Perlaki járás

A Perlaki járás Zala vármegye egyik járása volt a trianoni békeszerződés előtt, valamint a második világháború alatt.

Perlaki járás
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Vármegye	Vas vármegye
Járási székhely	Perlak
Települések száma	33
nagyközségek	5
Népesség
Teljes népesség	43 916 fő (1910)
Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1

Elhelyezkedése

A járás a vármegye délnyugati részén helyezkedett el. Keletről a Nagykanizsai, északról a Letenyei, nyugatról a Csáktornyai járással volt szomszédos. Délnyugatról Varasd vármegye, délről pedig Belovár-Kőrös vármegye volt a szomszédja.

Története

A járás székhelye a járások állandó székhelyének kijejölése óta mindig Perlak volt. Az 1910-es népszámláláskor a népesség 43 916 fő volt, ebből 41.647 fő horvát, 2057 fő magyar, 212 egyéb (vend, német, oláh).

• Alsódomboru
• Alsómihályfalva
• Alsópálfa
• Alsópusztafa
• Csehlaka
• Damása
• Dékánfalva
• Dezsérlaka
• Drávadiós
• Drávaegyház
• Drávafüred
• Drávaollár
• Drávasiklós
• Drávaszentistván
• Drávaszilas
• Felsőpálfa
• Györgylaka
• Harastyán
• Henisfalva
• Hodosány
• Kisszabadka
• Kotor
• Ligetvár
• Muracsány
• Murakirály
• Muralövő
• Muraszentmária
• Muraújfalu
• Muravid
• Perlak
• Törökudvar
• Tüskeszentgyörgy
• Zalabenkő

A békeszerződés a járás teljes területét az akkor létrejövő délszláv államnak ítélte. Ekkor átmenetileg megszűnt. A Délvidék megszállása után a járás újjáalakult és meg is maradt a a háborút lezáró békeszerződésig, ami visszaállította a két ország II. világháború előtti határait.