Nagy-hegyisáska

A Nagy-hegyisáska (Pseudopodisma nagyi) a sáskafélék családjába tartozó, Kelet-Európában honos sáskafaj. Nevét Nagy Barnabás entomológusról kapta.

Nagy-hegyisáska
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera) Család: Sáskafélék (Acrididae) Nem: Pseudopodisma
Tudományos név
Pseudopodisma nagyi Galvagni & Fontana, 1996
Hivatkozások
Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-hegyisáska témájú kategóriát.

Megjelenése

A Nagy-hegyisáska testhossza a hím esetében 17-23 mm, a nőstény 23-30 mm. Közepes termetű sáska. Alapszíne zöld, sápadtzöld. A szemektől indulva a torpajzson át a szárnyig fekete sáv húzódik. A lábak barnáspiros színűek, a hátsó térd fekete. A potroh vége mindkét nemnél zöld vagy sárga, nem pirosas. Szárnya csökevényes, pikkelyszerű, rózsaszínes árnyalatú. A hím cerkuszai (potrohfüggelékei) a csúcson kiszélesednek, és a furcula hiányzik. A tojócső valvái rövidek és egyetlen fogban végződnek.

Nem ciripel.

Hasonló fajok

A déli hegyisáska, az erdélyi hegyisáska és a Schmidt-hegyisáska hasonlíthat hozzá.

Elterjedése

Kelet-, Délkelet-Európában honos, Észak-Magyarországon, Szlovákiában, Kelet-Csehországban, Erdélyben és Nyugat-Moldovában. Magyarországon a Budai-hegységben (Sváb-hegy, Nagykovácsi) és az Északi-középhegységben (Mátra, Bükk, Aggteleki-karszt, Zempléni-hegység) vannak lokális állományai.

Életmódja

Közepesen nedves hegyi rétek, kaszálók, cserjések, erdőszélek lakója 400-1100 méteres magasság között. Az alsó gyepszintben tartózkodik.

Kifejlett egyedeivel júliustól októberig találkozhatunk. Az áttelelő petékből május-júniusban kelnek ki a lárvák.

Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó cikkek

• Magyarország egyenesszárnyúfajainak listája

Források

• Pseudopodisma nagyi - Nagy-hegyisáska Magyarország Orthoptera faunája
• Pseudopodisma nagyi Orthoptera-wiki
• Pseudopodisma nagyi Pyrgus.de
• Pseudopodisma nagyi GBIF