Magyar Október Párt
A Magyar Október Párt (MOP) 1989. június 27. és 1991. december 14. között, a rendszerváltás idejében működő társadalmi szervezet volt. A párt alapító nyilatkozata szerint a 28 aláíró „arra a következtetésre jutott”, hogy „az 1956-os forradalom és szabadságharc eszményei nem érvényesülnek a meglévő politikai szervezetek programjában és gyakorlatában”. A Magyar Október Párt látványos, de radikális akciói miatt a politikai partvonalra szorult. Hiába kezdeményezett tárgyalásokat az ellenzéki egységről, szóba sem álltak vele. A Krassó György vezette Magyar Október Párt nem csupán legitimációhiányosnak tekintette az Ellenzéki Kerekasztalban részt vevő pártokat, de magát a tárgyalási folyamatot is mindvégig antidemokratikusnak tartotta.
Magyar Október Párt | |
Adatok | |
Utolsó vezető | Krassó György |
Alapítva | 1989. június 27. |
Feloszlatva | 1991. december 14. |
A Magyar Október Párt jelszavai
szerkesztés„Nem fogtok lógni!
Munkát a kommunistáknak!”
„A Nép – Te vagy!”
A Magyar Október Párt alapító nyilatkozata[1]
szerkesztés- Alulírottak a jelenlegi magyarországi politikai helyzetet elemezve arra a következtetésre jutottunk, hogy
- az 1956-os forradalom és szabadságharc eszményei nem érvényesülnek a meglévő politikai szervezetek programjában és gyakorlatában;
- a látszólag demokratikus változások valójában felülről vezérelt, manipulált folyamatok, amelyek a jelenlegi hatalmi viszonyok korszerűsített formában való átmentését szolgálják;
- a politikai egyeztető tárgyalásokat olyan csoportok folytatják, amelyeknek erre megbizatásuk nincs a magyar néptől;
- a lakosságot – az utca emberét – a tárgyalásokba nem vonták be, és tényleges érdekei nem jutnak képviselethez;
- az egyre mélyülő nyomor, a mesterségesen is gerjesztett infláció, a gazdasági káosz napról napra növeli a társadalmi feszültségeket;
- gazdaságpolitika címén következetlen és ellentmondó intézkedések születnek, amelyek mindinkább növelik a zűrzavart, a bizonytalanságot, az ország további eladósodásához és teljes tönkremeneteléhez vezetnek;
- a magyar nemzeti kisebbségek létét fenyegető veszélyek megszüntetésére kielégítő és hatékony megoldási javaslatok nem születtek;
- a Nyugaton élő magyarság változatlanul nem a nemzet egyenjogú része;
- a lakosság félelemben él, elveszítette önbizalmát és önbecsülését, s ezt nem is nyerheti vissza a politika és a gazdaság gyökeres megújítása nélkül;
- a mai politizálás továbbra is az elmúlt évtizedek bűnös gyakorlatát követi: nyíltság és igazmondás helyett az öncélú hatalomra törekvés, titkos megállapodások, elvtelen és szószegő kompromisszumok jellemzik.
A Magyar Október Párt célja az ember boldogsága, s ez csak jólétben, szabad és független országban valósulhat meg. Célkitűzéseit a Magyar Október Párt békés úton kívánja elérni.
A Magyar Október Párt nyílt és átlátható politikát kíván folytatni, kötelezettséget vállal arra, hogy másokkal szemben támasztott erkölcsi elvárásainak elsősorban maga tesz eleget. Belső szervezeti működését is ennek megfelelően alakítja ki: biztosítja tagjai és tagcsoportjai álláspontjainak és kezdeményezéseinek szabadságát.
- a pártok tényleges kialakulása és szabad választásokon történő megmérettetése előtti egyezkedéseket;
- a színfalak mögötti előzetes hatalmi osztozkodást;
- az MSZMP kísérleteit arra, hogy megossza a pártokat és szervezeteket, ellentéteket szítson közöttük, és ígéretekkel, a hatalomba való bevonással megnyerje vezetőiket.
- hogy az MSZMP-nek alárendelt jelenlegi Országgyűlés haladéktalanul oszlassa fel magát;
- hogy tárgyalások kizárólag a választójogi törvényről folyjanak; a teljesen tiszta és demokratikus, többpártrendszerű választások lebonyolítási szabályainak főbb felmerülő változatait bocsássák népszavazásra;
- hogy minden egyéb kérdésben csak a demokratikusan megválasztott új Országgyűlés döntsön.
Minden politikai és gazdasági lépést csak a magyar nép érdeke vezéreljen.
A párt konkrét javaslatait a programtervezet tartalmazza, amely végső alakját a közgyűlés vitája, módosításai és jóváhagyása alapján nyeri el. Céljait a Magyar Október Párt az igazsághoz hű tájékoztatással, meggyőzéssel és politikai nyomásgyakorlással kívánja elérni.
Budapest, 1989. június 27.
Antony Miklós, közgazdász
Bacskai Sándor, takarító
Bánlaki József, programozó
Benkő J. László, könyvtáros
Berényi L. Gábor, kisiparos
Berhidai Tamás, alpinista
Bogád Antal, ügyintéző
Borbély Levente, vegyészmérnök
Böszörményi Péter, alkalmazott
Cortva László, műszaki rajzoló
Csontos Péter, csoportvezető
Diószegi Olga, tanár
Filó Sarolta, előadóművész
Havas Lujza, művészettörténész
Hermann Zsuzsa, könyvtáros
Horváth András, anyagbeszerző
Jakab Lajos, szabadfoglalkozású
Keszthelyi Zsolt, tanár
Kopács Miklós, világosító
Krassó György, fordító
Kulcsár Lászlóné, tanár
Mayer Ferenc, szakoktató
Mikes Tamás, újságíró
Nagy Jenő, szerkesztő
Pankovics Gyula, rokkant nyugdíjas
Philipp Tibor, ács
Szabó László, könyvtáros
Szolnoky Pál, asztalos
A Magyar Október Párt programja[2]
szerkesztésMinden politikai és gazdasági lépést a magyar nép érdeke vezéreljen
- Követeljük a megszálló szovjet csapatok azonnali kivonását hazánk területéről, Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből, a teljes katonai és politikai semlegesség kinyilvánítását.
- Magyarország legyen szabad – érvényesüljön a népfelség elve: az MSZMP-nek alárendelt jelenlegi Parlament oszlassa fel magát, a politikai tárgyalások kizárólag a választójogi törvény tervezeteivel foglalkozzanak, írjanak ki népszavazással eldöntött szabályok szerinti szabad, demokratikus választásokat. A közigazgatás épüljön helyi önkormányzatokra; szűnjön meg az erőszakszervezetek pártirányítása; oszlassák fel a Munkásőrséget, az Ifjúgárdát és a Magyar Honvédelmi Szövetséget; legyen független bíráskodás és a Parlamentnek felelős kormány.
- A magyar nemzeti kisebbségeket meg kell menteni.
Ennek érdekében minden politikai eszközt igénybe veszünk azért, hogy:
- alkotmány rögzítse kollektív jogaikat,
- területi, kulturális és politikai autonómia illesse meg őket,
- ahol többségben élnek – így Székelyföldön – valós államisággal rendelkező szövetségi államot alkothassanak,
- a telepítések, a falurombolás és a belső gyarmatosítás haladéktalanul szűnjön meg,
- az anyaországba menekült magyar nemzetiségűek azonnal kapjanak állampolgárságot.
A Nyugaton élő magyarság részesüljön az anyaországban élőkkel azonos jogokban. Magyarországra utazásuk esetén tartózkodásuk idejét ne korlátozza semmilyen vízumkényszer, teljes joggal vehessenek részt az országgyűlési választásokon.
Elfogadta a Magyar Október Párt közgyülése 1989. július 9-én, Budapesten.
A Magyar Október Párt kampánydala (1989-90-ből)
szerkesztésA Magyar Október Párt Átnevezi az utcát! A népirtó Münnich Ferenc helyett az új név a régi lett!
A dalt (melynek további versszakai is voltak, amelyek kevésbé váltak ismertté) nagyjából a korábbi népszerű mesefilm-sorozatból ismertté vált Popeye, a tengerész főcímdal dallamára lehetett énekelni.[3]
A Magyar Október Párt által szervezett akciók
szerkesztésA Magyar Október Párt volt az első bentlakásos tüntetést szervező párt, amely azért szervezett nonstop demonstrációt, mert elfogadhatatlannak tartotta a választási rendszer azon részét, amely az ajánlási szelvények begyűjtéséhez kötötte a választásokon való részvételt. A párt 36 napig demonstrálhatott a Kossuth téren (az Ország Sátra), ezután a rendőrség a gyülekezési törvényre hivatkozva betiltotta a folyamatos demonstrációt, a demonstrálókat, köztük Krassó Györgyöt pedig előállították. A párt aktivistái ahányszor visszapróbáltak térni a Kossuth térre, újra és újra bevitték őket.
A Magyar Október Párt talán egyik legemlékezetesebb akciója az akkori Münnich Ferenc utca átneveztetése volt. 1989. július 14-én a Magyar Október Párt és a Magyar Radikális Párt demonstrációt tartottak a belvárosi Münnich Ferenc utcában: leragasztották az összes utcatáblát, és felszegezték a Nádor utca feliratot. Július 27-én sikerült megegyezniük a Fővárosi Tanáccsal, hogy a Münnich Ferenc utca visszakapja eredeti elnevezését, a Nádor utca nevet és társadalmi, politikai szervezetek képviselőiből és szakemberekből álló bizottság tekintse át a jelképeket és közterületi elnevezéseket.
1989. augusztus 4-én a Magyar Október Párt politikai mozgókonyhát szervezett Csepelen.
1989. szeptember 22. A Baloldali Alternatíva Egyesülés (BAL) Egyeztető Bizottságának állásfoglalása a politikai kertészkedésről.[4]
„A Magyar Október Párt ismételt kísérlete a közrend felborítására eddig jelképes akciókra korlátozódott. Ebbe a sorba illeszkedik a legutóbbi akció: egy olyan virágágynak a felszámolása, amely az öt világrész dolgozóinak összefogását jelképező vörös csillagot ábrázolta. Ezúttal a hatóságok nem csupán készséggel engedtek a jobboldali követelésnek, hanem annak végrehajtását is átvállalták. A kétes kompromisszumokra mindenkor hajlamos, lényegileg sztálinista kormányzat maga is csatlakozott azokhoz a törekvésekhez, amelyek a progresszív munkás- és népmozgalmi hagyományok kiiktatását tűzték ki célul.
Kiindulva abból a történelmi tapasztalatból, hogy a jelképek »kigyomlálását« előbb-utóbb eszmék, mozgalmak és emberek kigyomlálása követi, tiltakozunk mind a szélsőjobboldal demagóg akciója, mind a bürokratikus hatalom önmentő együttműködése ellen.”
1989. szeptember 29. A Magyar Október Párt az 1956-os Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnökének, Rácz Sándornak a személyében állít köztársasági elnök-jelöltet.
A Magyar Október Párt másik emlékezetes akciója az volt, amikor 1989. november 4-én a Magyar Radikális Párttal együtt a szovjet nagykövetség előtt tüntettek, és a szovjet csapatok azonnali kivonását követelték.
A Magyar Október Párt a többi szervezethez képest későn alakult, így kimaradt a székházosztozkodásból. Hogy felhívja a figyelmet a párt a székháztalanságára, az 1989-es szilveszteri rádiókabaré felvétele után elfoglalták a Fehér Háznak azt a termét, ahol hajdanán a Központi Bizottság ülésezett. A mai Képviselői Irodaház, akkoriban az MSZP székháza volt. A párt tucatnyi aktivistáját végül éjszaka rakták ki az épületből, előtte azonban a szocialisták elnöksége még válságtanácskozást tartott.
1990. március 21-én, a Tanácsköztársaság kikiáltásának emléknapján, egyben négy nappal a rendszerváltást realizáló első szabad választások előtt nyilvános, szervezett szobordöntés zajlott Budapesten, a Néphadsereg (ma: Honvéd) téren. A Krassó György vezette Magyar Október Párt tagjai öntötték le vörös festékkel és fűrészelték el térdben – mint harmincnégy évvel korábban a Sztálin-szoborét – a Kiss István-alkotta, alig néhány esztendeig helyén állt, Münnich Ferencet ábrázoló bronzszobrot. A Münnich Ferenc-portréemlékmű ma is térdben megcsonkítva áll új talapzatán a budatétényi Szoborparkban.
A Magyar Október Párt megszűnése
szerkesztés1991. december 14-én hosszas agonizálás után a Magyar Október Párt megszűnt létezni. Az utolsó, Columbus utcai gyűlésükön a szavazásra jogosultak többsége a párt feloszlatására voksolt, mondván, hogy a kialakult helyzetben, különösen Krassó György halálának előzményeire tekintettel nincs értelme legálisan (megtűrt ellenzékként sem) együttműködni az új hatalmi elittel. A párt illegalitásba vonult. Tagjaik magukkal vitték az összes Krassóra vonatkozó iratot, relikviákat, a napjainkra történelmi kuriózumoknak számító fotódokumentum-gyűjteményt és a levelezések eredeti példányait. Háy Ágnes levélben szólította fel néhai férje barátait, harcostársait, hogy a címére elküldött írásaikkal, emlékirataikkal legyenek munkatársai annak a kötetnek, melyet az egykori forradalmárnak adresszálnak „Gyurinak a túlvilágra” címmel.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Magyar Október Párt alapító nyilatkozata[halott link]
- ↑ A Magyar Október Párt programja[halott link]
- ↑ A Magyar Október Párt kampánydala. 2021. szeptember 27., hozzáférés: 2024. július 23.
- ↑ A Baloldali Alternatíva Egyesülés (BAL) Egyeztető Bizottságának állásfoglalása a politikai kertészkedésről
Források
szerkesztés- https://index.hu/belfold/parlam070212
- https://index.hu/belfold/tegnapiujsag/2008/02/13/meghalt_krasso_gyorgy
- http://beszelo.c3.hu/99/10/06krono.htm
- http://kibulizottorszag.net/
- http://server2001.rev.hu/oha/oha_browse_photo.asp?dsppict=on&search_str=Magyar+Okt%F3ber+P%E1rt&lang=h&OK=OK
- https://web.archive.org/web/20090214175619/http://bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/49_50/kronologia.html
- https://web.archive.org/web/20081224043246/http://www.magyarorszag.ma/modules.php?name=News
- http://local.blog.hu/2008/02/14/a_forradalom_felfalja_gyermekeit#more338711
- http://epa.oszk.hu/00000/00016/00140/081015.htm
- http://epa.oszk.hu/00000/00036/00040/pdf/04.pdf
- https://web.archive.org/web/20090926082026/http://ots.mti.hu/default.asp?view=1
- https://web.archive.org/web/20090926082026/http://ots.mti.hu/default.asp?view=1