Pisa (település)
Pisa (IPA: [' pi:za]; hallgasd) olasz város Toszkánában; Pisa megye és az érsekség székhelye. A Tirrén-tengertől 7,5 kilométerre fekszik az Arno folyó két partján, amelyen több hídja is van. Világszerte ismert a ferde tornyáról. A Pisai Egyetem története a középkorig nyúlik vissza.
Pisa | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Olaszország | ||
Régió | Toszkána | ||
Megye | Pisa (PI) | ||
Polgármester | Paolo Fontanelli | ||
Védőszent |
| ||
Irányítószám | 56100 | ||
Körzethívószám | 050 | ||
Forgalmi rendszám | PI | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 88 737 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 462 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 4 m | ||
Terület | 185 km² | ||
Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 43° 43′, k. h. 10° 24′43.716667°N 10.400000°EKoordináták: é. sz. 43° 43′, k. h. 10° 24′43.716667°N 10.400000°E | |||
Elhelyezkedése Pisa térképén | |||
Pisa weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pisa témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Éghajlata
szerkesztésPisa mediterrán éghajlatú. Hűvös-enyhe tél és forró nyár jellemzi. A csapadékmennyiség ősszel tetőzik.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 17,6 | 21,0 | 24,0 | 27,9 | 30,9 | 35,0 | 37,8 | 38,8 | 36,2 | 30,2 | 24,0 | 20,4 | 38,8 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 11,4 | 12,6 | 15,2 | 17,8 | 22,2 | 26,0 | 29,4 | 29,5 | 25,7 | 20,9 | 15,3 | 11,8 | 19,9 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 2,2 | 2,5 | 4,4 | 7,2 | 10,7 | 14,1 | 16,7 | 17,2 | 14,3 | 10,7 | 6,1 | 3,4 | 9,2 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −13,8 | −8,4 | −8,2 | −3,2 | 2,8 | 5,8 | 8,8 | 8,2 | 3,8 | 0,3 | −7,2 | −7,2 | −13,8 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 63 | 58 | 60 | 89 | 62 | 48 | 25 | 49 | 102 | 140 | 124 | 74 | 894 |
Havi napsütéses órák száma | 105 | 122 | 152 | 192 | 242 | 267 | 316 | 279 | 219 | 177 | 111 | 93 | 2275 |
Forrás: Servizio Meteorologico (temperature and precipitation data 1971–2000)[1] , Servizio Meteorologico (relative humidity and sun data 1961–1990)[2] |
Története
szerkesztésPisa Kr. e. 179-ben lett római gyarmat, kikötője ekkor csak 2 kilométernyire volt a várostól. Miként a többi észak-olaszországi városok, fölváltva a gótok, longobardok, frankok birtokában volt. Önállóságát megszerezvén, gyorsan fölvirágzott, különösen amikor versenytársát, Amalfit a normannok segítségével 1137-ben földúlta. A guelf és ghibellin háborúkban mindig a császár pártján állott. A Hohenstaufok bukása maga után vonta a ghibellin város bukását is, amikor a genovaiak Oberto Doria vezetése alatt 1284. augusztus 6-án Meloriánál hajóhadát megsemmisítették. Ehhez járultak belső súrlódások és viszályok is. Hosszas küzdelem után végül 1399-ben a Viscontiak birtokába jutott, akik 1405-ben eladták Firenzének. Még egyszer megkísértette Pisa Firenze ellenében függetlenségét kivívni; ebben őt VIII. Károly francia király is támogatta, de elkeseredett küzdelem után 1509-ben kénytelen volt magát újra megadni. Ekkor azután gyorsan hanyatlásnak indult.
Az újkorban az oktatási intézményei mellett könnyűipari központ és vasúti csomópont lett. A második világháború alatt súlyosan sérült.
Népesség
szerkesztés1881-ben 53 957, 1893-ban a becslések szerint 62 400, 2005-ben már 90 482 lakosa volt.
Közigazgatás
szerkesztésKerületek:
- Marina di Pisa
- Tirrenia
- Calambrone
- Barbaricina
- Riglione
- Oratoio
- Putignano
- San Piero a Grado
- Coltano
- Sant’Ermete
Látnivalók
szerkesztésFő szócikk: Dóm tér (Pisa)
A város központja a Piazza dei Miracoli vagy Piazza del Duomo (Dóm-tér).
- Pisai ferde torony (Torre pendente): A torony építése 200 évig tartott és három szakaszban történt. A fehér márványból készült harangtorony első szintjének építése 1173. augusztus 9-én kezdődött. A szintet klasszikus oszlopfőkkel díszített oszlopok szegélyezik. Az építész személyazonossága mindmáig vitatott. Sok éven át a tervezést Guglielmónak és Pisanónak tulajdonították.
- Dóm (Dom Santa Maria Assunta): A Szűz Máriának szentelt dóm építése 1064-ben kezdődött. Az építész Buscheto volt; őt tekintik a pisai román stílus megteremtőjének. A belső mozaikok erős bizánci hatást tükröznek, míg a boltívek az iszlám művészet hatására utalnak. A homlokzat szürke márványból, illetve színes márvánnyal díszített fehér kőből készült. A mester a középső ajtón levő felirat szerint egy bizonyos Rainaldo volt.
- Baptisterium: Ez Olaszországban a legnagyobb keresztelőkápolna: a kerülete 107,25 méter. Ha beszámítjuk a tetején levő Keresztelő Szent János szobrot, akkor néhány centiméterrel meghaladja a ferde torony magasságát. A román stílusú kerek építmény alapkövét 1153 augusztusában tették le. Az építész neve Diotosalvi magister. A befejezés a 14. századig váratott magára. A kápolna kupoláján 13. századi aranymozaik található.
- A temető márványfala (Camposanto Monumentale): Azt mondják, hogy a fallal körülvett temető egy hajórakomány szentelt föld köré épült, amelyet a negyedik keresztes hadjárat során Ubaldo de’ Lanfranchi püspök hozott a Golgotáról. Maga az épület egy évszázaddal később épült: 1278-ban kezdte el Giovanni di Simone építész. Csak 1464-ben fejezték be.
További látnivalók:
- Santa Maria della Spina-templom
- San Michele in Borgo-templom
- San Paolo a Ripa d’Arno-templom
- Santa Caterina-templom
- Piazza dei Cavalieri – Cavalieri-tér
Gazdaság
szerkesztésOktatás
szerkesztésSport
szerkesztésHíres emberek
szerkesztésTudósok
szerkesztés- Ulisse Dini – matematikus
- Leonardo Fibonacci – matematikus
- Giovanni Battista Donati – matematikus és asztronómus
- Galileo Galilei – fizikus, asztronómus és matematikus
- Antonio Pacinotti – fizikus
- Luigi Puccianti – fizikus
- Bruno Pontecorvo – fizikus
- Guido Pontecorvo – genetikus
- Gaetano Savi – botanikus
- Paolo Savi – zoológus és geológus
- Antonio D’Achiardi – mineralógus
- Pietro Pierini – fizikus
Szépirodalom
szerkesztés- Silvano Arieti – író és orvos
- Beatrice Bargagna – könyvtáros
- Domenico Luigi Batacchi – író
- Maria Selvaggia Borghini – költőnő
- Filippo Buonarroti – író
- Enzo Carli – művészettörténész
- Burgundio Pisano – műfordító
- Giovanni Chiocca – enigmista
- Alessandro D’Ancona – író
- Fazio degli Uberti – költő
- Marino Dinucci – enigmista
- Ippolito Rosellini – egyiptológus
- Rustichello da Pisa – középkori románcok szerzője
- Antonio Tabucchi – író
- Marco Tangheroni – történész
- Girolamo Terramagnino da Pisa – középkori író
- Pannuccio dal Bagno Pisano – középkori költő
- Lotto di Ser Dato – középkori költő
- Natuccio Anquino – középkori költő
- Betto Mettefuoco da Pisa – középkori költő
- Pucciandone Martelli – középkori költő
- Galletto Pisano – középkori költő
- Uguccione da Pisa – középkori író
- Paolo Tronci – történész
Vallás képviselői
szerkesztés- San Ranieri
- Santa Bona
- San Torpè
- Pietro Gambacorti
- II. Geláz pápa
- III. Jenő pápa
- VIII. Bonifác pápa
- Gabriele Cesano
- Raffaele Carlo Rossi
- Padre Sisto da Pisa
- Guido da Pisa
- Beato Agnello da Pisa
- Beato Alberto da Pisa
- Beato Bartolomeo Aiutamicristo da Pisa
- Beato Giovanni della Pace (Cini da Pisa)
- Beato Domenico Vernagalli
- Alessandro della Spina
Történelmi hősök
szerkesztés- Eugenio Calò
- Francesco Fausto Nitti
- Kinzica de’ Sismondi
- Camilla della Rovere
- Leopoldo Vaccà Berlinghieri
Politikusok
szerkesztés- Francesco Buonamici
- Silvestro Centofanti
- Giovanni D’Achiardi
- Guido Buffarini Guidi
- Ugolino della Gherardesca
- Enrico Letta
- Sidney Sonnino
- Alfredo Biondi
Művészek
szerkesztés- Frà Gugliemo Agnelli – építész és szobrász
- Buscheto – építész
- Diotisalvi – építész
- Massimo Carmassi – építész
- Niccolò di Bartolomeo dell’Abrugia – festőművész
- Orazio Gentileschi – Pittore
- Alessandro della Gherardesca – építész
- Odoardo Borrani – festőművész
- Isaia da Pisa – szobrászművész
- Leo Ortolani
- Bonanno Pisano – építész
- Giovanni Pisano – szobrászművész
- Nino Pisano – szobrászművész
- Giunta Pisano – festőművész
- Nicola Pisano – szobrászművész
- Ranieri Grassi – író
- Alessandro da Morrona – festőművész és történész
- Rainaldo – építész
- Aurelio Lomi – festőművész
- Orazio Riminaldi – festőművész
- Ascanio Tealdi – festőművész
- Giovanni Battista Tempesti – festőművész
- Turino Vanni – festőművész
- Giuseppe Viviani – festőművész
- Viviano Viviani – festőművész
Zene
szerkesztés- Andrea Bocelli – tenor operaénekes
- Vera Amerighi Rutili – szoprán operaénekes
- Alfredo Bandelli – dalszerző
- Amleto Barbieri – bariton operaénekes
- Emilio Barbieri – bariton operaénekes
- Angelo Bendinelli – tenor operaénekes
- Oreste Benedetti – bariton operaénekes
- Lamberto Bergamini – tenor operaénekes
- Umberto Borsò – tenor operaénekes
- Cesy Broggini – szoprán operaénekes
- Vasco Carmignani – bariton operaénekes
- Lelio Casini – bariton operaénekes
- Angelo Cavallaro – zenekar igazgató
- Giancarlo Ceccarini – bariton operaénekes
- Francesco Ciampi – zeneszerző
- Miryam Ferretti – énekes
- Mario Filippeschi – tenor operaénekes
- Ugo Franceschi – bariton operaénekes, zenekar igazgató
- Clara Frediani – szoprán operaénekes
- Amerigo Gentilini – tenor operaénekes
- Fabio Lione – metal énekes
- Carlo Lupetti – zenész
- Gemma Luziani – zenész
- Giovanni Carlo Maria Clari – zenész
- Petra Magoni – énekes
- Spartaco Marchi – bariton operaénekes
- Dario Marianelli – zeneszerző
- Gino Neri – tenor
- Maria Leopoldina Paolicchi – mezzoszoprán
- Mario Pierotti – bariton operaénekes
- Bruno Pizzi – kórus igazgató
- Afro Poli – bariton
- Liliana Poli Bardelli – szoprán operaénekes
- Luigi Quercioli – zenekar igazgató
- Marcello Rossi – bariton operaénekes
- Titta Ruffo – bariton operaénekes
- Vicleffo Scamuzzi – bariton operaénekes
Filmművészek
szerkesztés- Paolo Benvenuti – rendező
- Andrea Balestri – színész
- Andrea Buscemi – színész és színházi rendező
- Paolo Conticini – színész
- Valentine Demy – színész
- Roberto Farnesi – színész
- Cristiano Militello – színész
- Gillo Pontecorvo – rendező
- Aldo Reggiani – színész
Sportolók
szerkesztés- Christian Amoroso – labdarúgó
- Iacopo Balestri – labdarúgó
- Michele Bartoli – kerékpározó
- Piero Del Papa – birkózó
- Alessio Galletti – kerékpározó
- Alessandro Birindelli – labdarúgó
- Giorgio Chiellini – labdarúgó
- Giovanni Galli – labdarúgó
- Tommaso Maestrelli – labdarúgó
- Francesco Marianini – labdarúgó
- Daniele Meucci – atléta
- Andrea Parola – labdarúgó
- Alessandro Puccini – vívó
- Salvatore Sanzo – vívó
- Gianluca Signorini – labdarúgó
- Gionatha Spinesi – labdarúgó
- Marco Storari – labdarúgó
- Simone Vanni – vívó
Testvértelepülések
szerkesztésPanoráma
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ PISA/S.GIUSTO. Servizio Meteorologico. (Hozzáférés: 2012. október 13.)
- ↑ S. Giusto Tabella CLINO 1961–1990 Pisa. Servizio Meteorologico. (Hozzáférés: 2012. október 13.)
Források
szerkesztés- Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
- Olasz Wikipédia (Közigazgatás, Népesség, Híres emberek)
- Bokor József (szerk.). Pisa, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X