Paul Berg

Paul Berg (New York, 1926. június 30. – Stanford, 2023. február 15.) amerikai biokémikus. 1980-ban Frederick Sangerrel és Walter Gilberttel megosztva elnyerte a kémiai Nobel-díjat a rekombináns DNS-technológiával kapcsolatos kutatásaiért.

Paul Berg
Született	1926. június 30. Brooklyn
Elhunyt	2023. február 15. (96 évesen) Stanford
Állampolgársága	amerikai
Házastársa	Mildred Berg
Gyermekei	egy gyermek
Foglalkozása	biokémikus
Iskolái	Clare Hall Abraham Lincoln High School (–1943) Pennsylvaniai Állami Egyetem (–1948, BSc, biokémia) Case Western Reserve University (–1952, PhD, biokémia)
Kitüntetései	kémiai Nobel-díj (1980) Nemzeti Tudományos Érem (1983)
A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Berg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tanulmányai

Brooklynban született, zsidó családban, Harry Berg ruhagyáros és felesége, Sarah Brodsky gyermekeként. Olvasmányai (többek között Sinclair Lewis Arrowsmith-ének) hatására már a középiskola előtt eldöntötte, hogy tudományos kutató lesz. 1943-ban befejezte a középiskolát és jelentkezett pilótának a haditengerészethez. Míg kiképzésére várt, a Pennsylvaniai Egyetemen biokémiát hallgatott, majd féléves gyakorlat után egy tengeralattjáró-vadász hajón szolgált a második világháború végéig. 1946-ban leszerelt és visszatért az egyetemre, ahol 1948-ban megkapta BSc diplomáját.

Doktori fokozatát a clevelandi Western Reserve University-n szerezte meg 1952-ben, témája az anyagcserefolyamatok követése (pontosabban a metanol, hangyasav és formaldehid lebontása) volt izotóppal jelölt vegyületekkel.

Munkássága

Posztdoktori ösztöndíjjal egy évet a koppenhágai Sejtélettani Intézetben töltött Herman Kalckar laboratóriumában, majd újabb egy évet Arthur Kornbergnél a St. Louis-i Washington Egyetemen. Dániában részese volt a nukleinsavak szintézisében szerepet játszó egyik enzim felfedezésének, St. Louisban pedig a zsírsavak és a koenzim-A összekapcsolódását tanulmányozta. Kimutatta, hogy a reakció köztitermékei, az acetil-adenilátok szerepet játszanak az aminosavak fehérjeszintézis előtti aktivációjában is.

1956-tól a Washington Egyetemen adjunktusként oktatott és kutatott, 1959-ben pedig a Stanford Egyetem orvosi karán sikerrel pályázta meg a mikrobiológia professzori posztot. Kutatásai egyre inkább a molekuláris biológia irányába vitték, elsősorban a fehérjeszintézis kémiai mechanizmusát tanulmányozta a sejten belül. 1956-ban felfedezte, hogy a metionin aminosav nem közvetlenül, hanem egy kapcsolómolekulán keresztül csatlakozik az mRNS-hez a transzláció során. Később mások kimutatták, hogy minden aminosav a transzfer RNSek közvetítésével kapcsolódik össze fehérjévé.

A génsebészet születése

Berget érdekelni kezdte a gének működése. A 60-as években az SV40 majmokat fertőző, tumort okozó vírust mint modellszervezetet kezdte tanulmányozni. Feltérképezte a vírus génjeit, meghatározta szekvenciájukat, kutatta a géntermékek termelődését és azt, ahogyan a gazdaszervezetre hatnak. Hogy az egyes vírusfehérjék működését elkülönülten, a többi protein zavaró hatásától távol tudja tanulmányozni, kifejlesztett egy módszert, amivel a génjeiket át tudta vinni Escherichia coli baktériumba.

Berg restrikciós enzimmel elvágta az SV40 DNS-ét a számára fontos gén mellett, majd terminális transzferáz enzimmel a kettős szálú DNS egyik szálára nukleotidok sorát kapcsolta. Ezután ugyanígy járt el a baktériumot fertőző fág DNS-ével, de ehhez olyan nukleotidokat adott, ami az elsővel komplementer volt; így az SV40 és a fág DNS-darabok végei képesek voltak összekapcsolódni. Ezzel a technikával képes volt akármilyen gént (vagy egyéb DNS-szakaszt) beinni a fág genomjába és nagy mennyiségben felszaporítani a gyorsan osztódó baktériumsejtekben.

Etikai aggodalmak

Beatrix holland királynő Nobel-díjasok társaságában. Paul Berg balról az első (1983)

Berg azonban nem fejezte be a kísérletét. Felismerte a veszélyét annak, hogy mi történhet, ha egy potenciálisan rákkeltő fehérjét bevisz egy olyan baktériumba, amely minden emberben megtalálható és aztán a baktérium kiszabadul a laborból. 1974. július 26-án levelet írt a Science folyóiratba (amit később Berg-levélként emlegettek) amelyben figyelmeztette kollégáit a rekombináns DNS technológia veszélyeire, hogy a genetikailag módosított mikroorganizmusok elterjedhetnek a környezetben és hatásaik megjósolhatatlanok lennének. Javasolta, hogy tiltsák meg az antibiotikum-rezisztencia, toxintermelés és tumorképzés génjeinek olyan baktériumokba való bevitelét, amely embereket is megfertőzhet. Ezenkívül meghirdetett egy nemzetközi konferenciát, ahol téma vezető kutatói megbeszélhetnék a potenciális veszéllyel való bánásmódot. A gyűlést 1975. február 27-én nyitották meg a kaliforniai Asilomarban és 16 országból 100 tudós vett részt rajta. Négynapos vita után összeállították a születő génsebészeti etikai kódexét, amelynek alapján egy évvel később a kormány meghozta a vonatkozó szabályozást. Az eredeti szabályzaton azóta sokat enyhítettek, de az erősen patogén mikroorganizmusok genetikai módosítása továbbra is korlátozás alá esik.

Berg 1969–1974 között a Stanford biokémiai tanszékének vezetője volt. 1973–1983 között a kaliforniai Salk Intézet vendégmunkatársaként dolgozott. 1985–2000 között vezette a Beckman Molekuláris és Genetikai Orvostudományi Központot. Miután visszavonult, a Központ professor emeritusaként tevékenykedik.

Díjai

Paul Berg 2008-ban

Paul Berg (Walter Gilberttel és Frederick Sangerrel megosztva) 1980-ban kémiai Nobel-díjban részesült a rekombináns DNS technológia kifejlesztéséért. Ezenkívül a következő elismerésekben részesült:

• 1959 Eli Lilly biokémiai díj
• 1963 Az év kaliforniai kutatója
• 1969, 1972 A Stanford Egyetem Henry J. Kaiser kiváló oktatói díja
• 1979 Sarasota Orvostudományi Díj
• 1980 a Gairdner Alapítvány díja
• 1980 az Albert Lasker Alapítvány orvostudományi alapkutatásért járó díja
• 1983 Nemzeti Tudományos Érem
• 1983 a Nemzeti Orvostudományi Könyvtár érme

Tagja az Amerikai Tudományos Akadémiának, az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának, a Royal Society-nek, a Francia Tudományos Akadémiának és a Pápai Tudományos Akadémiának.

Családja

Paul Berg 1947-ben házasodott össze Mildred Levyvel, akitől egy fia született, John Alexander Berg.

Források

• Paul Berg – Biographical Nobelprize.org
• Paul Berg Notable Names Database
• Paul Berg Encyclopedia.com