Mezo-Amerika kronológiája
Mezo-Amerika kronológiája a kontinentális Közép-Amerika és Mexikó történelmében a Kolumbusz előtti (prekolumbiánus) időszak korszakokra osztása az emberi jelenlét első nyomaitól a spanyol hódítás befejeztéig.
Kronológia
szerkesztésPeriódus | Időszak | Fontosabb kultúrák és városok |
---|---|---|
Paleo-Indián | i. e. 10 000-i. e. 3500 | Honduras, Guatemala, Belize, obszidián és pirit lelőhelyek, Iztapan |
Archaikus kor | i. e. 3500-i. e. 1800 | Mezőgazdasági települések, Tehuacán |
Preklasszikus kor | i. e. 2000-250 | Ismeretlen kultúrák La Blancában és Ujuxtében, Monte Alto kultúra, Mokaya kultúra |
Korai preklasszikus kor | i. e. 2000-i. e. 1000 | Olmék terület: San Lorenzo Tenochtitlán; Közép-Mexikó: Chalcatzingo; Oaxaca völgy: San José Mogote. Maja terület: Nakbe, Cerros |
Középső preklasszikus kor | i. e. 1000-i. e. 400 | Olmék terület: La Venta, Tres Zapotes; Zoque terület: Chiapa de Corzo; Maja terület: El Mirador, Izapa, Lamanai, Xunantunich, Naj Tunich, Takalik Abaj, Kaminaljuyú, Uaxactun; Oaxaca völgy: Monte Albán, Dainzú |
Késő preklasszikus kor | i. e. 400-i. sz. 200 | Zoque terület: Chiapa de Corzo; Maja terület: Uaxactun, Tikal, Edzná, Cival, San Bartolo, Altar de Sacrificios, Piedras Negras, Ceibal, Rio Azul; Közép-Mexikó: Teotihuacan; Öböl partja: epi-olmék kultúra |
Klasszikus kor | 200-900 | Klasszikus maja központok, Teotihuacan, zapotékok |
Korai klasszikus kor | 200-600 | Maja terület: Calakmul, Caracol, Chunchucmil, Copán, Naranjo, Palenque, Quiriguá, Tikal, Uaxactun, Yaxha; Teotihuacan, zapotékok fénykora; Bajío fénykora. |
Késő klasszikus kor | 600-900 | Maja terület: Uxmal, Toniná, Cobá, Waka', Pusilhá, Xultún, Dos Pilas, Cancuén, Aguateca; Közép-Mexikó: Xochicalco, Cacaxtla, Cholula; Öböl-part: El Tajín és Klasszikus Veracruz kultúra |
Záró klasszikus kor | 800-900/1000 | Maja terület: Puuc - Uxmal, Labná, Sayil, Kabáh |
Posztklasszikus kor | 900-1519 | aztékok, taraszkánok, misztékek, totonakok, pipilek, itzák, ko'wojok, kicsék, kakcsikelek, pokomamok, mamok |
Korai posztklasszikus kor | 900-1200 | Tula, Mitla, Tulum, Topoxté |
Késő posztklasszikus kor | 1200-1519 | Tenochtitlan, Cempoala, Tzintzuntzan, Mayapán, Ti'ho, Q'umarkaj, Iximché, Mixco Viejo, Zaculeu |
Spanyol hódítás utáni korszak | 1697-ig | Közép- Peten: Tayasal, Zacpeten |
Idővonal
szerkesztésÁttekintés
szerkesztésPaleo-indián korszak
szerkesztési. e. 10000-i. e. 3500
A vadászó-gyűjtögető életmód kora. Kezdete az embernek ezen a tájon való megjelenésével tehető egyidőre, a korszak végét a mezőgazdaság, állandó települések, a fazekasság kialakulása jelenti.
Archaikus kor
szerkesztési. e. 3500-i. e. 1800
Ebben a korszakban már léteztek állandó települések, ahol mezőgazdasággal foglalkoztak és megjelent a szövőszék is.
Preklasszikus kor
szerkesztési. e. 1800-i. sz. 200
Az államok kialakulás ebben a korszakban történt. Ekkor alapították az első városokat, és ehhez a korszakhoz köthető a szertartásokhoz kapcsolódó első lépcsős építmények megépítése is.
A korszak végére kialakult a mezoamerikai hitvilág a maga rituáléival és mítoszaival. Már használták a számolási- és írásrendszereket, a naptárat. A későbbi korok művészeti formái és technológiái is ebben a korban alakultak ki.
Ebben a korszakban az olmék civilizáció hozott létre olyan helyeket, mint La venta és San Lorenzo Tenochtitlán. Ugyanekkor a korai zapoték, a Monte Alto kultúra Guatemalában és a maja civilizáció is kezdett kialakulni. A legfontosabb korai maja városok Nakbe, El Mirador, San Bartolo, Cival és Takalik Abaj.
Klasszikus kor
szerkesztés200-900
A kort a helyi, regionális művészetek, a szövés és az építészet gazdasága és finomsága miatt hívjuk klasszikusnak. A korban tovább folytak az építkezéssel, de számos mezőgazdasági újdonság is megjelent, többféle terményt voltak képesek termeszteni. A középületek kőből készültek és be voltak vakolva, gyakran dekoratívan, falfestményekkel díszítették őket.
A klasszikus korban Teotihuacán metropolisszá nőtte ki magát. A maja civilizáció virágkora volt ez, olyan városokkal, mint Tikal, Palenque és Copán. A korszak Közép-Amerikában a 7. század körül ért véget Teotihuacán bukásával, de a maják kultúrája még virágzott néhány évszázadig.
Posztklasszikus kor
szerkesztés900-1697
A posztklasszikus korban több nép és város elbukott, bár néhány folytatta életét, mint Oaxaca, Cholula, a maják a Yucatán-félszigeten Chichén Itzában és Uxmalban.
A posztklasszikus kort gyakran kulturális hanyatlásként írják le, bár fejlődés mutatható ki az építkezés, a mérnöki tudás és a fegyverek terén. A kohászat, amit 800 körül fedeztek fel képes volt ékszereket és néhány munkaeszközt elkészíteni azáltal, hogy új ötvözeteket és technikákat találtak fel. Ebben a korban a népesség gyors növekedésnek indult, különösen Közép-Mexikóban, 1200 után.
A toltékok egy időre magukhoz ragadták a hatalmat a 11-13. században. Az Azték Birodalom a 15. század elején alakult ki, és úton volt ahhoz, hogy olyan hatalmat gyakoroljon az egész régió felett, amire Teotihuacan óta nem volt példa, amikor megjelentek a spanyolok.
A maja újjászületés a Yucatánon és dél-Guatemalában és az aztékok fénykora egy reneszánszt indított el a művészetekben és a tudományban, például megjelent a Puebla-Mexica stílus a fazekasságban, aranyholmik tűntek fel, kódexet illusztráltak. A posztklasszikus kor 1697-ig tartott, amikor az utolsó független államot, Tayasalt is meghódították az európaiak.
Források
szerkesztésJegyzetek
szerkesztésFordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Mesoamerican chronology című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.