Ostbahn

vasútvonal Ausztriában Bécs és Hegyeshalom között
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 22.

Az Ostbahn (korábbi nevén Wien-Raaber Bahn (WRB), Bécs-Győr Vasút) egy vasúti vonalcsoport Ausztriában, Bécs és Hegyeshalom, illetve Pozsony között. A Dunától délre Magyarország felé a Párizs–München–Bécs–Budapest–Bukarest, valamint a Belgrád–Szófia–Isztambul európai vasúti fővonalhálózat része. Ebből a fővonalból Bécsben szárnyvonalak ágaznak el: a Laaer Ostbahn észak felé és a Marchegger Ostbahn a Dunától északra kelet felé.

Wien Hauptbahnhof – Hegyeshalom / Pozsony
A Rail Cargo Hungaria ÖBB 1116 sorozatú mozdonya egy tehervonattal a vonalon
A Rail Cargo Hungaria ÖBB 1116 sorozatú mozdonya
egy tehervonattal a vonalon
Az Ostbahn útvonala
Vonal:118 01 (ÖBB)
Hossz:(Bécs–Hegyeshalom) 67,4 km
Nyomtávolság:1 435 mm
Feszültség:15 kV 16,7 Hz ~
25 kV 50 Hz ~
Maximális emelkedés:
Legkisebb ívsugár:469 m
Maximális sebesség:140 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Ostbahn témájú médiaállományokat.
0,150 Wien Südbahnhof (Ostbahn)(2012. 12. 8-ig)
Wien Hauptbahnhof, Südbahn
Wien Südbahnhof-Frachtenbahnhof
Schnellbahn Stammstrecke felől a Steudeltunnelen át
1,539 Wien Südbahnhof-Spitz
101,778 Wien Hbf-Südosttangente
Laa an der Thaya és Marchegg felé
101,830
1,830
KmBruch
2,858 Wien Grillgasse  S60 
Laa an der Thaya és Marchegg felől
Friedhofschleife a Aspangbahn felől
4,766 Wien Kledering-Einfahrgruppe
5,850 Wien Zentralverschiebebahnhof
Schleife Aspangbahn felé
Donauländebahn felől
5,547 Flughafenschleife Donauländebahn felé
Donauländebahn
Tartományhatár Bécs / Alsó-Ausztria
7,365 Kledering S60 
Donauländebahn felé
8,246 Wien Zvbf Abzweigweiche Felixdorf
Aspangbahn Felixdorf felé
9,700 Lanzendorf-Rannersdorf  S60 
10,853 Pellendorf megszüntetve: 1971.01.11
13,188 Himberg  S60 
16,317 Gutenhof-Velm megszüntetve: 1991.09.30
19,410 Gramatneusiedl  S60  180  t.sz.m.
Pottendorfer Linie Wiener Neustadt felé 180 t.sz.m.
Mannersdorf
28,768 Anschlussbahn Lafarge Perlmooser
25,870 Fasangarten
24,400 Götzendorf Lokalbahn
26,955 Götzendorf S60 
Nebenstrecke Fischamend – Mannersdorf
20,600 Margarethen am Moos
19,749 Anschlussbahn EVVA
19,321 Anschlussbahn Welpa
17,512 Schwadorf a.d. Fischa
16,278 Anschlussbahn Propangas
15,172 Anschlussbahn Polsterer Mühle
14,904 Klein Neusiedl
13,483 Anschlussbahn KBB/Meissl
13,090 Anschlussbahn Swietelsky
12,836 Anschlussbahn Swietelsky
11,812 Anschlussbahn Rottner
11,623 Fischamend StEG
Pressburgerbahn
Fischamend Reichsstraße 176,27 t.sz.m.
Pressburgerbahn Schwechat felé
30,960 Trautmannsdorf a.d. Leitha S60 
33,207 Üst Götzendorf 2
33,578 Sarasdorf S60 
36,537 Wilfleinsdorf S60 
Pressburger Bahn Wolfsthal felől
13,557 Petronell-Carnuntum 180 t.sz.m.
Pressburger Bahn
8,839 RohrauLadestelle 148 t.sz.m.
8,135 Anschlussbahn Harrach'sche Güterdirektion
Pachfurth
A4-es autópálya (Ausztria)
3,625 Streckenende
2,621 Anschlussbahn Master Foods
2,568 Anschlussbahn L P T
2,454 Anschlussbahn Weindel Logistik
1,011 Anschlussbahn Raiffeisen Lagerhaus
0,235 EKB10
39,724
-0,667
Bruck an der Leitha-West
Petronell-Carnuntum felé
41,220 Bruck an der Leitha  S60 
42,665 Bruck a.d. Leitha-Ost
A4-es autópálya (Ausztria)
46,950 Anschlussbahn (csatlakozás) Unterwerk
47,415 Abzw Bruck a. d. L. 1
47,665 Parndorf Ort(Keilbahnhof)
Pannoniabahn Nezsider felé
49,250
0,000
Pándorfalu 180 t.sz.m.
Zweigstrecke Parndorf – Bratislava-Petržalka
4,773 MosonújfaluLadestelle
5,820 Mosonújfalu
9,050 Lajtakáta
14,368 LajtakörtvélyesLadestelle
14,900 Lajtakörtvélyes
19,880 Köpcsény
22,429
1,763
országhatár Ausztria-Szlovákia
Bratislava-Petržalka Durvayova tehelňa
0,000
18,531
Pozsony–Hegyeshalom-vasútvonal
Wolfsthal felé (volt Pressburger Bahn)
17,898 Pozsonyligetfalu
Pozsony felé
51,155 Anschlussbahn (csatlakozás) Pannonia
55,545 Siebenjochmegszüntetve: 1950.04.15
61,095 Zurány
66,623 Miklóshalma 131 t.sz.m.
67,418
192,700
AusztriaMagyarország országhatár
Pozsony–Hegyeshalom-vasútvonal
187,845 Hegyeshalom (Straß-Sommerein)
Porpác felé
Budapest felé

Története

szerkesztés

Építése

szerkesztés

A csak korlátozottan hajózható Duna kínálta közlekedési lehetőség bővítésére báró Georg Simon von Sina vállalkozó megbízta Mathias von Schönerer mérnök-szakértőt egy vasútvonal megtervezésével Bécstől Schwechat–on és Bruck an der Leitha-n át (itt volt 1921-ig a magyar-osztrák határ) Győrig, egy leágazással az 1918-ig magyar Pozsony felé. Ezen kívül terveztek egy további vonalat Bécsből Bécsújhelyen és Sopronon keresztül Győrig. 1836-ban Sina benyújtotta ezeket az előzetes terveket a cs. kir. kormányzatnak engedélyezésre.

1838. január 2-án Sina előzetes engedélyt kapott a tervezett vasútvonalra, de nem kizárólagos joggal. Ezután következett 1838. március 20-án a Wien-Raaber Eisenbahn-Gesellschaft /Bécs-Győr Vasúttársaság) megalapítása 12,5 millió osztrák értékű forint részvénytőkével, melyből 8,5 millió Sina kezében volt. Az eredetileg javasolt Kaiser–Ferdinand–Südbahn elnevezést a kormány elutasította (1837-ben már létezett a Kaiser-Ferdinand-Nordbahn).

A déli pálya építése gyorsan haladt Bécstől kezdődően Bruck an der Leitha felé és csak 1840-ben lassult le. Ennek oka, hogy 1839-ben elkészültek a későbbi Magyar Középponti Vasútnak egy konkurens vasútvonal tervei Pest-Pozsony között leágazással az alsó Ausztriai Gänserndorf–ig csatlakozással a meglévő Nordbahnhoz. Ennek a projektnek a kezdeményezője a bankár Salomon Rothschild volt, Sina egyik riválisa. Bár az Ostbahn 15 km-es szakasza már elkészült Sina 1842-ben leállt, mert a konkurencia felbukkanásával eltűnni látta a remélt hozamot, és kérvényezte az államtól annak leállítását. A kormány ezt visszautasította és saját költségén folytatta a pálya építését. Visszavonta Sinatól a Magyarország felé épülő vasútra szóló koncessziót és helyette saját részvénytársaságát bízta meg Südbahnprojektként az építkezés folytatásával és átnevezte Wien-Gloggnitzer Eisenbahn-Gesellschaft-ra.

Mivel a Magyar Középponti Vasút már ugyan üzemelt, de a menetrendszerű forgalom még nem indult meg, Sina 1844-ben ismét megkérte a koncessziót. 1844 február 4-én megkapta az új koncessziót a Bécs-Bruck an der Leitha vonalra, továbbá a Bécsújhely-Katzelsdorf vonal építésére. 1845-ben megkezdték a pálya továbbépítését Bruck an der Leitha felé és 1846. szeptember 12-én megnyitották a vonalat.

Mivel 1853-ban a Wien–Gloggnitz, Mödling–Laxenburg és a Wiener Neustadt–Katzelsdor vasutakat a k.k. südliche Staatsbahn vette át, a vasút neve ismét Wien-Raaber Eisenbahn-Gesellschaft lett.

Az Ostbahn

szerkesztés
 
Folyik az Állami Pályaudvar indulási csarnokának építése (1913-tól: Ostbahnhof) 1870 március 17
 
A Staatsbahnhof látképe 1880-ban
 
A Staatsbahnhof pénztárcsarnoka 1873-ban

A vasút a bécsi Raaber Bahnhof-tól indul (egy jobbkanyarral két épület között ) közvetlenül Gloggnitzer Bahnhof mellett. 1870-től a Raaber Bahnhof-ot előbb Staatsbahnhof-nak, 1913–tól Ostbahnhof-nak nevezik. Amikorra a Gloggnitzer Bahnhof elkészült és régi Südbahnhofnak nevezték. A második világháborús károk után mindkét állomás átépítésre került ugyanabba az épületbe Südbahnhof néven, (melynek igazi jelentősége mindkét vasút esetében 1945-1990 között volt).

Az Államvasút-Társaság (Staats-Eisenbahn-Gesellschaft, StEG)

szerkesztés

1855-ben a WRB egyesült a ÁVT-vel (mely nevével ellentétben egy magántársaság volt). Ez volt az „északi vonal” Stadlau-n és Marchegg-en át Pozsonyba (Pressburg, ma Bratislava) a (Marchegger Ostbahn) továbbá Mistelbach és Laa an der Thaya át Brünn-ig (Laaer Ostbahn) (1945-ben Laa-nál az államhatárnál elvágták). A régi elnevezés tovább él a helyi nevekben, mint pl. Staatsbahnstraße Laa an der Thaya-ban.

Az Orient express

szerkesztés

Az osztrák Ostban közlekedtette a mára már legendás Orient Expresszt. Az első világháború előtt, a két világháború közötti időszakban 1938-ig, 1945-től 1951-ig, ezek Bécsből a Marchegger Ostbahnon Pozsonyba, ahol a pálya a Duna északi partján Budapestig folytatódik. 1951-től a luxusvonat a korábbi Raaber Bahn pályán közlekedett, amin már korábban 1938-tól egészen a II. világháború kitöréséig használt. Ekkor már nem érintette Pozsonyt, hanem Bruck an der Leitha-n keresztül jobb oldalon, a Duna déli partján jutott el Budapestig, ami eggyel csökkentette az időigényes határátkelők számát.

A Wien-Raaber-Bahn létesített egy saját mozdonygyárat, a későbbi ÁVT mozdonygyár, amely az első osztrák mozdonygyár volt. A gyár John Haswell vezetésével tervezte és szállította a WRB legtöbb mozdonyát. Ezek számítanak a legrégebbi eredetű mozdonyoknak Ausztriában.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ostbahn (Österreich) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. - Az eredeti szócikk forrásai szintén ott találhatóak.