Nyugati (Dunántúli) evangélikus egyházkerület
A Nyugati (Dunántúli) evangélikus egyházkerület a Magyarországi Evangélikus Egyház három egyházkerületének egyike. Székhelye Győrött található, lapja a Dunántúli Harangszó. 107 dunántúli evangélikus egyházközség alkotja, a Dunántúl területét Tolna és Baranya vármegye, valamint Pest vármegye és Budapest dunántúli részeinek kivételével fedi le. A dunántúli evangélikus gyülekezetek magasabb egyházszervezetének kiépülése a 16. század közepén kezdődött, az egyházkerület alapítási évének 1576-ot tekinti. 1952-es megszüntetéséig Dunántúli Evangélikus Egyházkerület néven állt fent. 2000-ben hozták újra létre, ekkor már Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület néven.
Története
szerkesztésDunántúli Evangélikus Egyházkerület 1576–1952
szerkesztésA reformáció lutheri iránya már az 1520-as években megjelent a Dunántúlon, és sorra szerveződtek a gyülekezetek többek között Dévai Bíró Mátyás és Huszár Gál munkássága nyomán. Sztárai Mihály 1544-től Tolnában és Baranyában majd Veszprém vármegyében folytatott reformátori-gyülekezetszervező tevékenységét jól mutatja, hogy a dunántúli egyházkerület őt tekinti első püspökének. A dunántúli evangélikus gyülekezetek első szélesebb körű püspökválasztására viszont csak 1576-ban, valószínűleg Hegyfalun került sor, ahol Szegedi Máté lelkészt választották szuperintendensnek, szervezetük hitvallási alapjának pedig az Ágostai hitvallást nyilvánították. Ez az esemény tekinthető a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület megalakulásának.
A XVI. század végétől az ellenreformáció nagyban korlátozta a dunántúli evangélikusság hitéletét is. A szuperintendenseket a Habsburg hatalom különösen gyakran vetette börtönbe. Az ellenreformáció egyik csúcspontja az 1671-1681 közötti ún. gyászévtized volt. Ennek során szinte mindenütt akadályba ütközött a protestáns istentiszteletek tartása, a pozsonyi ítélőszék számos lelkészt vetett fogságba, kényszerített áttérésre, vagy gályarabságra. Szenczi Fekete István dunántúli szuperintendenst is sikerült katolizálásra kényszeríteniük, és hat évtizedig nem is volt püspöke az egyházkerületnek. Az 1681-es soproni országgyűlés lehetővé tette, hogy vármegyénként két településen – ezek az ún. artikuláris helyek – valamint a szabad királyi városokban és végvárakban tarthassanak evangélikus istentiszteletet is. A Dunántúlon így az evangélikusság legális istentiszteleti helyei Nemesdömölk, Nemescsó, Nemeskér, Vadosfa, a szabad királyi város Sopron és az ekkor még végvár Pápa és Győr voltak. A helyzet enyhülését jelentette III. Károly király 1731-ben kiadott Carolina resolutiója. Ennek nyomán választhattak újra szuperintendenst a dunántúli evangélikusok 1742-ben Tóth-Sipkovits János személyében. Ekkor rögzült az egyházkerület területe is: a dunántúli kerülethez tartozott a Dunántúl minden evangélikus gyülekezete, kivéve Moson vármegyét valamint Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye dunántúli részeit, de hozzá tartoztak a horvátországi egyházközségek is.
A 19. század egyik legjelentősebb szuperintendense Kis János soproni lelkész volt, a kor neves költője, Berzsenyi Dániel „felfedezője”. A püspöki székben őt követő Haubner Mátét az 1848–49-es forradalom és szabadságharc melletti kiállása miatt a Habsburg hatalom börtönbe záratta. 1894-ben a zsinat a Fejér-Komáromi Egyházmegyét a dunáninneni egyházkerülethez csatolta, így a kerületnek 1920-ig 10 egyházmegyéje volt: győri, kemenesaljai, külsősomogyi, soproni alsó, soproni felső, tolna-baranya-somogyi, vasi felső, vasi közép, veszprémi és zalai.
Kapi Béla püspököt a Magyarországi Tanácsköztársaság forradalmi törvényszéke halálra ítélte, de az 1919. augusztus 5-ére tervezett kivégzést már nem tudták végrehajtani. A trianoni békeszerződés értelmében Ausztriához került több nyugati határszéli (Őrisziget kivételével németajkú) egyházközsége; 11 vendvidéki gyülekezet (ez ma nagyobbrészt a Muravidék területe, Szlovénia része), a Baranya-háromszögben fekvő Kácsfalu és a horvátországi egyházközségek pedig a délszláv államhoz. De még így is a négy evangélikus egyházkerület közül a dunántúlitól csatoltak el a legkevesebb egyházközséget, így gyülekezetszám tekintetében 1952-ig a legnagyobb egyházkerület volt. Az elcsatolások következtében megszűnt a Vasi Felső Egyházmegye, így a kerület 1920 és 1952 között 9 egyházmegyéből állt. 1941 tavaszán, a Délvidék visszacsatolásakor a 11 vendvidéki gyülekezet újra csatlakozhatott a kerülethez, de 1945-ben megint Jugoszláviához kerültek. A 20. század első felében évtizedekig Kapi Béla püspök és Mesterháy Ernő kerületi felügyelő állt az egyházkerület élén. 1948 nyarán politikai nyomásra mindketten lemondásra kényszerültek. Helyükre Túróczy Zoltán, az 1945 nyarán letartóztatott, de 1948-ban rehabilitált tiszai egyházkerületi püspök és Velsz Aladár kisgazda politikus került. 1952 februárjában őket is lemondatták, majd az állampárt nyomására a kerületi struktúra teljes átalakításával megszüntették a nagy múltú egyházkerületet. Az addigi négy egyházkerület (bányai, dunáninneni, dunántúli és tiszai) helyett kettőt, egy délit és egy északit hoztak létre, melyek közös határa a volt dunántúli kerületet is kettévágta: Tolna-Baranya és Somogy-Zala a déli kerülethez, Győr-Sopron, Vas és Veszprém megye az északihoz került.
Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület 2000–
szerkesztés
A rendszerváltást követően lehetőség nyílt az előnytelen egyházkerületi struktúra megváltoztatására. A megoldási lehetőségeket mérlegelve az egyház zsinata 1997. február 22-én a meglevő két kerület mellett a dunántúli egyházkerület újbóli felállítása mellett döntött, amelynek neve Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület lett. A régi dunántúli kerületből nem került vissza hozzá a Tolna-Baranyai Egyházmegye, de része lett az 1952 előtt Dunáninnenhez tartozó Fejér-Komáromi Egyházmegye és a mosoni gyülekezetek. Így 2000-ben öt egyházmegyével alakulhatott meg a kerület: Fejér-Komáromi Egyházmegye, Győr-Soproni Egyházmegye, Somogy-Zalai Egyházmegye, Vasi Egyházmegye és Veszprémi Egyházmegye. Az egyházkerület életének formálódásában már évekkel a hivatalos megalakulás előtt nagy szerepet játszott a kezdetben a soproni Berzsenyi Líceum által kiadott, 1997 és 2011 között havonta megjelenő Dunántúli Harangszó. 2000 tavaszán választották meg a régi-új kerület első elnökségét: Ittzés János kőszegi lelkészt püspöknek, dr. Weltler János veszprémi gyógyszerészt pedig egyházkerületi felügyelőnek. Beiktatásukra 2000. szeptember 23-án került sor. 2006-ban a Győr-Soproni Egyházmegye kettévált Győr-Mosoni Egyházmegyévé és Soproni Egyházmegyévé. 2011-ben, Ittzés János nyugdíjba vonulásakor Szemerei János kaposvári lelkészt választották püspökké.
PüspökökszerkesztésSztárai Mihály 1553–1575 Ittzés János 2000–2011 |
Egyházkerületi felügyelőkszerkesztésOstffy Mihály 1735–1753 Weltler János 2000–2006 Szabó György 2006–2012 Mészáros Tamás 2012–napjaink |
Szervezeti felépítés
szerkesztés107 egyházközség található az egyházkerület területén, amik 6 egyházmegyét alkotnak:
|
|
- Az egyházközségek felsorolását lásd: Magyarországi evangélikus egyházközségek listája
Az egyházkerület jelenlegi vezetése:
- Szemerei János püspök
- Mészáros Tamás egyházkerületi felügyelő
- Bencze András püspökhelyettes (székesfehérvári lelkész)
- Rátz András egyházkerületi másodfelügyelő
Evangélikus intézmények az egyházkerület területén
szerkesztés- Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium, Kollégium és Szakképző Iskola, Sopron
- Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, Sopron
- Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium, Kőszeg
- Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ (gimnázium, általános iskola és óvoda), Győr
A kőszegi evangélikus szakközépiskola - Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola, Pápa
- Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola, Sopron
- Kmety György Evangélikus Általános Iskola és Óvoda, Marcaltő
- Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskola, Szombathely
- Evangélikus Óvoda, Bakonycsernye
- Forrás Evangélikus Keresztyén Óvoda, Várpalota
- Hajnalcsillag Evangélikus Óvoda, Celldömölk
- Kerekerdő Evangélikus Óvoda, Lajoskomárom
- Örömhír Evangélikus Keresztyén Óvoda[halott link], Veszprém
- Agape Evangélikus Szeretetszolgálat, Lajoskomárom
- Evangélikus Szeretetház, Győr
- Fabricius Endre Evangélikus Szeretetotthon, Sopron
- Johanneum evangélikus Diakóniai Központ, Szombathely
- Kőszegi Evangélikus Szeretetotthon, Kőszeg
- Lakos Ádám Evangélikus Szeretetszolgálat, Boba
- Magyarországi Evangélikus Egyház Kapernaum Szeretetintézménye, Gyenesdiás
- Nádasdi Evangélikus Szociális Központ, Nádasd
- Sartoris Szeretetszolgálat, Nemescsó
- Túróczy Zoltán Szombathelyi Evangélikus Idősek Otthona, Szombathely
- Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthon, Balatonszárszó
- Evangélikus Vendégház, Sopron
- Grünfeld Pál Evangélikus Vendégház, Nagyveleg
- Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ Archiválva 2012. január 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, Révfülöp
