Marschalkó János
Marschalkó János Sámuel (Lőcse, 1818. augusztus 6. – Budapest, 1877. szeptember 12.) szobrász, Marschalkó János Pál jogász apja. Felesége, Giergl Hedvig (1830–1916) révén rokonságba került a Györgyi-Giergl művészcsaláddal.
| Marschalkó János | |
| Született | 1818. augusztus 6.[1][2] Lőcse |
| Elhunyt |
Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Marschalkó János Pál |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (Hv20-1-12) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marschalkó János témájú médiaállományokat. | |
Pályafutása
szerkesztés1840 és 1844 között a Bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult, majd Itáliában, Franciaországban és a német államokban tett tanulmányutat. 1847-ben Pesten telepedett le és hamarosan az egyik legkeresettebb épületszobrász lett. Legismertebb művét a Lánchíd oroszlánszobrait 1852-ben készítette. Számos ma is álló épület szobrászati díszítésében vett részt. Ő fejezte be Ferenczy István megkezdett és halála miatt félbemaradt Kazinczy és Kölcsey mellszobor-képmását. Sírja – a síremlék Hensch Ignác és Róna József alkotása a művész saját tervei alapján – a Farkasréti temetőben található.
Műhelyében dolgozott többek között Izsó Miklós szobrász is.
Főbb művei
szerkesztés- Szobrászati díszítések:
- Kapucinus kolostor (Budapest)
- Rudas fürdő (Budapest)
- Lánchíd (Budapest)
- Szent Erzsébet-székesegyház (Kassa)
- katolikus templom (Fót)
- Csokonai Színház (Debrecen)
- Vigadó (Budapest)
- Magyar Tudományos Akadémia épülete (Budapest)
- Deák Ferenc utca 7. homlokzatának történelmi portréi (Esztergom)
- Emlékművek, emlékszobrok
- Kisplasztikák:
- Flóra
- Kölcsey Ferenc (Ferenczy István büsztjének befejezése)
- Kazinczy Ferenc (Ferenczy István büsztjének befejezése)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009. (Hozzáférés: 2018. október 31.)
- ↑ a b Osztrák életrajzi lexikon 1815–1950 (német nyelven). Osztrák Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2021. augusztus 22.)
Források
szerkesztés- Művészeti lexikon III. (L–Q). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983.
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 533–534. o. ISBN 963-547-414-8
- Sz. Kürti Katalin: Debreceni képzőművészeti adattár. Debrecen, 1998-. = A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996, 1997-1998, 1999, 2000-2001.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. ISBN 963-9257-07-9
- Révai nagy lexikona XIII. kötet (Lovas–Mons). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1915.
