Megkötöm lovamat

magyar népdal
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. augusztus 28.

A Megkötöm lovamat két különböző dallamváltozatban hasonló szöveggel ismert magyar népdal. Az első változat ismert Semmit se vétettem Nyitra városának, a második Lovamat kötöttem piros almafához kezdetű szöveggel is.

Első változat

szerkesztés
Megkötöm lovamat
Műfajmagyar népdal
Stílusrégi
Hangfajpentaton
A kotta hangnemeD moll
SorokA B C D
Hangterjedelem5–8 5–9 ♭3–8 1–7
Kadencia8 (5) 5
Szótagszám6 6 6 6
Előadásmódparlando
Előadási tempó66–56
A gyűjtés adatai
GyűjtőBartók Béla
A gyűjtés helyeÚjszász
A gyűjtés ideje1918
(Vár)megyePest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Kiemelt források
MNTVIII/A. 178.
Bartók-rend294
Dobszay429
Kodály–Vargyas98
 
1)
 

Megkötöm lovamat szomorúfűzfához,
lehajtom fejemet két első lábához.

A dalt Bartók Béla gyűjtötte 1918-ban a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Újszászon.

Feldolgozás:

Szerző Mire Előadás
Jandek Gusztáv két szólamú vegyeskar Megkötöm lovamat..., 1. dal
Bartók Béla zongora Tizenöt magyar parasztdal, 1. dal [1]

Az 1) változatot Kodály Zoltán gyűjtötte a Nyitra vármegyei Menyhén 1909-ben az alábbi szöveggel:[2]

Semmit se vétettem
Nyitra városának,
mégis besorozott
engem katonának.

Huszárnak sorozott,
bakancsnak iratott,
verje meg az Isten,
de megszomorított.

Elvisznek messzire,
messze a hazámtól,
el se búcsúzhattam
a kedves babámtól.


Második változat

szerkesztés

Lovamat kötöttem
Műfajmagyar népdal
Stílusrégi
SorokA A3 A3v Av
Hangterjedelem♯VII–♭3 2–5 2–5 ♯VII–♭3
Kadencia1 (♭3) ♭3
Szótagszám12 12 12 12
ElőadásmódPoco rubato
Előadási tempóLassan
A gyűjtés adatai
GyűjtőPéczely Attila
A gyűjtés helyeTápé
(Vár)megyeCsongrád megye
 

A dalt Péczely Attila gyűjtötte a Csongrád megyei Tápén Megkötöm lovamat piros almafához címmel.

Lovamat kötöttem piros almafához,
magamat kötöttem gyönge violához.
Lovamat eloldom, amikor a hold kel,
de tőled, violám, csak a halál old el.

Nem szoktam, nem szoktam kalickába hálni,
csak szoktam, csak szoktam zöld ágakra szállni.
Zöld ágakra szállni, fenyőmagot enni,
fenyőmagot enni, gyöngyharmatot inni.

Elbúcsúzom, rózsám, tőled utoljára,
kilenc álló évre visznek katonának.
Inkább leszek betyár az alföldi pusztán,
mégsem leszek szolga a császár udvarán.

A dallam leginkább Bródy János Ha én rózsa volnék című szövegével ismert.[3][4]

  1. Bartók Béla: 15 magyar parasztdal - 1. Rubato. Gabos Gábor YouTube (1969. július 26.) (Hozzáférés: 2016. január 25.) (audió)
  2. Százszorszép: 100 magyar népdal Kodály Zoltán gyűjtéséből. Közreadja: Bárdos Lajos. Budapest: Zeneműkiadó. 1957. 26. o. 14. kotta  
  3. Bródy János honlapja → 1973–1975 → Ha én rózsa volnék
  4. Ha én rózsa volnék. Koncz Zsuzsa YouTube (2006. december) (Hozzáférés: 2016. április 13.) (videó)

Szöveg:

Első változat:

  • Megkötöm lovamat. Magyar Természetbarát Szövetség (Hozzáférés: 2016. április 16.) (szöveg és kotta) arch
  • Béres József: Szép magyar ének. Negyedik kiadás. (hely nélkül): Akovita Könyvkiadó Kft. 2016. I kötet., 278. o. ISBN 978 963 88686 9 5  
  • Tiszán innen, Dunán túl: 150 magyar népdal. Borsy István–Rossa Ernő. Budapest: Editio Musica. 127. o.  
  • Kétszólamú – kíséret nélküli – kórusgyűjtemény. Kiss Lajos. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat. 1954. 85. o.  
  • A mi dalaink. Összeállította: Ugrin Gábor. Budapest: Tankönyvkiadó. 97. o.  

Második változat:

Felvételek

szerkesztés

Második változat: