Mana (japán zenész)
Mana (魔名 vagy マナ) japán gitáros, dalszerző, producer és divattervező,[1] aki a Malice Mizer visual kei-együttes gitárosaként és fő dalszerzőjeként lett ismert. Az együttes feloszlását követően, 2002-ben létrehozta a gothic metal Moi dix Moist. Saját divatmárkája van, a Moi-même-Moitié, mely a gothic lolita divat egyik ismert márkájává vált.[2]
| Mana | |
 | |
| Született | március 19. Hirosima |
| Neme | férfi |
| Művészneve | Serina Mana (魔名/マナ) |
| Állampolgársága | japán |
| Nemzetisége | japán |
| Foglalkozása | zeneszerző |
| Zenei pályafutása | |
| Műfajok | gothic metal, indusztriális metal, neoklasszikus dark wave, punk |
| Aktív évek | 1986– |
| Kiadók | Midi:Nette |
| Együttes | Moi dix Mois |
| Kapcsolódó együttes(ek) | Malice Mizer |
| Hangszer | gitár, dobok |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Neve
szerkesztésSzületési neve nem ismert, ahogy a születési éve sem. Művésznevét a 魔名 kandzsikkal is írják, melynek jelentése „ördögi név” vagy „gonosz név”. Rajongói úgy szólítják, Mana-szama.[3][4]
Élete és pályafutása
szerkesztésHirosimában született, március 19-én. Szülei mindketten zenetanárok voltak, így korán megismerkedett a klasszikus zenével.[3] Középiskolában a Mötley Crüe hatására kezdett zenélni, Tommy Lee miatt dobolni tanult. Tiniként viszolygott a nőies dolgoktól, később egy interjúban a tini önmagát „macsóként” jellemezte, aki „pusztító” hozzáállással rendelkezett.[3][4]
Első ismert együttese a Ves.tearge volt 1986-ban, majd a punk rock Girl'e tagja lett, ahol Serina művésznéven játszott gitárosként.[3] Ekkor kezdte el felfedezni „nőies énjét” és lázadni a társadalmilag elvárt nemi szerepek ellen.[4] Ezt követően a Matenró (摩天楼; Hepburn: Matenrō, ’Felhőkarcoló’) nevű együttesben basszusgitározott.[3] 1992-ben ennek az együttesnek a gitárosával, Közivel alapította meg a Malice Mizert, melynek fő dalszerzője és szólógitárosa lett.[3][4] Létrehozta saját kiadóját is Midi:Nette néven,[3] ahol a Malice Mizer anyagainak nagy része megjelent.[5] Miután az együttes tagjainak útjai 2001-ben végleg szétváltak, Mana megalakította a Moi dix Moist 2002-ben.[3]
1999-ben Mana megalkotta saját divatmárkáját Moi-même-Moitié néven, mely gothic lolita stílusú ruhákat és kiegészítőket értékesít. Gyakran áll modellt saját tervezésű ruháihoz.[2][6] Nemzetközileg is elismerik divattervezőként, 2007-ben a brit Philomena Keet hét divattervező egyikeként készített vele interjút Tokyo Look Book című könyvéhez,[6] de más, japán divattal és popkultúrával foglalkozó kiadványokban is szerepel, például Tiffany Godoy Style Deficit Disorder: Harajuku Street Fashion című könyvében.[7] Márkája ruháit egy időben Párizsban és Hollandiában is lehetett kapni specializált butikokban.[6] A 2010-es évek végén a Moi-même-Moitié kollekciója a márka saját japán és nemzetközi webáruházában kapható.[8]
2004-ben Mana leszerződtette a Schwarz Stein visual kei-duót, és zenei producerük is lett. Az együttes 2004-ben feloszlott.[9] 2005-ben a Moi dix Moisval Európában turnézott, Münchenben és Párizsban lépett fel,[10] valamint olyan európai magazinok címlapján szerepelt, mint a német gót stílust felvonultató Orkus.[11]
Zenei stílusa
szerkesztésMana az érzéseire hagyatkozva komponál, a hagyományos zeneelméletet elutasítja, mert nem akar más együttesekhez hasonló dallamokat és harmóniákat alkotni, és mert unalmasnak találta a hagyományos akkordmeneteket. Az érzéseire hagyatkozva, egy elképzelt történet alapján komponál, hisz a dallam természetes folyásában, emiatt a szerzeményei sokszor váltanak ritmust vagy hangnemet, több dallamot is megszólaltatnak, és általában véve kiszámíthatatlanok.[4]
Imidzse
szerkesztésManát ritkán hallani nyilvánosan megszólalni. Az interjúk során legtöbbször az együttese vagy a kísérő személyzete egy tagja fülébe súgja a válaszokat, aki aztán továbbítja az újságíró felé. Gyakran nem is néz a vele interjút készítő személy szemébe, elfordítja a fejét. Időnként egyszerűen csak felirattal jelenítik meg a válaszait a videóra vett interjúkon, de használt már igen-nem kártyákat, mutogatást és hangszereket is a válaszai közvetítéséhez.[4][12]
Ritkán ugyan, de van rá példa, hogy röviden megszólalt nyilvánosan, például 1996-ban a Hot Wave című televíziós műsorban bemutatkozott a nézőknek neve és együttesbeli pozíciója bemondásával, utána viszont végig Gackt fülébe súgta a kérdésekre adott válaszait.[13]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Style deficit disorder: Harajuku street fashion, Tokyo. Chronicle Books, 152–. o. (2007. december 1.). ISBN 978-0-8118-5796-3. Hozzáférés ideje: 2011. június 18.
- ↑ a b MOI-MÊME-MOITIÉ: HISTORY OF MANA’S GOTHIC LOLITA BRAND. jrocknews, 2018. június 13. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
- ↑ a b c d e f g h MANA: HISTORY OF THE PIONEERING GOTHIC LOLITA GUITARIST. jrcoknews, 2018. június 14. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
- ↑ a b c d e f Biography Special: Mana (Part 1 – Self-Discovery) (jame world nyelven), 2010. november 10. (Hozzáférés: 2012. október 22.)
- ↑ Malice Mizer Discography (Midi:Nette) (japán nyelven). malice-mizer-co-jp. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
- ↑ a b c Biography Special: Mana (Part 2 - Beauty and Darkness). Jame World, 2010. november 17. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
- ↑ Tiffany Godoy. Style Deficit Disorder: Harajuku Street Fashion - Tokyo. Chronicle Book (2007). ISBN 9780811857963
- ↑ MOI-MÊME-MOITIÉ 2018 PRODUCT SHOWCASE. jrocknews, 2018. június 17. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
- ↑ Schwarz Stein. jpopasia.com. [2020. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
- ↑ Japan's MOI DIX MOIS Schedule U.S. Tour Dates. blabbermouth.net, 2006. május 31. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
- ↑ Moi dix Mois (Titelstory) (német nyelven). Orkus. [2020. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
- ↑ MANA-SAMA SPEAKS, SORT OF: AN INTERVIEW WITH THE ECCENTRIC VISUAL KEI STAR. LA Weekly, 2009. július 2. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
- ↑ Malice Mizer on HOTWAVE 1996 (Mana talks!). YouTube. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mana (Japanese musician) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
