Péchy Erzsi

Péchy Erzsi (Székelyhíd, 1888. április 26. – Budapest, 1933. július 19.) magyar színésznő, operettprimadonna.

Péchy Erzsi
a "Miss Amerika" című operett fotóján (1929)
Életrajzi adatok
Született	1888. április 26. Székelyhíd
Elhunyt	1933. július 19. (45 évesen) Budapest
Házastársa	Garibaldi Leó (1931-1933)
Pályafutása
Aktív évek	1912-1931
Híres szerepei	Offenbach: Szép Heléna - Heléna Krenek: Húzd rá, Johnny! - Anita
Díjai
További díjak	a Francia Akadémia tisztje (1927)
Péchy Erzsi IMDb-adatlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Péchy Erzsi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Péchy Erzsi a bécsi Johann Strauss Theaterben

Élete

Régi nemesi családban született Székelyhídon. Nagyváradon és Kolozsvárott járt iskolába, azután Budapestre ment és Maleczky Vilmosnénál, majd V. Krammer Teréznél tanult énekelni. Közben 1912-ben elvégezte Rózsahegyi Kálmán színésziskoláját és ekkor Beöthy László a Király Színházhoz szerződtette, ahol első sikereit mint Mimóza 1912. június 4-én a »Gésák«-ban, majd a »Mozikirály«-ban aratta. Ezután a Modern Színpad tagja lett. 1918. június 21-én a Vígszínházban nagy sikere volt a »Médi«-ben és a »Három a kislány«-ban, továbbá a Városi Színházban is, ahol a »Lili bárónő« című operettben döntő sikert aratott. 1920 szeptemberében ismét a Király Színháznál működött, ahol az »Utahi lány«-ban volt az első fellépte. Ugyanakkor a Revü Színház primadonnája is volt.

1923. március 13-án a Magyar Királyi Operaház felléptette a »Remete csengettyűjé«-ben, Friquet Rózsi szerepében és itt is kitűnően illeszkedett be az ensemble-ba. Ekkor hírneve már eljutott külföldre is és ez év szeptember 14-én meghívták Bécsbe, a Johann Strauss Theaterbe, ahol az »Ein Märchen aus Florenz« című operettben elragadta a bécsieket. Játszott még a Városi, a Scala- és a Blaha Lujza Színházban is. 1925. május 23-án francia nyelven eljátszotta a »Szép Heléná«-t a budapesti francia követség estélyén. Az elért nagy művészi sikerért a Francia Akadémia tisztjévé nevezték ki. Az eredeti kitüntető oklevél szövege a következő: »A közoktatásügyi és szépművészeti miniszter tekintettel az 1808. márc. 17-iki dekrétum 32. szakaszára, tekintettel az 1844. nov. 14-iki; 1845. szept. 9-iki és 1848. nov. 1-i királyi rendeletekre, tekintettel az 1850. nov. 9-iki, 1866. ápr. 7. és dec. 27-iki, 1885. dec. 24-iki, 1921. márc. 25-iki, 1922. febr. 4-iki és 1924. szept. 13-iki határozatokra, kimondja, hogy Péchi Erzsi (Péchy) budapesti (Magyarország) színművésznő az Academia tisztjévé neveztetik ki. A közoktatásügyi és szépművészeti miniszter. Aláírás: Daladier.«

1927-ben előbb Londonban vendégszerepelt, azután újra a Király Színház tagja volt. Ekkor a »Mersz-e Märy?« című angol operettel ért el feltűnő sikert. 1928 február havában a Király Színházban az »Éva grófnő« című operettet vitte diadalra. Az intézményben 1931-ig játszott. 1932-ben Berlinben vendégszerepelt, s ebben az évben visszavonult. 1930 nyarán új autójával Fonyód felé tartott, amikor balesetet szenvedett. A kanizsai mentősök a székesfehérvári kórházba vitték be a primadonnát. Kórházi kezelését követően fonyódi villájában regenerálódott.

A Schöpflin-féle Magyar Színművészeti Lexikon a következőképpen ír róla: "Ha Péchy Erzsi művészetét jellemezni akarjuk, ki kell emelnünk az ő vonzó, nőies megjelenését. Egyéniségére ráillik a Goethe-féle »ewig weiblich«-meghatározás. Égszínkék szeme csodás fényben világol, mosolyával derűt áraszt a lelkekre. Hangja tisztacsengésű, meleg, varázslatos. Könnyen énekel, biztosan intonál, tisztán ejti ki a szöveget és bele tudja magát élni szerepének lelkivilágába. Hangulatot teremt és öntudatosan — vagy öntudatlanul — mellőzi, sohse nem erőszakolja a mesterkélt színpadi fogásokat. Ezért kelt az ő művészete teljes illúziót és ezért van az ő művészetének nem csak itthon, hanem külföldön is varázsos hatása."

A Verebély klinikán hunyt el 1933. július 19-én szerdán este.

Családja

Első férje Jónás Károly magyar államvasúti főtisztviselő volt, akivel Székelyhídon ismerkedett meg. Ebből a házasságából született lánya, Jónás Juci. A művésznő első férjétől való elválása után 1931. november 19-én Budatétényben Garibaldi Leó báróhoz ment nőül. Az esküvő a nyilvánosság teljes kizárásával a legnagyobb titokban történt, s nemcsak a színházi világban, hanem a pesti társaságban is meglepetésként hatott. Nővérei Péchy Maca és Péchy Babi.

Színházi szerepei

Péchy Erzsi a Szép Heléna darabban

• Anker: Remete csengettyűje - Friquet Rózsi
• Ábrahám Pál: Zenebona - Mary
• Berté Henrik: Három a kislány - Médi
• Eisemann: Miss Amerika - Daisy
• Huszka Jenő: Lili bárónő - Lili
• Kálmán Imre: A hollandi nő - Jutta
• Ernst Krenek: Húzd rá, Johnny! - Anita
• Carl Lafite: Médi - Médi
• Lehár Ferenc: A kék mazur - Blanka
• Oskar Nedbal: A szép Saskia - Saskia
• Offenbach: Szép Heléna - Heléna
• Sidney Jones: Gésák - Mimóza
• Steinach - Harmath Imre: Mersz-e Märy - Märy
• Szirmai Albert: Éva grófnő - Éva
• Szirmai Albert: Alexandra - Alexandra
• Szirmai Albert: A mozikirály - Maria Gestikulata

Források

• Színészkönyvtár
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Kocsis Katalin: Az elfelejtett primadonna nyaralója papageno.hu, 2018. február 13.
• Magyar Hirlap, 1931. november 22.
• Magyar Hirlap, 1933. július 20.
• Ujság, 1933. július 20.
• Kis Ujság, 1933. július 20.
• Pesti Napló, 1933. július 20.
• Péchy Erzsi az Internet Movie Database oldalon (angolul)

További információk

• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927].
• Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Bp., 1931. Stephanum ny.
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
• "Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam." [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.