Mikó István (szakíró)

(1929–) erdélyi magyar vadászati szakíró
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 16.

Oroszfáji Mikó István (álneve: Oroszfáji István; Marosvásárhely, 1929. július 9.) erdélyi magyar vadászati szakíró. Apja Mikó László gazdasági szakíró.

Mikó István
Született1929. július 9. (95 éves)
Marosvásárhely
Nemzetiségemagyar
SzüleiMikó László
Foglalkozásavadászati szakíró
SablonWikidataSegítség

Életútja

szerkesztés

A kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán kataszteri földmérői képesítést szerzett (1951). Pályáját a nagyszalontai rajoni néptanács kataszteri felügyelőjeként kezdte (1951-57), állami gazdasági öntözési előadó Bihar megyében (1957-62), az argeşi vízierőmű földmérője (1962-66), öntözési felügyelő Bihar megyében (1966-72), Marosvásárhely vízügyi igazgatóságán (1973-83), a Maros megyei talajjavító vállalatnál mérnök (1983-89). Törvényszéki szakértő. 1989 áprilistól a magyarországi Kálon él.[1]

Vadászati szaktanulmányokkal szerepel az Antologia de vînătoare szerzői közt (1979), a budapesti Nimród vadászújságban és az Erdélyi Tudósításokban, Kisfiam bizonyítványa c. írásával A Hétben is jelentkezett (1976).

  • Vadászkönyv (Kriterion Kiskalauz, 1984).
  • Ahogy lehetett... Vadászemlékek Erdélyből [1995].
  • Vár állott, most kőhalom. Emlékképek, gondolatok az erdélyi magyar földbirtokosok életéről [Kolozsvár], 1996.
  • Vadászkalandok a csodák országában, Csíkszereda, 1997.