Prolaktin
A prolaktin vagy laktotrop hormon vagy laktotropin egy fehérjehormon, amelynek elsődleges feladata, hogy szülés után megindítsa a tejelválasztást. Ezenkívül számos más hatással is rendelkezik, különböző gerinces fajokban több mint 300 folyamatra gyakorol kisebb-nagyobb befolyást.[1] Halakban például az elektrolitegyensúlyt ellenőrzi. Ezenkívül citokinszerű hatással is rendelkezik és az immunrendszer egyik regulátora lehet.[1] Főleg az agyalapi mirigy elülső lebenye termeli, de kisebb mértékben más szövetekben is keletkezik.
Termelését a hipotalamusz neuroendokrin sejtjei szabályozzák. A dopamin gátolja, míg a tireotropinfelszabadító hormon serkenti a prolaktin szintézisét. Féléletideje a vérben 15-20 perc.[2]
A prolaktint 1930-ban fedezte fel az amerikai Oscar Riddle.[3]
Funkciói
szerkesztésA prolaktinnak több, egymástól távol álló hatása is van. Stimulálja a tejelválasztást. A terhesség alatt megnövekszik a koncentrációja a vérben, amitől az emlőmirigyek megnövekednek és felkészülnek a tej kiválasztásra; erre akkor kerül sor, amikor a terhesség végén a progeszteronszint leesik és a mellbimbón szopási inger jelentkezik. Néha az újszülöttek (fiúk és lányok is) mellbimbójából is szivárog tejszerű folyadék (ún. boszorkánytej), ami az anyai prolaktin és egyéb hormonok hatására történik. A prolaktin az egyik okozója az anyai viselkedésnek is.[4]
A prolaktin a felelős a nemi közösülés utáni szexuális kielégülésérzetért. Ebben ellentétes a hatása a nemi izgalmat kiváltó dopaminéval. A túl magas prolaktinszint viszont libidóvesztést, férfiakban pedig impotenciát válthat ki. A sok prolaktin csökkenti a vér szexhormonszintjét: nőkben az ösztrogént, férfiakban a tesztoszteront.[5] A mérsékelten magas hormonszint hatása azonban változó lehet, pl. nőkben csökkentheti, de akár növelheti is az ösztrogénmennyiséget.
A prolaktint néha a gonadotropinokhoz sorolják,[6] bár az emberben csak gyenge luteotrop hatást fejt ki: a klasszikus gonadotrop hormonokat elnyomó hatása erőteljesebb; normál koncentrációban szupresszálja a gonadotropinfelszabadító hormon (GnRH) kiválasztását. Ennek mechanizmusa nem ismert, a GnRH-termelő sejteken nincs prolaktin-receptor (bár a hipotalamuszban van).[7] A prolaktin férfiakban megnöveli a herék Leydig-sejtjein a luteinizáló hormon-receptorok számát, ezáltal növeli a tesztoszteron elválasztását.[8]
Kimutatták, hogy elősegíti az idegrendszer oligodendrocitáinak fejlődését, amelyek az idegsejtek axonjainak mielinburkolatát biztosítják.[9]
Ezenkívül segíti a terhesség végén az embrió tüdejének felületaktív anyagokkal való ellátását és szerepe van abban, hogy az anya immunrendszere tolerálja a magzatot. Elősegíti az idegsejtfejlődést mind a magzat, mind az anya agyában.[10][11] Egérben növeli az elvesztett szőr visszanövéséhez szükséges időt.[12]
Szabályozása
szerkesztésAz emberben a prolaktin az agyalapi mirigy elülső lebenyében, a méh különböző rétegeiben (decidua, miometrium), a mellben, a prosztatában és a fehérvérsejtekben biztosan termelődik (esetleg másutt is).[13][14]
Az agyalapi mirigyben keletkezését a Pit-1 transzkripciós faktor szabályozza, amely több helyen is képes a prolaktingénhez kötni. Kísérletes körülmények között a tireotropinfelszabadító hormon és a vazoaktív intesztinális peptid elősegíti a prolaktin szekrécióját, de nem bizonyított, hogy a szervezetben is van hasonló hatásuk. Bizonyított, hogy az elsődleges stimulus a mellbimbókat érő szopó inger; ezt a hatást az idegek közvetítik a hormontermelő sejtek felé.[15] Jelentős befolyással van a prolaktin termelésére az ösztrogén, amelynek hatására a hormontermelő sejtek megnagyobbodnak és közvetlenül is elősegíti a prolaktin produkcióját; egyúttal a gátló hatású dopamin szekrécióját is visszafogja.
A méh belső rétegében, az endometriumban a progeszteron növeli a prolaktintermelést, míg a középső, simaizmokból álló miometriumban és az emlő mirigyes szövetében csökkenti.[16]
Feltételezik, hogy a prolaktin agyalapi mirigyen kívüli termelése a főemlősökre (és az emberre) jellemző tulajdonság, és az itt elválasztott hormon csak közvetlenül a termelő sejtekre (autokrin szabályozás) vagy közvetlen környezetükre (parakrin szabályozás) hat. Más gerincesekben (pl. egér) a hasonló szövetspecifikus hatásokat legalább 26 prolaktin-hatású fehérjével érhetik el.[14] Ezek génjei a főemlősökből hiányoznak.
A prolaktinszint napi szinten és a menstruációs ciklust követve ingadozik. Legmagasabb az alvás REM-fázisa alatt és kora reggel. Sok emlősben évszakonként is változik.
A terhesség alatt a megnövekedett ösztrogén- és progeszterontermelés a prolaktinszintet is akár 10- vagy 20-szorosára emelheti. Az ösztrogén és a progeszteron gátolja a prolaktin tejelválasztást serkentő hatását; a szülés után az első kettő szintje meredeken lecsökken és az ideiglenesen magasan maradó prolaktinmennyiség megindítja a tejtermelést. A női hormonok stimuláló hatását a mellbimbókat érő mechanikus szopási inger váltja fel, ami idegrendszeri közvetítéssel az agyalapi mirigy elülső lebenyében megindítja a prolaktinképződést. Egyúttal a hátulsó lebenyben megkezdődik az oxitocin kiválasztása, amely az emlő simaizmaira hatva elősegíti a tej kilövellését. A szopási inger hosszú távú megszűnése után a tejtermelés egy-két hét alatt áll le.
Kimutatták, hogy apákban és terhes nők párjaiban magasabb a prolaktinszint, mint az egyedülálló férfiakban.[17]
A hormon szintje megnövekedhet testi erőfeszítés, magas fehérjetartalmú ételek fogyasztása,[18] közösülés, mammográfia,[18] kisebb sebészeti beavatkozás,[19] epilepsziás roham[20] után, fizikai/érzelmi stressz hatására.[18][21] vagy Ecstasy kábítószer fogyasztásakor.[22]
A prolaktin receptorai az emlőmirigyekben, petefészekben, agyalapi mirigyben, szívben, tüdőben, csecsemőmirigyben, lépben, májban, hasnyálmirigyben, vesében, mellékvesében, méhben, harántcsíkolt izmokban, a bőrben és az agy egyes területein találhatók meg.[23]
Szerkezete
szerkesztés| Csoport | Koncentráció (µg/l) |
|---|---|
| nők, ciklus follikuláris szakasza |
12,1 |
| nők, luteális szakasz |
13,9 |
| nők, ovuláció idején |
17 |
| nők, terhesség 1. trimesztere |
16 |
| nők, terhesség 2. trimesztere |
49 |
| nők, terhesség 3. trimesztere |
113 |
| férfiak, 21-30 év |
9,2 |
| férfiak, 31-50 év |
7,0 |
| férfiak, 51-60 év |
6,2 |
A prolaktin egy utólagosan módosított, másodlagos szerkezettel rendelkező fehérje (hasonlóan a növekedési hormonhoz). Szerkezetét három diszulfidhíd tartja össze. Többszörösen foszforilált és glikozilált, de ezek mértékében jelentős eltérések tapasztalhatók az egyes molekulák között. Az agyalapi mirigy elsősorban nem-glikozilált formában bocsátja ki.
A prolaktinnak három formája létezik:
- kis prolaktin — ez a leggyakoribb.[24] 198 aminosavból álló egyszálú polipeptid, mmlekulatömege kb. 22 kilodalton.[24]
- nagy prolaktin — kb 48 kDa tömegű[24] és feltehetően több kis prolaktin kölcsönhatásából származik. Biológiai aktivitása nagyon alacsony, vagy egyáltalán nincs.[25]
- nagyon nagy prolaktin — kb. 150 kDa.[24] Biológiai aktivitása igen alacsony.[26]
Közvetlenül szülés után a nagyobb molekulák valamivel nagyobb mennyiségben vannak jelen.[27]
Mennyisége
szerkesztésFérfiak esetében 20, nőknél 25 µg/l fölötti prolaktinkoncentráció a vérszérumban már kórosnak minősül (hiperprolaktinémia);[23] míg prolaktinhiány (hipoprolaktinémia) 5 (férfiak) illetve 3 µg/L (nők) alatt lép fel.[28]
Kóroki szerepe
szerkesztésA magas prolaktinszint elnyomhatja a nemi hormonok (follikuluszstimuláló hormon, gonadotropinfelszabadító hormon) termelését, ami a herék vagy a petefészek csökkent működéséhez: nőkben a menstruációs ciklus zavarához, férfiakban impotenciához vezethet. Mivel epilepsziás roham alatt a prolaktin mennyisége megnő, ezzel elkülöníthető a nem-epilepsziás rohamoktól.[29]
A túl magas hormonszint gyakrabban fordul elő, mint a túl alacsony. Az extrém magas szint az agyalapi mirigy elülső lebenyének tumorjára (prolaktinóma) is utalhat.[30] A magas prolaktinszint egyik jellemző tünete a tejelválasztás megindulása akár nem szoptató vagy terhes nőkben, sőt férfiakban is; emellett mind férfiakban, mind nőkben csökken a libidó.
A túl kevés prolaktin tünetei lehet nőknél a petefészek működési zavara,[28] metabolikus szindróma,[31] szorongás,[31] férfiakban impotencia,[32] korai magömlés, oligozoospermia (alacsony spermiumszám), asztenospermia (a spermiumok csökkent mozgékonysága), ondóhólyag-alulműködés vagy hipoandrogenizmus. Szülés után a kis tejmennyiség egyik oka lehet a túl kevés prolaktin.[33][34]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b (1998. június 1.) „Prolactin (PRL) and its receptor: actions, signal transduction pathways and phenotypes observed in PRL receptor knockout mice”. Endocrine Reviews 19 (3), 225–68. o. DOI:10.1210/er.19.3.225. PMID 9626554.
- ↑ D.F. Horrobin. Prolactin: Physiology and Clinical Significance. Springer Science & Business Media, 13–. o. (2012. december 6.). ISBN 978-94-010-9695-9
- ↑ (1935. november 1.) „The preparation of prolactin”. Journal of Pharmacolgy and Experimental Therapeutics 55 (3), 365–371. o.
- ↑ (1998. október 1.) „Null mutation of the prolactin receptor gene produces a defect in maternal behavior”. Endocrinology 139 (10), 4102–7. o. DOI:10.1210/endo.139.10.6243. PMID 9751488.
- ↑ Prolactinoma—Mayo Clinic
- ↑ Human Anatomy & Physiology. San Francisco: Pearson Benjamin Cummings, 605. o. (2007). ISBN 0-8053-5909-5
- ↑ (2007. szeptember 1.) „Prolactin regulation of gonadotropin-releasing hormone neurons to suppress luteinizing hormone secretion in mice”. Endocrinology 148 (9), 4344–51. o. DOI:10.1210/en.2007-0403. PMID 17569755.
- ↑ (2002. július 1.) „Prolactin receptor expression in human testis and accessory tissues: localization and function”. Molecular Human Reproduction 8 (7), 606–11. o. DOI:10.1093/molehr/8.7.606. PMID 12087074.
- ↑ (2007. február 1.) „White matter plasticity and enhanced remyelination in the maternal CNS”. The Journal of Neuroscience 27 (8), 1812–23. o. DOI:10.1523/JNEUROSCI.4441-06.2007. PMID 17314279.
- ↑ (2003. január 1.) „Pregnancy-stimulated neurogenesis in the adult female forebrain mediated by prolactin”. Science 299 (5603), 117–20. o. DOI:10.1126/science.1076647. PMID 12511652.
- ↑ (2012. február 1.) „Prolactin, neurogenesis, and maternal behaviors”. Brain, Behavior, and Immunity 26 (2), 201–9. o. DOI:10.1016/j.bbi.2011.07.233. PMID 21820505.
- ↑ (2006. november 1.) „Prolactin delays hair regrowth in mice”. The Journal of Endocrinology 191 (2), 415–25. o. DOI:10.1677/joe.1.06685. PMID 17088411.
- ↑ (1996. december 1.) „Extrapituitary prolactin: distribution, regulation, functions, and clinical aspects”. Endocrine Reviews 17 (6), 639–69. o. DOI:10.1210/edrv-17-6-639. PMID 8969972.
- ↑ a b (2006. október 1.) „Prolactin in man: a tale of two promoters”. BioEssays 28 (10), 1051–5. o. DOI:10.1002/bies.20468. PMID 16998840. PMC 1891148.
- ↑ III. Structure, Synthesis, Secretion, and Target Cells of the Hypothalamic Releasing Hormones: E. Hypothalamic Control of Prolactin Secretion, Hormones. Academic Press, 66. o. (2014). ISBN 9780080919065
- ↑ (2003. február 1.) „Prolactin expression and secretion by human breast glandular and adipose tissue explants”. The Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism 88 (2), 689–96. o. DOI:10.1210/jc.2002-021255. PMID 12574200.
- ↑ Nelson, Randy F.. An Introduction to Behavioral Endocrinology, Fourth, Sunderland, Mass: Sinauer Associates Inc, 438. o. (2011). ISBN 0-87893-620-3
- ↑ a b c „Prolactin”, MedLine plus (Hozzáférés: 2014. október 24.)
- ↑ 333 Disorders of the Anterior Pituitary and Hypothalamus, Harrison's principles of internal medicine, 16th, New York: McGraw-Hill Medical Publishing Division (2005). ISBN 0-07-140235-7
- ↑ (2005. augusztus 1.) „The approach to patients with "non-epileptic seizures"”. Postgraduate Medical Journal 81 (958), 498–504. o. DOI:10.1136/pgmj.2004.029785. PMID 16085740. PMC 1743326.
- ↑ (2003) „Prolactin, psychological stress and environment in humans: adaptation and maladaptation”. Pituitary 6 (1), 35–9. o. DOI:10.1023/A:1026229810876. PMID 14674722.
- ↑ Ecstasy (MDMA) mimics the post-orgasmic state: impairment of sexual drive and function during acute MDMA-effects may be due to increased prolactin secretion.. PubMed . (Hozzáférés: 2015. augusztus 11.)
- ↑ a b (2008. március 1.) „Hyperprolactinemia and prolactinomas”. Endocrinology and Metabolism Clinics of North America 37 (1), 67–99, viii. o. DOI:10.1016/j.ecl.2007.10.013. PMID 18226731.
- ↑ a b c d (1992. augusztus 1.) „Prolactin synthesized and secreted by human peripheral blood mononuclear cells: an autocrine growth factor for lymphoproliferation”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 89 (16), 7713–6. o. DOI:10.1073/pnas.89.16.7713. PMID 1502189. PMC 49781., in turn citing: (1978. január 1.) „Size heterogeneity of human prolactin in CSF and serum: experimental conditions that alter gel filtration patterns”. The Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism 46 (1), 119–24. o. DOI:10.1210/jcem-46-1-119. PMID 752015.
- ↑ (1978. december 1.) „Heterogeneity of pituitary and plasma prolactin in man: decreased affinity of "Big" prolactin in a radioreceptor assay and evidence for its secretion”. The Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism 47 (6), 1273–81. o. DOI:10.1210/jcem-47-6-1273. PMID 263349.
- ↑ (1992. október 1.) „Characterization of big, big prolactin in patients with hyperprolactinaemia”. Clinical Endocrinology 37 (4), 365–72. o. DOI:10.1111/j.1365-2265.1992.tb02340.x. PMID 1483294.
- ↑ (1993. szeptember 1.) „Heterogeneity of human prolactin levels in serum during the early postpartum period”. Gynecological Endocrinology 7 (3), 173–7. o. DOI:10.3109/09513599309152499. PMID 8291454.
- ↑ a b (1988. március 1.) „Hypoprolactinemia and ovarian function”. Fertility and Sterility 49 (3), 437–41. o. PMID 3342895.
- ↑ (2004. augusztus 1.) „Serum prolactin in seizure disorders”. Indian Pediatrics 41 (8), 827–31. o. PMID 15347871.
- ↑ Etiology, diagnosis, and treatment of secondary amenorrhea. (Hozzáférés: 2013. november 7.)
- ↑ a b (2009) „Hypoprolactinemia: A New Clinical Syndrome in Patients with Sexual Dysfunction”. Journal of Sexual Medicine 6 (5), 1457–1466. o. DOI:10.1111/j.1743-6109.2008.01206.x. ISSN 1743-6095. PMID 19210705.
- ↑ Pituitary Hormones—Advances in Research and Application: 2013 Edition. ScholarlyEditions, 62–. o. (2013. június 21.). ISBN 978-1-4816-7922-0
- ↑ (2006) „Aetiology, diagnosis, and management of hypopituitarism in adult life”. Postgrad Med J 82 (966), 259–66. o. DOI:10.1136/pgmj.2005.039768. PMID 16597813. PMC 2585697.
- ↑ Endocrine and Metabolic Disorders: Clinical Lab Testing Manual, Fourth Edition. CRC Press, 103–. o. (2009. június 17.). ISBN 978-1-4200-7936-4
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Prolactin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
