Noel Field
Noel Haviland Field (London, 1904. január 23. – Budapest, 1970. szeptember 12.) amerikai származású kommunista, több kelet-európai kirakatper „ürügye”.
| Noel Field | |
| Született | Noel Haviland Field 1904. január 23.[1][2][3][4][5] London |
| Elhunyt | 1970. szeptember 12. (66 évesen)[1][2][3][4][6] Budapest |
| Állampolgársága | amerikai[5] |
| Szülei | Herbert Haviland Field |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Harvard Egyetem |
| Sírhelye | Farkasréti temető (Tor-212. fülke) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Noel Field témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életrajza
szerkesztésA világháború előtt és alatt
szerkesztésNoel amerikai apa és angol anya gyermekeként született Londonban. Két lány- és egy fiútestvére volt. Apja halála után családja az Egyesült Államokba költözött, ahol ő és testvérei is a Harvard Egyetemen tanultak.[7]
Tanulmányai befejezte után az 1920-as évek végén az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának lett a munkatársa. Ekkoriban fogalmazódtak meg benne antifasiszta, szovjetbarát nézetei.[7] 1933-ban megismerkedett Paul és Hede Massinggal, két illegális ausztriai kommunistával, akik azért érkeztek Amerikába, hogy titkos szovjet kémhálózatot építsenek ki befolyásos baloldali szereplőkből.[8] Fieldet végül 1935-ben sikerült beszervezniük az NKVD-be, de a munkáját 1936-ban abba is hagyta, hogy a felkínált lehetőséggel élve, a Népszövetség titkárságán dolgozzon tovább, Genfben.[9] Svájcban az ottani szovjet kémfőnök, Valter Krivickij keze alá került.[8]
A spanyol polgárháborúban a Népszövetség küldöttjeként 1938–39-ben segített a segélyek elosztásában, illetve segítette a köztársaság-párti (avagy Franco-ellenes) erők tagtoborzását, a sebesültek ápolását.[8] Eközben került jó barátságba a Nemzetközi Brigád egyik német orvosával, doktor Glaserrel, akinek lánya, Erica a brigád egyik visszavonulása közben megbetegedett, és gyógykezelése miatt elszakadni kényszerült a szüleitől. Fields és felesége megígérték, hogy megkeresik és amint lehet, visszajuttatják a nőt családjához.[8] A spanyol–francia határ mentén meg is találták egy táborban, ahonnan magukkal vitték Svájcba, és saját lányukként kezeltették.[10] 1939 szeptemberére beszélték meg a találkozót Londonba, a Glaser család egyesülése azonban a második világháború kitörése miatt olyannyira megnehezült, hogy Erica végül is Fieldéknél maradt, és gyakorlatilag a nevelt lányuk lett.
1940 októberében otthagyta munkahelyét, hogy a frissen alakult Unitárius Univerzalista Közszolgálati Bizottság (Unitarian Universalist Service Committee) menekültügyi igazgatója legyen Marseille-ben, segítséget és védelmet nyújtva elsősorban az antifasiszta, illetve a baloldali elemeknek, illetve részt vett a valamilyen okból veszélyeztetett személyek Svájcba menekítésében.[7] Pozícióját felhasználva egyúttal segédkezett a különböző közép-kelet-európai kommunisták közötti kapcsolattartásban, amikor menekültügyben utazott különböző helyekre. Az általa megmentett személyek egy része később különböző pozíciókat szerzett a háború után kiépülő kommunista rendszerekben. A háború alatt Allen Dullesnek, a CIA jogelődje, az Office of Strategic Services (OSS) európai vezetőjének is dolgozott, aki rajta keresztül hangolta össze az OSS titkos akcióit a helyi kommunistákkal, partizánokkal és egyéb baloldali ellenállókkal, amennyiben szükség volt rájuk. Dulles egyúttal abban is reménykedett, hogy Field információkkal is tud szolgálni a titkosszolgálat számára Sztálin háború utáni terveiről.[11]
A világháború után
szerkesztés1949-ben Prágába utazott abban a reményben, hogy valamilyen pozícióhoz juthat a Károly Egyetemen. Fieldet megérkezése után pár nappal két férfi kíséretében látták távozni a hotelből, ahol megszállt, csomagjait hátrahagyva.[12] Felesége, mivel nem hallott felőle, attól félvén, hogy férjét a CIA elrabolta Massingékhoz fűződő kapcsolata miatt, kis idő múlva követte Prágába. Megérkezésekor az államvédelem várta, akik kihallgatása után Pozsonyban átadták a magyar hatóságoknak, akik letartóztatták és Budapestre hurcolták, ahol férje is raboskodott.[8]
Field egyik bátyját, Hermannt is letartóztatták, mikor az Varsóban volt meglátogatni két lengyel barátját. Hermannt hazafelé menet tartóztatták le a reptéren.[13] Egy külvárosi házban kialakított cellában tartották fogva és hallgatták ki három éven keresztül. Noel nevelt lánya, az időközben amerikai férjhez ment és így „nevet váltott” Erica Wallach 1950-ben elkezdte keresni nevelőszüleit, miután kommunista múltja miatt (a háború után egy ideig a Németország Kommunista Pártjának dolgozott, akiket pont a férjéért hagyott ott) elutasították beutazási kérelmét az Egyesült Államokba.[13] A nevelőszülei utáni keresés közben hallgatta ki az MVD (a szovjet belügyminisztérium) az egyik telefonbeszélgetését Leo Bauerrel, a legnagyobb keletnémet rádió főszerkesztőjével, a család barátjával. Bauer felettese parancsára Ericát Kelet-Berlinbe csalta, ahol letartóztatták és kémkedés vádjával egy szovjet katonai bíróság Berlinben halálra ítélte. Ericát 1953-ban a „Lubjankába” szállították (a Szovjet Állami Politikai Igazgatóság épülete a Lubjanka téren, Moszkvában) kivégzésre. Ítéletét Sztálin halála után végül végrehajtás helyett kényszermunkára változtatták, amit a vorkutai Gulág-táborban töltött le.[13]
Noel Field a Rajk-perrel kapcsolatban került Budapestre 1949-ben. A perben kémhálózat kiépítésével és működtetésével vádolták (noha ténylegesen sohasem vádolták meg), aminek segítségével próbálta bomlasztani az egyéni ellenállást (különösen Németországban[14]), illetve növelni a nyugati befolyást, egy megosztott háború utáni Németország születése érdekében.[15] Miután Rajkot halálra ítélték, Field ügyében nem született döntés, ehelyett öt éven át raboskodott, miközben rendszeresen „kihallgatták”, többször majdnem halálra kínozva. 1950-ben több kelet-németországi kommunista funkcionáriust (például a Radio Berlin illetve a keleti zóna vasútjainak igazgatóit) is börtönre, vagy halálra ítéltek a „Noel Fielddel történő különleges kapcsolattartás” vádjával.[15] Rudolf Slánský csehszlovák kommunista politikus koncepciós perében is Noel Field volt megjelölve, mint a „kémfőnökük”.[15]
Field végül 1954 októberében szabadult anélkül, hogy hivatalosan bármivel is megvádolták volna.[8] Ugyanezen hónapban testvérét, Hermannt, illetve feleségét is kiengedték. Hermann ezután Amerikába távozott és könyvet írt az átélt borzalmakról.[7] 1955-ben nevelt lányát is kiengedték a vorkutai táborból Nyikita Hruscsov amnesztiájával. Erica kommunista múltja miatt azonban továbbra sem kapott beutazási engedélyt Amerikába, mígnem 1957-ben Allen Dulles közbenjárására mégis kiutazhatott férjéhez és lányaihoz.[10] Az átélt eseményekről 1967-ben ő is könyvet írt Light at Midnight címmel.[16]
Noel az átélt események ellenére is hithű kommunista maradt, sőt, a vele szemben alkalmazott módszereket részben meg is értette, lévén gondolataiban, világnézetében gyakorlatilag ugyanazokat vallotta, mint fogvatartói. Erre hivatkozva politikai menedékjogot kért Magyarországon, amit meg is kapott. Haláláig Budapesten élt, hamvait a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra; tíz évvel később elhunyt feleségét is mellé temették.
Életéről 1997-ben Werner Schweitzer svájci producer egy dokumentumfilmet készített.[17]
Magyarul megjelent művei
szerkesztés- A kém. A Rajk-per titkos amerikai koronatanúja (True believer); ford. Bart István; Corvina, Bp., 2016
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ a b Evidence zájmových osob StB
- ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b c d Field, Hermann H., Kate Field. Trapped in the Cold War: The Ordeal of an American Family. Stanford University Press. DOI: angol (2002). ISBN 0804744319. OCLC 228212361
- ↑ a b c d e f Kaplan, Karel, Karel Kovanda. Report on the Murder of the General Secretary. I.B.Tauris (1990). ISBN 1850432112. OCLC 20995411
- ↑ Schlesinger, Arthur Meier, Arthur Meier Schlesinger, Jr.. The Politics of Upheaval, 1935-1936 (angol nyelven). Houghton Mifflin Books, 204. o. (2002). ISBN 0618340874
- ↑ a b Srodes, James. Allen Dulles: Master of Spies (angol nyelven). Regnery Publishing, 143. o. (2000). ISBN 0895262231
- ↑ Waller, John H.. The Unseen War in Europe (angol nyelven). I.B.Tauris, 359. o. (1996). ISBN 1860640923
- ↑ Schlesinger, Arthur Meier. A Life in the Twentieth Century. Houghton Mifflin Books, 499–500. o. (2000). ISBN 0618219250
- ↑ a b c Hodos, George H.. Show Trials: Stalinist Purges in Eastern Europe, 1948-1954. Greenwood Publishing Group, 143. o. (1987). ISBN 0275927830
- ↑ McLellan, Josie. Antifascism and Memory in East Germany. Oxford University Press, 359. o. (2004). ISBN 0199276269
- ↑ a b c „Fielding Error”, Time, 1954. november 29.. [2013. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. július 2.)
- ↑ Wallach, Erica. Light At Midnight. Garden City, NY: Doubleday (1967)
- ↑ Noel Field - Der erfundene Spion (1997) (TV). IMDb. (Hozzáférés: 2008. július 2.)
Irodalom
szerkesztés- Noel Field: Hitching Our Wagon to a Star, Mainstream, January 1961
- Werner Schweizer: Noel Field, Invented Spy (documentary film). Zurich: Tchoint Venture Film Productions, 1996
- Stewart Steven: Operation Splinter Factor. New York: J. B. Lippincott Company, 1974
- John Earl Haynes and Harvey Klehr, Venona: Decoding Soviet Espionage in America, Yale University Press, (1999).
- Lewis, Flora. Red Pawn : The Story of Noel Field. Doubleday & Company (1965)
- Klingsberg, Ethan. „Case Closed on Alger Hiss?”. The Nation. [2006. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]., 1993. november 8.
További információk
szerkesztés- Noel és Herta Field iratai, Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár, PIL 903. f.
- Kémek, korok, életek. Erica Glaser Wallach és Noel H. Field története; szerk., előszó, jegyz. Majtényi György, Mikó Zsuzsanna, Szabó Csaba; Libri–MNL, Bp., 2017 (angolul is)
