Réz(II)-klorid
Réz(II)-klorid | |
Vízmentes réz(II)-klorid |
réz(II)-klorid dihidrát |
A vízmentes réz(II)-klorid szerkezete |
A vízmentes réz(II)-klorid szerkezete |
IUPAC-név | Réz(II)-klorid |
Szabályos név | Réz-diklorid |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | [7447-39-4] (vízmentes) [10125-13-0] (dihidrát) |
RTECS szám | GL7000000 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | CuCl2 |
Moláris tömeg | 134,45 g/mol (anhidrát) 170,48 g/mol (dihidrát) |
Megjelenés | kékeszöld, szilárd (dihidrát) sárgásbarna, szilárd (anhidrát) |
Sűrűség | 3,386 g/cm³, szilárd |
Olvadáspont | 100 °C (dehidratálódik) |
Forráspont | bomlik 993 °C (anhidrát) |
Oldhatóság (vízben) | 70,6 g/100 mL (0 °C) 75,7 g/100 mL (25 °C) |
Oldhatóság (metanol) | 68 g/100 mL (15 °C) |
Oldhatóság (etanol) | 53 g/100 mL (15 °C) |
Veszélyek | |
MSDS | ScienceLab.com |
EU osztályozás | Ártalmas (Xn) Veszélyes a környezetre (N)[1] |
R mondatok | R22, R36/38, R50/53[1] |
S mondatok | S22, S26, S61[1] |
Lobbanáspont | nem gyúlékony |
LD50 | 584 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | Réz(II)-fluorid Réz(II)-bromid Réz(I)-jodid |
Azonos anion | Réz(I)-klorid Ezüst-klorid Arany(III)-klorid |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A réz(II)-klorid egy sárgásbarna por, vízben és alkoholban jól oldódik. Higroszkópos. A vegyület vizes oldatából dihidrátja (CuCl2 · 2 H2O) kristályosítható ki. A tömény oldata zöld színű, de ha az oldatot hígítják, a szín folyamatosan kékbe megy át. Ennek az az oka, hogy tömény vizes oldatban a réz(II)-klorid csak kevéssé disszociál, ekkor a disszociálatlan vegyület zöld színe látható. Ha az oldatot hígítják, a vegyület már nagyobb mértékben disszociál, a vegyület a réz(II)-ionokra jellemzően kék színű lesz.
Kémiai tulajdonságai
szerkesztésKettős sókat képez alkálifémek kloridjaival (például KCuCl3, K2CuCl4). Ha oxigén jelenlétében hevítik a vegyületet, klór fejlődik.
Előállítása
szerkesztésRéz(II)-oxid, vagy réz(II)-karbonát sósavban való oldásával kapható; oldatából zöld színű dihidrát kristályosodik ki. Képződik az előbbi vegyületek hidrogén-klorid gázban való hevítésekor is.
Vagy hidrogén-peroxid jelenlétében közvetlenül rézből is elő lehet állítani, mivel a hidrogén-peroxid először oxidálja a rezet.
Felhasználása
szerkesztésSzerves vegyületek oxidációjához katalizátorként használják. Felhasználják még a textilfestésben pácolásra, rézbevonatok előállítására és a víztisztításban is.
Korábban klór előállítására használták (Deacon-féle eljárás).
Jegyzetek
szerkesztésFordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Copper(II) chloride című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia