Marsalforn

Marsalforn kis halászfalu Málta Għawdex (Gozo) szigetének északi partján a Marsalforn-öbölben. Közigazgatásilag Żebbuġ helyi tanácsához tartozik. Neve a marsa (kikötő) és forn (kemence) vagy lifurna (egy hajótípus) szavakból származik. Címere kék pajzs arany szegéllyel, rajta a Szent Pálra utaló kardra tekeredő kígyó. Az egykor a "dombok öble"-ként is emlegetett terület jellegét teljesen megváltoztatták a dombokat elborító szállodák.

Marsalforn
Marsalforn
Mottó: Tranquillitatis planissimus
Közigazgatás
Ország	Málta
Rang	Település
Helyi tanács	Żebbuġ (Gozo)
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 36° 04′ 19″, k. h. 14° 15′ 30″36.071944444444, 14.258333333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Marsalforn témájú médiaállományokat.

Története

A tengerparti sétány

Az egyik hagyomány szerint Szent Pál innen indult tovább Rómába. Gozói legendák szerint a kalózok is használták kikötőhelyül. Az 1610-es években aztán Alof de Wignacourt nagymester őrtornyot építtetett az öböl fölött, ezzel biztonságossá tette a kikötőt. 1643-ban felmerült, hogy a Citadella helyett itt építsenek erődített várost Gozo számára, ám az építkezés költségeit nem sikerült összegyűjteni, így a tervből semmi nem lett. Az 1667-es összeírásban Marsailfurno néven szerepel, 11 háztartásban 55 lakosa volt. 1716-ban a Wignacourt-torony a tengerbe omlott, ezért Ramón de Perellos nagymester 1720-ban újat építtetett, a tengertől távolabb. Brichelot és Bremond térképe 1718-ban csak az öblöt tünteti fel Cala Mazaforna néven. A 17. századig Gozo legfőbb kikötője volt Szicília felé, ám Mġarr fejlesztésével lassan elvesztette a jelentőségét. Mára a halászok is kiszorultak Il-Menqa mesterséges kikötőjébe.

Az egykori halászfalu ma a sziget leghíresebb nyári üdülőhelye, Gozo egyik ismert merülőhelye, és kevés homokos tengerpartjának egyike. Nyáron tömegek jönnek ide pihenni, a helyiek ilyenkor kiszorulnak Qbajjar és Xwejni öbleibe, télen viszont szinte kihalt. Ennek ellenére évről évre újabb lakóépületek emelkednek, már a környező dombokon is. A turistákat bárok, éttermek és diszkó is várják.

Közigazgatás

2010. március 27-én a község saját öttagú mini-tanácsot választott, ami részleges önállóságot jelent.

Nevezetességei

Tas-Salvatur dombja a Citadellából

• Szent Pál-templom: eredetileg a 14. században épült, a mai épület alapkövet 1730-ban tették le
• Tas-Salvatur (eredetileg Il-Merżuq) dombja a Megváltó Jézus szobrával: 1901-ben keresztet emeltek a dombon, majd három év múlva egy szobor került a helyére. Ezt 1965-ben kőből, majd egy nagy vihart követően 1973-ban betonból pótolták.
• Szép útvonalak kötik össze Żebbuġ faluval, és Qbajjar és Xwejni öbleivel.
• Sólepárlók (Salt pans): Xwejni és Qbajjar partjain különböző korokból származó sólepárló medencék láthatók, a Xwejniben lévőket ma is használják, így azokat tilos megközelíteni!
• Qolla il-Bajda (Qbajjar Tower): valójában egy üteg, nem torony. 1715-16-ban építették a Qbajjar és Xwejni közti félszigeten.
• Marsalfornhoz kötődik A zátonyra futott hajó és a Török rajtaütés legendája

Közlekedés

Autóval megközelíthető Rabat, Xagħra és Żebbuġ felől. Buszjáratai:

• 310 (Rabat-Marsalforn)
• 322 (Marsalforn-Mġarr)

Források

• Marsalforn (angol nyelven). Żebbuġ local council. [2010. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 25.)
• Marsalforn (angol nyelven). Ministry for Gozo. [2010. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 25.)
• Marsalforn (angol nyelven). HolidayMalta.com. (Hozzáférés: 2010. június 25.)
• Blouet, Brian. The story of Malta, 3. kiadás (angol nyelven), Malta: Progress Press Co. (1981)