Oudenaarde

	Oudenaarde
	A városháza
; Oudenaarde címere	; Oudenaarde zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Belgium
Régió	Flamand régió
Székhely	Oudenaarde
Polgármester	Marnic De Meulemeester
Irányítószám	9700
Körzethívószám	055
Testvérvárosok	Lista Arras (1990–); Bergen op Zoom; Bodzavásár; Castel Madama; Coburg (1972–); Hastings;
	Népesség
Teljes népesség	31 866 fő (2022. jan. 1.)
Népsűrűség	422 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	68,06 km²
Időzóna	CET (UTC+1); CEST (UTC+2)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 50° 51′, k. h. 3° 36′50.850000°N 3.600000°EKoordináták: é. sz. 50° 51′, k. h. 3° 36′50.850000°N 3.600000°E
	Oudenaarde weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Oudenaarde témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Oudenaarde (franciául: Audenarde, angolul: Oudenarde) község a belgiumi Kelet-Flandria tartományban. A községhez tartozik maga Oudenaarde városa, valamint Bevere, Edelare, Eine, Ename, Heurne, Leupegem, Mater, Melden, Mullem, Nederename, Welden, Volkegem és Ooike egy része. A 15. és 18. század között alapozta meg világhírnevét köszönhetően faliszőnyeg-gyártó manufaktúráinak.

Története

Ename virágkora

Oudenaarde története 974-ben kezdődik, amikot II. Ottó német-római császár és német király Ename mellett építette fel a három Schelde-menti erődjének egyikét, amelyek célja a királyság védelme volt esetleges frank támadások ellen. Ennek köszönhetően Ename gyors fejlődésnek indult. 1005-ben már állt néhány templom a városban és hamarosan Lotaringia legnépesebb településévé vált. 1033-ban IV. Balduin flamand gróf meghódította a várost, amely határ menti előörssé vált III. Henrik birodalma ellen. 1047-ben V. Balduin, az által, hogy felesége egy bencés apátságot alapított itt, megszilárdította családjának hatalmát az apja által meghódított területeken. Ebben az időszakban Ename kereskedői és kézművesi a Schelde másik partjára települtek át, ahol megalapították Oudenaarde városát.

Oudenaarde virágkora

A 11. században élte virágkorát köszönhetően a Schelde közelségének és az egyre népszerűbb szövet- és faliszőnyeg-gyártó manufaktúráinak. Számos templomot, kolostort, ispotályt építettek. A középkor során a város a flamand grófok egyik leghűségesebb szövetségese volt a dél illetve Gent felőli lázadások ellen. A várost a „nemesség otthonaként” emlegették. 1526–1537 között felépült leghíresebb épülete, a gótikus városháza valamint a Szent Walpurga-templom. 1522-ben V. Károly német-római császár is a városban tartózkodott. Itt született házasságon kívüli lánya, Margit pármai hercegnő, Németalföld későbbi régense.

A város hanyatlása

A reformáció idején Oudenaarde lakosai is az új irányzathoz csatlakoztak és Genttel szövetkeztek V. Károly ellen. 1582-ben Margit fia hosszas ostrom alá vonta. A város végül megadta magát, kereskedői, munkásai és nemesei is elmenekültek. Az ellenreformáció idején rövid ideig ismét újjáéledt a faliszőnyeg-gyártás. A következő században a franciák három alkalommal is megostromolták. 1708-ban a spanyol örökösödési háború egyik fontos csatája zajlott szomszédságában. A Habsburg uralom alatt alvó vidéki városka lett. A francia forradalom után a vallási megszorítások miatt szenvedett. A második világháborúban jelentős károkat szenvedett.^[2] A városban áll a környéken az első világháborúban elesett amerikai katonák emlékműve.^[3]

Fő látnivalói

a gótikus városháza, a város jelképe, amely egyike a világörökséggé nyilvánított belgiumi és franciaországi harangtornyoknak. A városházában értékes faliszőnyeg gyűjtemény található.^[4]
a 17. századi Szent Walpurga-templom^[5]
a flandriai körverseny múzeuma (Centrum Ronde van Vlaanderen)
első világháborús amerikai emlékmű
Brouwerij Smisje - 2008-ban Brugge-ből áttelepített sörfőzde