kereszt alaprajzú, torony nélkül
• Wodianer-kastély – 1870-ben, klasszicizáló stílusban épült kúria
• A gyömrői gyilkosságok emlékparkja – Az 1945-ben kivégzett áldozatok emlékére
• Magház (előadóközpont és művelődési ház)
• Petőfi-emléktábla
• Petőfi-szobor
• Trianon-emlékmű és országzászló
• Történelmi sétány
• maglódi tájház

Híres személyek

• Itt ismerkedtek meg Petőfi Sándor szülei, Petrovics István és Hrúz Mária.
• Itt született Szeberényi Lajos (1820–1875) költő, teológiatanár.
• Itt született Takács Lajos (1924–2015) matematikus.
• Itt született Bajusz Rezső (1925–2013) közgazdász, közlekedésügyi szakpolitikus, a MÁV vezérigazgatója (1984–1986).
• Itt járt általános iskolába Domján Edit (1932–1972) színésznő.
• Itt nevelkedett Kállai Pál (1933–2006) zsoké.
• Itt született és nevelkedett Majercsik Erzsébet (1945–2015), a Magyar Börtönügyi Társaság alapítója. Szülőháza a jelenlegi Maglódi Tájház.
• Itt nevelkedett Marton Zsolt (*1966) római katolikus pap, a Váci egyházmegye megyéspüspöke.
• Itt nevelkedett Kovácsovics Fruzsina (*1988) énekes-dalszerző.
• Itt nevelkedett Háfra Noémi (*1998) magyar válogatott kézilabdázó.
• Itt nevelkedett Zalavári Noémi újságíró, szerkesztő-riporter.

Helyi közlekedés

Maglódot MÁV-járatokkal a Keleti pályaudvarról és Sülysápról a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonalon (ehhez Maglód vasútállomáson vagy Maglódi nyaraló megállóhelyen kell leszállni), Volánbusszal Kőbánya-Kispestről, Monorról és az Örs vezér térről lehet megközelíteni. Az Auchan bevásárlóközponthoz a 162-es jelzésű BKK busz jár ki, innen pedig helyi járattal vagy az ingyenes Auchan-járattal lehet bejutni a városba.

Bevásárlóközpontok

Maglód északnyugati csücskében, az M0-s autóút (48. kijárat) és 31-es főút keresztezésének közelében 2008-ban adták át az Auchan bevásárlóközpontot. Ezután szinte rögtön Bauhaus és Decathlon áruházak nyíltak mellette. Pécelről, Gyömrőről és persze Maglódról az Auchan-busszal, a fővárosból pedig az átlagosan fél óránként közlekedő 162-es jelzésű autóbuszjárattal lehet megközelíteni. Az Auchan parkolójából déli irányba tekint szép kilátás nyílik a tájra, Ecser, Vecsés és Üllő felé. (Nyugati irányban a távolban a főváros és a Duna völgye mögött a Dunántúli-középhegységhez tartozó Budai-hegység sziluettje is kirajzolódik.)

Maglódi iskola

Maglódon működik a Maglódi Vermesy Péter Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, ahol a gyerekek nemcsak közismereti órákon (pl. matematika, nyelvtan) tanulnak, hanem zenei, művészeti tantárgyakkal is foglalkoznak, mint például néptánc, festészet és hangszeres órák.

Fesztivál

Maglód Város Önkormányzata, a Maglód testvértelepüléseiért Alapítvány, a Maglódi Polgári Kör, és a Maglód Civil Szervezetek Egyesülete 2007 óta évente megrendezik az Apáink nyomdokain Kárpát-medencei magyar találkozót. Eleinte a Maglódi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat disznóvágásos ünnepségeként indult, határon túli vendégekkel. A fesztiválra 2016. február 12-14. között tizedik alkalommal került sor, díszvendége Tőkés László EU-parlamenti képviselő volt.

Testvértelepülések

Maglód testvértelepülései a következők:

	Ország	Település	Kerület / Megye / Járás
	Szlovákia	Vámosladány	Nyitrai kerület, Lévai járás
	Románia	Lövéte	Hargita megye
	Ukrajna	Bene	Kárpátalja, Beregszászi járás
	Szlovákia	Gömörhosszúszó	Kassai kerület, Rozsnyói járás

Források

• Györffy György: Pest megye

További információk

• Maglód Önkormányzatának honlapja (weboldal)
• Maglód az utazom.com honlapján
• Térkép Kalauz – Maglód
• Maglódi linkgyűjtemény
• Maglódi hírportál - maglodinfo.hu
• Maglód műemlékei
• Maglód és közlekedése
• Nemzetközi siker övezi a maglódi evangélikus népszokásról készült filmet Archiválva 2019. december 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, Evangélikus.hu, 2019