Olaszfalu

	Olaszfalu
	Római katolikus templom
	; Olaszfalu címere
	; Olaszfalu címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Zirci
Jogállás	község
Polgármester	Törökné Ringl Krisztina (független)
Irányítószám	8414
Körzethívószám	88
	Népesség
Teljes népesség	1000 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	24,23 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	42,8 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 14′ 36″, k. h. 17° 54′ 19″47.243411°N 17.905331°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 36″, k. h. 17° 54′ 19″47.243411°N 17.905331°E
	Olaszfalu Pozíció Veszprém vármegye térképén
	Olaszfalu weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Olaszfalu témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Olaszfalu (németül: Wallendorf) község Veszprém vármegyében, a Zirci járásban. A 82-es főút közelében fekszik, Veszprémtől 20, Zirctől 5 km-re. Településrészei Alsópere és Felsőpere. A községben történt a második világháború végén az országot megszálló szovjet csapatok (magyarországi összehasonlításban) egyik legkegyetlenebb, kifejezetten a civil lakosok ellen irányuló atrocitása, melynek 32 polgári személy (zömmel levente-korú fiatal) esett áldozatául.

Fekvése

Olaszfalu a Veszprém–Zirc közötti 82-es főútról Zirc előtt letérve, rövid bekötőúton érhető el. Északról Nagyesztergár, északkeletről Bakonynána, keletről Tés, délkeletről Öskü, délről Hajmáskér és Eplény, délnyugatról Lókút, északnyugatról pedig Zirc határolja. Belterülete 111 hektár, külterülete 5003 hektárt foglal magában.

A község karsztos hegyvidéki tájon fekszik, átlagosan 400 méteres tengerszint feletti magasságban, szép fekvése és a Bakony számos közkedvelt turisztikai látványosságának közelsége miatt népszerű hely a kirándulók körében.

Éghajlata változatos, a Bakony hegyei ugyanis felemelkedésre kényszerítik az északnyugatról érkező hűvös és párás szeleket, amik ezért bő csapadékkal árasztják el a környéket. Előfordult már olyan is, hogy bár az egész országban sehol nem esett a hó, Olaszfaluban havazott, mert az eplényi sípálya felől a déli szél a falu térségébe szállította a hóágyúzás folytán keletkező kondenzációs magvakat, s ennek hatására a páradús levegőből hópelyhek formájában csapódott ki a vízgőz.^[3]

Irtásföldjein szántók, legelők, rétek találhatók, talaja jobbára hegylábi, agyagos hordaléktalaj.

Határában halad el a Győrt Veszprémmel összekötő 11. számú vasútvonal, melynek korábban megállója is volt Olaszfalun, ezt azonban már évekkel ezelőtt megszüntették.^[4]

Érdekesség, hogy Olaszfalu a Zirci járás legnagyobb közigazgatási területű települése (Zircnél is nagyobb), és Veszprém vármegye nyolcadik legnagyobb közigazgatási területű községe.

Története

A község területén az első ismert település a honfoglalás idején alakult ki, a mai községtől délkeletre lévő Köves-kút környékén, ami a török korig folyamatosan lakott volt. Ennél régebbi történelmi korokból eddig csak kőkorszaki kőeszközök, illetve római kori ezüstpénzek, vaslándzsák kerültek. A falu nevének eredete 1182-ig vezethető vissza: III. Béla magyar király ebben az időben Franciaországból cisztercita szerzeteseket telepített Zircre, és két jobbágyfalut adományozott számukra: Sault (a mai Sólyt) és egy másik falut, melynek akkori neve nem maradt fent – ez lehetett a mai község határában lévő Köves-kút és környéke –, a szerzetesekkel együtt pedig francia (vallon) mesteremberek is költöztek erre a vidékre. Mivel a faluban akkor délszláv népcsoportok képviselői laktak, akiknek a nyelvében a francia „vlaszi”, így lett a falu neve először Ulaszi, majd Olaszi, végül Olaszfalu.^[5]

A település nevének első okleveles említése 1488-ból származik, a falut ekkor „Olaszfalwa”-nak írták. Idővel a szláv és a vallon lakosság is elmagyarosodott és beolvadtak az itt letelepedett honfoglalók utódai közé.

A török hódoltság alatt a falu teljesen elpusztult, később (1720-1750 táján) az elnéptelenedett területre svábokat, frankokat, burgundiaiakat és morvákat telepítettek; Sziléziából, Vesztfáliából és Passau környékéről is érkeztek ide telepesek. A zirci apátság közelsége miatt az eredetileg református többségű lakosoknak a katolikus hitre kellett áttérniük, aki nem katolizált, annak el kellett költöznie – az elköltözők részben Dudarra, részben Litérre települtek át. 1918-ban az olaszfalui családok több mint 80%-a német ajkú volt.

A lakosság fő megélhetési forrása kezdetben az erdő volt: faeszközöket készítettek, szenet égettek, majd az irtásföldeken földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak. A hegyi patakok vizét már a török kor előtt hasznosították – az első erre utaló adat még 1421-ből való, eszerint a falu határában halastavakat alakítottak ki. E tavak gátjait még évszázadokkal később is hasznosították: a 18. században 11 malom jött létre a falu területén (a Cuhán és a bele csatlakozó patakokon) ezek felhasználásával.

Olaszfalu történelmének legfeketébb napja 1945. Nagypénteke (március 23.) volt, amikor szörnyű mészárlást vittek végbe a polgári lakosság körében a települést egy nappal korábban elfoglaló szovjet alakulatok: egy tisztázatlan hovatartozású szovjet egység tagjai reggel 9 és este 6 óra között 32 olaszfalui lakost – jórészt 16 és 22 év közti fiatalt – végeztek ki. A mészárlás okai nem ismertek, de minden bizonnyal összefügg azzal, hogy az olaszfalui elöljáróságnak 1945 februárjában sikerült „megmentenie” a helyi levente-fiatalságot a német kitelepítéstől, a szovjeteknek viszont épp ezért gyanús lett a faluban lévő, feltűnően sok fiatal férfi és fiatalember. Egyes feltevések szerint a mészárlást szovjet belügyi alakulatokhoz tartozó^[6] személyek hajtották végre – a szemtanúk visszaemlékezései szerint a fiatalokat négy, oroszul beszélő, de mongol kinézetű férfi végezte ki.^[7] A magyarországi viszonylatban is példátlan mészárlásnak Mozsgai József Fájdalmas Péntek című könyvével állított emléket. A kivégzések ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda 66 évvel az események után, 2011-ben indított nyomozást.

Alsópere a Nádasdy család egykori birtoka, vadgazdálkodási központja volt, nagy gonddal kialakított angolkertje előkelő pihenőhelynek számított. Ezen a környéken ejtette el Széchenyi Zsigmond későbbi vadász-író 1911-ben az első őzbakját, majd öt évvel később első szarvasbikáját is. Az egykori birtokon – ami ma a HM Verga Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. területe – 2013-ban turisztikai és kulturális központot alakítottak ki, többek között a korábbi arborétum megújításával, egy ökumenikus kápolna felépítésével és egy gazdagon berendezett látogatóközpont létesítésével. Az arborétum részeként emlékparkot alakítottak ki tucatnyi facsemetével, a hírneves magyar vadászok, erdészek és vadgazdálkodók emlékére, és felállítottak egy nyolcméteres, fenyőfából ácsolt keresztet is, a szétszakított magyar nemzet összetartozásának szimbolizálására.^[8]

A település jelene

Olaszfalu rovástábla

Olaszfalu lakosságszáma 2010-ben 1108 fő (534 férfi és 574 nő) volt, ebből 153 fő volt 0-14 éves kor közötti gyerek. A település központjában a lakások száma 335, Felsőperéhez 28, Alsóperéhez 4 lakás tartozik. A falu aktív dolgozóinak száma (ugyancsak 2010-es adat szerint) 630 fő, ez az állandó népesség 58,8%-a; a munkaképes lakosság zöme Zircen és Veszprémben dolgozik. A falu 1993 óta rendelkezik önálló önkormányzatisággal, mára kiépült a kábeltelevíziós rendszer, a telefonhálózat, gázhálózat és a szennyvízcsatorna is.

Az olaszfalui templom búcsúnapja Szentháromság vasárnapján, azaz Pünkösd utáni vasárnap van. A településen minden évben főzőversennyel és vetélkedőkkel egybekötött Gyermeknapot tartanak, szeptemberben a Magas-Bakonyi Krumpliszüreti és Művészeti Fesztivál (röviden Krumplifesztivál) eseményeinek ad otthont a település (2003 óta), Karácsony előtt pedig közös ünneplést szerveznek, betlehemesekkel, óvodások, iskolások és a helyi kamarakórus fellépésével, a Vendel-szobor melletti fenyők alatt.

Közélete

Polgármesterei

1993–1994:
1994–1998: Máhl Ferenc (független)^[9]
1998–2002: Máhl Ferenc (független)^[10]
2002–2006: Máhl Ferenc (független)^[11]
2006–2007: Máhl Ferenc (független)^[12]
2007–2010: Boriszné Hanich Edit (független)^[13]
2010–2014: Boriszné Hanich Edit (független)^[14]
2014–2019: Boriszné Hanich Edit (független)^[15]
2019–2024: Boriszné Hanich Edit (független)^[16]
2024– : Törökné Ringl Krisztina (független)^[1]

A településen 2007. december 8-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[17] A választáson az addigi polgármester is elindult, de 25,66 %-os eredményével jócskán alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.^[13]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1061	1047	1033	1030	1001	1000	1000
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

Olaszfalu lakossága az 1870-es népszámláláskor 1430 fő volt, amivel a környéken egyedül Tés és Zirc előzte meg a falut 1636, illetve 2444 fővel.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,8%-a magyarnak, 3,8% németnek mondta magát (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,3%, református 4%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 4,7% (18,6% nem nyilatkozott).^[18]

2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,9% németnek, 0,2% románnak, 0,2% cigánynak, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak, ruszinnak és szlovénnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,4% volt római katolikus, 2,9% református, 0,2% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 8,5% felekezeten kívüli (30,6% nem válaszolt).^[19]

Nevezetességei

Katolikus templom (épült 1764-ben barokk stílusban; főoltárképe Bernhardt Krause alkotása);
Szent Vendel-szobor (a községben pusztító 1912-es tűzvész emlékére állíttatták);
Eperjes tanösvény;
Villax Ferdinánd szobra;
Kuntich Etelka-emlékmű (Raffay Béla alkotása);
Az I. és II. világháborúban elesettek és polgári áldozatok emlékműve (a templomkertben);
Az 1945. március 23-i mészárlás 32 vértanújának síremlékei a temető déli-délnyugati részén;^[20]
XII. századi templomrom Alsópere határában;
Alsóperei arborétum, turisztikai és kulturális központ.
A településen található Csengő-zsomboly fokozottan védett barlang.
Köveskút-forrás, ennek környékén terült el a középkori Olaszfalu.
Hidegkút-forrás.
Boszorkány-forrás, az eplényi sípálya közelében.
Kövesi Tájház (az óvodával elöl határos)
Egykori kálvária, ma közkedvelt szánkózóhely
Muflon-barlang (a Malom-völgyben)
Csengő-Bongó Tanösvény
Apátsági major (itt vitték végbe az 1945. március 23-i mészárlást)
Orsóscsiga-zsomboly
Szent Imre ökumenikus kápolna (Alsópere)

Közélet

Intézmények

Körjegyzői Hivatal – cím: Olaszfalu, Váci Mihály u. 17.

A hivatalban heti három nap (hétfőn, szerdán és csütörtökön) van ügyfélfogadás.

Kuntich Etelka Napköziotthonos Óvoda – cím: Olaszfalu, Váci Mihály köz 2.

A községben 1959 óta működik óvoda, az intézmény jelenlegi, 50 férőhelyes (két csoportos) épülete 1961-ben épült, óvodai célokra ideális, a forgalomtól elzárt területen. Az épülethez közel 450 m2 alapterületű udvari játszótér, és hozzávetőleg ugyanekkora kert és gyümölcsös is tartozik. Az óvoda 2004-ben vette fel az első olaszfalui óvónő, Kuntich Etelka nevét, ugyanekkor avatták fel az óvodaalapító bronz emlékművét is. 2009. augusztus 1-től a Zirc és Környéke Közoktatási Óvodatársulás tagintézménye.

Villax Ferdinánd Általános Iskola – cím: Olaszfalu, Váci Mihály u. 17.

Az első olyan adat, amely tanúsítja a településen iskola létezését, 1715-ből származik, írásos emlékek tanúsága szerint rektort szerződtettek az intézménybe ebben az évben. 1837-ben Villax Ferdinánd zirci apát új iskolát alapított Olaszfaluban, amely abban az időben messze a környéken egyedülállónak számított. Az 1990-es években épp ezért róla nevezték el az intézményt, 2000. szeptember 30-án pedig szobrot is emeltek a tiszteletére, az iskola előtti parkban. Maga az iskola két épületben, összesen hét tanteremben (ebből három szaktanterem) működik; 2001-től kihelyezett zeneiskola is működik itt, 2004 őszétől pedig alapfokú művészeti képzés is zajlik három tanszakon (néptánc, színjátszás és kézműves foglalkozásokkal). 2009. augusztus 1-től a Zirc és Környéke Közoktatási Iskolatársulás tagintézménye.

Könyvtár – cím: Olaszfalu, Váci Mihály u. 17.

A két iskolai épület egyikében működik, látogatói – a mozgókönyvtári megállapodás értelmében – a zirci városi könyvtár állományából is válogathatnak, könyvtárközi kölcsönzés révén. A két nyitvatartási napon (kedden és pénteken délután) a könyvtár ingyenes internet-hozzáférést is biztosít az olvasóknak.

Sportegyesületek

Olaszfalui SportKlub

Az 1960-ban alapított Olaszfalui Sport Klub jelenleg labdarúgó szakosztályként működik. A 2007/08-as idényben 2 csapat indult a bajnokságban, a IV.A (felnőtt) és a IV.B (ifi). A 2006/07-es idényben a csapat megnyerte a bajnokságot. A labdarúgópályát 2007 tavaszán felújították.

Egyéb civil szervezetek

Barátság Nyugdíjas Klub – 1998 óta működik, a tagság hetente tart találkozókat, gyakran kirándulnak és saját énekkaruk is van.
Első Baráti Kör
Gazdakör – 1995 óta működik, a helyi mezőgazdasági termelőket segítő szervezetként. A tagság tervei közt szerepel egy Erdőbirtokos Egyesület létrehozása is.
Köveskút Hagyományőrző Egyesület
Önkéntes Tűzoltóság
Szivárvány Kamarakórus – 1998. decemberében alakult Gelesz Imréné karnagy irányításával, rendszeresen részt vesz a községi rendezvényeken.
Őszi-kék Tánccsoport
Vöröskereszt
Hegyek Kapuja Ifjúsági Egyesület
MEO Egyesület (Mozogj az Egészségedért Olaszfalu)
Kertbarátok Köre
Olaszfalui Nyugdíjas Vegyeskórus

Testvérközségek

Kökös (Székelyföld)

Ismert emberek, akik a településen éltek

Kuntich Etelka, „Tarsitia” nővér (Zombor, 1911. március 13.–Verőce, 2009. április 26.) – Olaszfalu első óvónője, a helyi óvoda megteremtője és 2004 óta névadója, aki a második világháború idején élete kockáztatásával mentett meg üldözött zsidó személyeket; e tettéért 1998-ban megkapta a Yad Vashem – Világ Igaza kitüntetést, 2000-ben pedig Olaszfalu díszpolgára lett.^[21]^[22]
Villax Ferdinánd (Pápa, 1784. május 14. – Zirc, 1857. szeptember 13.) – olaszfalui plébános, később zirci apát, a községi általános iskola alapítója (1837), és jelenlegi névadója.

Olaszfalu kitüntetettjei

Díszpolgárok

Dobos Ferencné
Krasznay József, Kerény atya
Kuntich Etelka
Magyar Istvánné
Sánta Gyula (Kökös község polgármestere)
Vész János

Pro Urbe díjasok

Gelesz Imréné

Az „Olaszfalu Községért” kitüntetés birtokosai

Burján István
Dobos Ferencné
Gelesz Imre

Galéria

Utcakép Olaszfalu központjában
Olaszfalu temploma
Az olaszfalui hősi halottak és polgári áldozatok közös emlékműve
Az Olaszfalun 1945-ben kivégzett polgári lakosok közül öt fiatal síremléke
Az 1945. március 23-án kivégzett polgári lakosok közül négy síremléke
1990-ig (meg)emlékezni sem volt szabad
A volt apátsági major bejárata 2024-ben, itt zajlottak az 1945 nagypénteki kivégzések
Olaszfalui temetőrészlet