Rádos
Rádos (románul Roadeș, németül Radeln) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Rádos (Roadeș) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Brassó |
Község | Szászbuda |
Rang | falu |
Községközpont | Szászbuda |
Irányítószám | 507038 |
Körzethívószám | +40 x68[1] |
SIRUTA-kód | 40740 |
Népesség | |
Népesség | 312 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 37 (2011)[2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 552 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 07′ 39″, k. h. 25° 06′ 33″46.127389°N 25.109138°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 39″, k. h. 25° 06′ 33″46.127389°N 25.109138°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rádos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésSegesvártól 40 km-re délkeletre fekszik. Közigazgatásilag Szászbuda községhez tartozik, a községközponttól 5 km-re északkeletre van.
Története
szerkesztésOklevélben legelőször 1356-ban említik, mikor Geubel fia Jakobus geréb panaszt tesz az erdélyi vajdánál a rádosi és öt más falubeli szászok viselkedése miatt, akik betörtek héjjasfalvi birtokára. 1469-ben a segesvári tanács arra kéri a nagyszebeni tanácsot, hogy Rádost és Mesét mentesítse az adók alól, mivel tűzvészek pusztították. 1476-ban a rádosiak eladtak egy rétet a homoródbeneieknek, amelyből évszázadokig tartó határvita alakul ki.[3]
Nagytemploma a 14. századra datálható és a 15. század végén kezdték meg erődítését. 1500 körül Rádos Segesvárszékhez tartozott, 58 gazdával, egy tanítóval és három pásztorral. 1532-ben már 72 háztartás volt. A 17. század elején a közeli, pestis által megtizedelt Zoltánból a túlélők Rádosra költöztek. 1663-ban Apafi és török zsoldosai megszállták a falut. 1671-ben 100 gazda, 12 szegény és 20 özvegyasszony élt Rádoson. 1801-ben és 1856-ban tűzvészek pusztították.[3]
1910-ben 715, többségben német lakosa volt, jelentős román és cigány kisebbséggel. 1876-tól a trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Kőhalmi járásához tartozott.
2016. február 14-én az erődtemplom tornyának egy része leomlott.[4]
Leírása
szerkesztésFő látnivalója a 15. századi gótikus rádosi erődtemplom, melyet zömök négyszögletes tornyokkal ellátott kerítőfal határol. A 16. század óta nem végeztek nagyobb felújítási vagy módosítási munkálatokat rajta, ezért kulturális értéke jelentős. A templom berendezésének legértékesebb darabja az 1533 körül készült szárnyas oltár volt, ezt a romosodó templomból 2002-ben Nagyszebenbe szállították.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
- ↑ a b Fabini, Hermann. Die Kirchenburg in Radeln (német nyelven). Nagyszeben: Monumenta, 4–8. o. (2001). ISBN 9739973612
- ↑ Dől össze a szász örökség Erdélyben – Főtér.ro, 2016. február 20.