Martin Lajos
Martin Lajos (Buda, 1827. augusztus 30. – Kolozsvár, 1897. március 4.) matematikus, feltaláló, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Martin Lajos | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1827. augusztus 30. Buda |
Elhunyt | 1897. március 4. (69 évesen) Kolozsvár |
Sírhely | Házsongárdi temető |
Ismeretes mint |
|
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
Pályafutása | |
Szakterület | matematika |
Kutatási terület | gépi repülés |
Munkahelyek | |
Kolozsvári Ferenc József TE | nyilvános rendes tanár, dékán, rektor |
Akadémiai tagság | MTA lev. tag, 1861 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Martin Lajos témájú médiaállományokat. |
Magyarországon ő volt az első, aki a repülőgép, illetve a kormányozható léghajó elméletével foglalkozott. Elsőként javasolta a csűrő felületek használatát a repülőgép kormányzásánál. Konstruált egy helikopterszerű, kerékpár-meghajtással működő szerkezetet, amely állítólag két-három méter magasra felemelkedett. A modell ma a kolozsvári történeti múzeumban található. Külföldről több ajánlatot kapott szabadalmának megvásárlására, de Martin nem volt hajlandó találmányát idegen országnak átengedni. Jókai Mór róla mintázta A jövő század regénye főhősét, Tatrangi Dávidot.
Életpályája
szerkesztésBirtokos családban született, tizenkét gyermek közül hetedikként. Kezdetben Horváth András házitanító oktatta, majd a budai evangélikus általános iskolában tanult. A gimnáziumot szintén Budán végezte, majd 1844-ben a pesti egyetem bölcsészkarán kezdte tanulmányait. 1847-ben mérnöki tanfolyamra ment. Az 1848-as szabadságharcban önkéntes tüzérként szolgált. A világosi fegyverletételkor Borosjenőnél megszökött a cári előőrsök elől. A szabadságharc bukása után egy ideig bujdosott, majd bebörtönözték, utána besorozták az osztrák hadseregbe. Itt 1854-ben elvégezte a hadmérnöki akadémiát; 1855-től a tüzérségi iskolában volt tanár. 1858-ban egy év szabadságra ment a propellerekkel kapcsolatos kísérleteit folytatni.
Miután kilépett a hadsereg kötelékéből, 1860-ban mérnökként kezdett dolgozni. 1861-ben Buda városának főmérnöke lett; ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia levelező taggá választotta. Tanított Selmecbányán majd 1869-től Pozsonyban. A tanítás mellett folytatta a korábban elkezdett ballisztikai kísérleteit és számításait. Ezzel párhuzamosan a hidraulika is foglalkoztatta. Hajócsavar-mintapéldányát sikerrel alkalmazta a Lloyd angol hajótársaság. A gőzturbina alapelvének korai megfogalmazása is az ő érdeme. Foglalkozott a szélerőgépek kutatásával is. 1872-ben kinevezték a kolozsvári egyetem matematika tanszékére, ahol haláláig működött. Az első tanévben a csillagászatot is ő oktatta. Négy alkalommal egy-egy tanéven át ő volt a matematika-természettudományi kar dékánja, majd 1895–96-ban az egyetem rektori tisztségét töltötte be. Rektori beköszönő beszédében a repülőgép jövőjét méltatta: "Új életviszonyok fognak fejlődni; a közlekedés függetlenebb lesz a vasúti rendszer hálózatától… a társadalom új nemzetközi szerződések s egyezmények által fogja magát biztosítani."
Művei
szerkesztés- A középfuterő befolyása a forgatott test szilárdságára. 1861[1]
- Az erőműtani csavarfelületek. A vízszintes szélkerék elmélete. Budapest, 1875
- A változtatási hánylat alkalmazása a propeller felület egyenleteinek lefejtésére. Budapest, 1877
- A madárrepülés általános elmélete. Kolozsvár, 1891
- A lebegő kerék bemutatója. Erdélyi Múzeum-Egyesület orvosi és természettudományi értesítője, 1893
- A repülőgépről. Magyar Mérnök és Építész Egylet Közl. 1894
Emlékezete
szerkesztés- Sírja a kolozsvári Házsongárdi temetőben található.
-
Martin Lajos szülőháza a budai várban, Táncsics utca 27.
-
Emléktáblája: Budapest, I. kerület, Táncsics utca 27.
-
Martin Lajos síremléke a kolozsvári Házsongárdi temetőben
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Gaal György: Egyetem a Farkas utcában: A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem előzményei, korszakai és vonzatai. Kolozsvár: Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. 2001. ISBN 973 0 02284 4
- Heinrich László: Az első kolozsvári csillagda. Bukarest: Kriterion. 1978. 64–65. o.
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Nemeskürty István: A kőszívű ember unokái. Budapest: Magvető. 1987. ISBN 963-14-1033-1
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.
További információk
szerkesztés- Asztalos Lajos: Martin Lajos, a repülés kolozsvári úttörője, Szabadság, 2010. január 10. Online hozzáférés Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Bitay Enikő, Máté Márton: Martin Lajos, a feltaláló mérnök és lebegőkereke, Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka XVIII., pp. 77–82. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár 2013. ISSN 2067-6808.
- Bitay Enikő: Martin Lajos (1827–1897) matematikus, mérnök, egyetemi tanár, a repülés egyik magyar úttörője, Szabadság, 2022. december 30. Online hozzáférés