Racławicei körkép
A Racławicei körkép vagy Racławicei panoráma (lengyelül: Panorama Racławicka) egy monumentális, 15 x 114 m méretű körpanoráma-festmény, mely az 1794-es Kościusko-felkelés idején zajló racławicei csatát jeleníti meg. A kép napjainkban a lengyelországi Wrocławban látható. A festmény egyike a 19. századi tömegkultúra még fennmaradt becses emlékeinek, egyben a legrégibb ilyen mű Lengyelországban. A panorámakép körbeveszi a középpontban álló nézőt, és a csata egyes jeleneteit más és más nézőpontból mutatja. A különleges perspektíva együtt más festészeti effektusokkal (pl. világítás, mesterséges terep) a valóság érzetét kelti a nézőben.
| Racławicei körkép (részlet) (Panorama Racławicka) | |
 | |
| Művész | Jan Styka, Wojciech Kossak és mások (1894) |
| Típus | olajfestmény |
| Magasság | 1500 cm |
| Szélesség | 11400 cm |
| Múzeum | Nemzeti Múzeum |
| Település | Wrocław |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Racławicei körkép témájú médiaállományokat. | |
Története
szerkesztés
A körkép elkészítésének ötlete Jan Styka lwówi (lembergi) festőtől származott, aki Wojciech Kossak híres csatafestőt is felkérte, hogy vegyen részt a munkában. Később más festők is csatlakoztak: Ludwik Boller, Tadeusz Popiel, Zygmunt Rozwadowski, Teodor Axentowicz, Włodzimierz Tetmajer, Wincenty Wodzinowski és Michał Sozański.
A munka célja a győztes racławicei csata 100. évfordulójáról való hazafias megemlékezés volt. A csata a Kościuszko-felkelés híres történeti epizódja volt, egy hősies, de sikertelen kísérlet Lengyelország függetlenségének megvédésére. Az összecsapásra 1794. április 4-én került sor a Kościuszko vezette, reguláris felkelőkből és önkéntes parasztkatonákból (kosynier: kaszás felkelő) álló lengyel sereg, valamint az Alekszandr Tormaszov tábornok vezette orosz hadsereg között. A Lengyelország három felosztása során függetlenségét vesztett lengyel nemzetnek különösen fontos volt a győzelem dicsőséges emléke.
A lwówi 1894-es Általános Országos Kiállítás (Powszechna Wystawa Krajowa we Lwowie) kiváló alkalmat adott Styka ötletének a megvalósítására. A vásznat brüsszeli takácsoktól rendelték, a speciális rotunda fémszerkezetét (melyet Ludwik Ramułt tervezett) Bécsből. Az 1800 négyzetméter vászonra 750 kg festéket vittek fel. A rotunda a Stryjski parkban áll, 1893 júliusára készült el. A festményt 9 hónap alatt készítették el, a munka 1893 augusztusa és 1894 májusa között zajlott. A hivatalos megnyitóra 1894. június 5-én került sor. Már a kezdetektől óriási volt az érdeklődés iránta, óriási tömegeket vonzott. Évente átlagosan 75 000 néző tekintette meg.
A második világháború után a festmény Wrocławba került. A szocializmus idején a témáját érzékenynek tartották, ezért a restaurálására és kiállítására tett önkéntes erőfeszítések csak 1980 augusztusa után válhattak sikeressé. 1985. június 14-én állították újra ki, s mint a régi Lwów fontos emléke, hamar Wrocław egyik fő turisztikai látványosságává vált. A restaurálásán dolgozó lengyel szakemberek később a Feszty-körkép és az Erdélyi körkép helyreállításán is dolgoztak.
Nevezetes látogatók
szerkesztésA festményt az elmúlt több, mint száz évben számos híres ember látta, így II. János Pál pápa, Beatrix holland királynő, Czesław Miłosz Nobel-díjas lengyel író, Károly István főherceg (1894. június 7-én) és I. Ferenc József császár. Az uralkodó 1894. szeptember 8-án tekintette meg, majd kijelentette: „Impozáns. Ez hatott rám.”
A körkép és Magyarország
szerkesztés
1896-ban, a millenniumi ünnepségek évében a körképet Magyarországra hozták és kiállították a Városligetben. A kép rendkívüli sikert aratott. Mintegy 800 000 néző tekintette meg, Jan Styka pedig megbízást kapott, hogy készítsen hasonló alkotást az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára. A pontos témaválasztást rábízták. A tavaszi hadjárat 1849. március 11-i nagyszebeni csatáját választotta, ahol Bem József vezetésével fényes győzelmet aratott a honvédsereg az egyesült osztrák és orosz erők felett. A 15 x 120 méteres Erdélyi körkép 1897. szeptemberére készült el.[1]
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ A Panoráma bonyodalmas története. Tarnówi Hírek, 2013. március. [2017. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 14.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Racławice Panorama című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
